Csekély esély még mindig van a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki egy csütörtökön megjelent interjúban Karl Nehammer osztrák kancellár, aki a napokban találkozott mindkét ország vezetőjével.
„Mindketten háborús lelkiállapotban vannak, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni”
– mondta a politikus a dpa német és az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában.
A politikus elmondta, attól tart azonban, hogy előbb fokozódni fognak a harcok a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében.
„Mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül”
– vélekedett.
Nehammer szombaton Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt követően pedig hétfőn Moszkvába utazott, hogy megbeszélést folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ezzel ő lett az első uniós kormányfő, aki az orosz támadás kezdete óta találkozott Putyinnal.
Mindkét megbeszélés középpontjában a két ország által folytatott, tűzszünetre törekvő tárgyalások álltak. A megbeszélésekkel kapcsolatos minden derűlátás ellenére azonban ezek a tárgyalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megállítsák a közelgő harcot a Donyec-medence birtoklásáért, amely területet 2014 óta már részben az orosz etnikumúak irányítanak, és amely Ukrajnától félig függetlenül működik – mondta.
Nehammer szerint azonban mégsem zárult be minden ajtó a tárgyalásos befejezés előtt.
„A nagy kérdés az lesz: mindkét fél le tudja-e zárni ezt a háborút arcvesztés nélkül”
– mondta.
Úgy vélekedett, a védelmi elektronikai cikkek exportja elleni legújabb uniós szankciók középtávon fogják gyengíteni Oroszország katonai erejét, ezért ezek az intézkedések nem fognak azonnal hozzájárulni ahhoz, hogy Putyin befejezze a háborút.
A politikus szólt arról is, Putyin tisztában van azzal, hogy a háború gazdasági károkat okoz országának. Beszámolója szerint Putyin azt mondta, hogy „tudja ezt”, amikor Nehammer erre utalt.
Nehammer kiemelte, hogy Európa Oroszországból történő gázellátása messze nem biztonságos, függetlenül a szankciók helyzetétől. Mindig fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a vezetékeket felrobbantják vagy valamilyen módon megrongálják a háborúban.
Az osztrák kormányfő kifejtette:
„a kockázat mindig fennáll, (egy ilyen esemény) még akkor is megtörténhet, ha Ausztria, Németország és mások a gázembargó ellen felemelik szavukat”.
Több uniós ország le akarja állítani az orosz gáz vásárlását, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt. De az olyan országok, mint Ausztria és Németország azt mondják, hogy ez nekik nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak – közölte.
Ukrajna ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz gázra költött pénz csak az oroszok háborús erőfeszítéseinek finanszírozását segíti.
Nehammer szerint Putyin közölte, hogy az Európába irányuló gázellátás biztosított, a megállapodott mennyiségek továbbra is áramlanak, és a fizetések továbbra is történhetnek euróban.
Putyin az elmúlt hetekben aggodalmat keltett Európában azzal, hogy azt követelte, a gázszállítások ellenértékének kifizetése rubelben történjen, amit sokan a nyugati szankciók által megtépázott valuta megerősítésére tett kísérletnek tekintettek.
A kijevi út során felmerült Ausztria semlegességének fenntartása is. Finnországhoz és Svédországhoz hasonlóan Ausztria soha nem csatlakozott a NATO-hoz. Bár az Ukrajna elleni támadás miatt a két skandináv ország politikája megváltoztatását fontolgatja, Nehammer azt mondta az ukránoknak, hogy Ausztria egyelőre nem tervezi feladni semlegességét.
