Egy hamarosan megjelenő dokumentumfilm-sorozat ritka bepillantást nyújt a bibliai nefilimekről (óriások) szóló elméletek világába – írja a The Jerusalem Post.
Rudy Landa, a The Inspiration Networks vezető producere és rendezője és a cég vezérigazgatója, David Cerullo három évvel ezelőtt döntöttek a film elkészítése mellett, a téma iránti lelkesedésüket a Biblia iránti szeretetük táplálta.
„A Biblia több helyen is ír a nefilimekről”
– mondta Landa.
„A nefilimek fő leírása a Teremtés könyvének hatodik fejezetében történik. A legtöbb ember átrohan ezen a szakaszon. A nefilimek mennyei lények utódai voltak, akiket a szellemi birodalomba helyeztek, hogy azokban az időkben a föld felett őrködjenek. Ők fejedelemségek voltak a mennyei birodalomban”
– folytatta.
A Biblia azt mondja, hogy „Elohim fiai” az emberek leányaival éltek együtt. E házasságok utódait nefilimeknek nevezték, az óriások fajának, amely a földön élt.
„A doku-sorozat a bibliai forrásokat hozza, de a nem vallásos nézők számára is érdekes lehet”
– mondta Landa.
„A tényleges bizonyítékokat keressük és a nyomokat, amelyek ott vannak a világban, és nem csak a hiten alapuló állításokat. Rengeteg régészeti bizonyíték van, amit fel kell tárni”.
A téma a természetéből kifolyólag könnyen szenzációvá válhat, Landa azonban hangsúlyozta, hogy nem ezt a megközelítést szeretné alkalmazni. Douglas Van Dorn író segítségét kérte fel, aki nemrég írt egy könyvet a témáról, hogy irányítsa a projektet.
„Bemutatjuk a bizonyítékokat, és arra kérjük az embereket, hogy kutassanak, hogy saját következtetéseikre jussanak”
– mondta Landa.
„Nem vagyunk dogmatikusak, és nem titkolunk el semmit. Elhozzuk a forrásokat, és arra ösztönözzük a nézőt, hogy tegyen fel kérdéseket, folytassa a tanulmányozást és végezze el saját kutatásait”.
A kutatás Izraelben kezdődik
A kutatás a világ minden tájára elviszi a nézőket: Egyiptomba, Peruba és az Egyesült Államokba, de a lefgontosabb rész, hogy a doku-sorozat az izraeli Golán-fennsíkon kezdődik.
„Izraelben van értelme kezdeni, ahol a nefilimek története is kezdődött”
– hangsúlyozta Landa.
„Ez pedig a Golán-fennsík.”
Énók könyve, egy apokrif írás, amelyet a bibliai Noé dédapjának tulajdonítanak, ír a nefilimekről. A könyv szerint a Hermon-hegy neve a héber cherem szóból származik, ami azt jelenti, hogy „elűzni”. Énók könyve szerint a nefilimeket száműzték a mennyből, és a Hermon-hegyre küldték őket a Földre. Ez a Básán néven ismert vidék az a hely, ahol Og király az izraeliták ellen indult az ígéret földjére való bevonulásuk idején.
Landa az igazság keresése során eljutott a Gilgal Refaimhoz (az Óriások Kereke) is, egy rejtélyes sziklaalakzathoz a Golán-fennsíkon. A földről nézve véletlenszerű sziklakupacoknak tűnik. Fentről azonban igen lenyűgöző, hiszen öt koncentrikus gyűrűből áll, és a külső gyűrű több mint 500 láb széles. A középpontjában egy 65 láb átmérőjű és több mint 16 láb magas, laza kövekből álló halom található, amely egy szilárd sziklába vájt központi kamrát takar. A régészek az építkezés kezdetét általában i. e. 3500-ra teszik. A Gilgal Refaim célja még mindig rejtély és tudományos viták tárgya.
„Vannak olyan elméletek, amelyek azt állítják, hogy Ógot Gilgal Refaimban temették el”
– mondta Landa.
A film azt az elméletet vizsgálja, amely szerint az építmény közepét kamraként használták, ahol a testet hagyták lebomlani. A csontokat később egy hatalmas, laza kövekből álló kígyószerű szerkezetbe temették volna, amely mellett kőgyűrűk sorakoztak.
„Ez a kettős elrendezés a világ számos olyan helyén előfordul”.
– magyarázta Landa.
Landa elmagyarázta, hogy a Gilgal Refaim elrendezése jelentős csillagászati jelenségekhez igazodik.
A központ bejárata a nyári napforduló napfelkelte felé néz. A falakon lévő bevágások a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséget jelzik. Más jelölések a csillagkelést jelzik. Ez lehetővé tette volna, hogy a helyszínt az esős évszak kezdetének előrejelzésére használják.
„Egyértelműen nagyon intelligens tervezés állt a hely mögött”
– jegyezte meg Landa.
A zsidó hagyomány azt tanítja, hogy Óg még élt Noé idejében, és a bárka oldalába kapaszkodva menekült meg az özönvíz elől.
Ógot az 5Mózes könyvében (3:11) úgy nevezik meg, mint az egyetlen megmaradt embert a refáimok közül. Óg méretét nagyjából meg lehet becsülni az ágya méretére való utalás alapján, amelyet kilenc amot hosszúnak és négy amot szélesnek írnak le. A bibliai amah, szó szerint az alkar hossza, ami azt jelenti, hogy Óg ágya több mint 4 méter hosszú és 2 méter széles volt.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
