A Szív jezsuita magazin riporterének adott interjút Köves Slomó, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija. A beszélgetésben szó van pészah fontosságáról, történetéről és szokásairól, illetve az is kiderül, miképpen ismerkedett meg Köves Slomó a Chábád Lubavics irányzattal – számolt be róla a zsido.com
– Pontosan mi a jelentése a héber pészah szónak?
– Azt jelenti, hogy átugrás. Ez arra utal, hogy Isten keze átugrotta azokat a házakat, amelyeknek az ajtófélfáján ott volt az áldozati bárány vére. Ott nem sújtott le.
A bárány vére menti meg a megjelölteket, és ezzel veszi kezdetét a kivonulás, tehát a szabadulás a rabságból, a korlátoktól.
A bibliai és a rabbinikus talmudi források legalább három nevét említik ennek az ünnepnek. Az egyik a kovásztalan kenyér, tehát a pászka ünnepe, a másik a szabadság ünnepe, a harmadik a tavasz ünnepe.
– Hogyan ülik meg a zsidók a pészahot?
– Az ünneplést alapvetően két hagyomány határozza meg. Az egyik a szédereste. Az ünnep első estéjén összeülünk, és elmeséljük a Kivonulás könyvéből a szabadulás történetét. Közben mindenféle szimbolikus ételt fogyasztunk, amely a történethez kapcsolódik. Eszünk pászkát, vagyis kovásztalan kenyeret. Aztán tormát, a keserűségre emlékezve. Iszunk négy pohár bort, a szabadságot szimbolizálva. A borból mindig kiöntünk egy kicsit, amikor a tíz csapást meséljük el, mert a szabadságunk feletti örömünk nem lehet felhőtlen, hiszen ellenségeink pusztulása is kell, hogy fájjon nekünk. A pészah ünneplésének másik meghatározó hagyományeleme maga a pászka, a kovásztalan kenyér, pontosabban a kovászos kapcsolata a zsidó húsvéti ünnepkörrel.
A Biblia előírása szerint ugyanis pészahkor tilos kovászost enni. Nemcsak enni tilos, hanem semmi kovászos nem lehet a házunkban.
Honnan ered ez? A Biblia azt meséli, hogy amikor a zsidók kijöttek Egyiptomból, a nagy sietségben nem volt elég idő, hogy megkeljen a tészta, ezért kovásztalan kenyeret ettek. A Tóra azt mondja, hogy csak kovásztalan kenyeret egyél ilyenkor, semmilyen kovászos ne legyen a házadban. Mi számít kovászosnak? Minden olyan étel, aminek a megkelt tésztáját a sütőbe tették volna. Kovászos az, amiben több mint tizennyolc percig együtt volt a víz és a liszt, mielőtt a sütőbe tettük volna. Ilyenkor hatalmas takarítás előzi meg az ünnepet.
Ezért a zsidó háziasszonyok rémálma a pészah, mert mindent felforgatunk, hogy még egy morzsa se legyen sehol a kovászosból.
Teljesen ki van takarítva a lakás, a konyha szét van szedve, és újra össze van rakva. Ilyenkor ki van kóserolva a konyhánk. A kovásztalanság megint csak szimbolizálja azt, hogy meg kell tisztítanunk magunkat a kovásztól, a felfuvalkodottságtól, az önteltségtől, alázattal kell lennünk, és ez az út vezethet el bennünket a szabaduláshoz, az exodushoz.
A teljes interjú a Szív Magazinban olvasható.
