Alakját már életében mítoszok és legendák övezték, gyönyörű volt és okos, kortársai szerint lenyűgöző és kivételes személyiség. Egész Hollywood a lábai előtt hevert, minden férfi őt akarta, kilencnek a boldogító igent is kimondta. Számtalan bonmot-ja és csípős humorú megszólalása mára szállóigévé vált, például, hogy egy nő akkor kezd el öregedni, amikor félni kezd az öregedéstől. Gábor Zsazsa pedig nagyon sokáig nem félt – írja a Múlt-kor történelemportál.
Budapesten született 1917-ben. Zsidó származású szülei, de elsősorban édesanyja rajongása miatt a magyar színháztörténet egyik legnagyobb primadonnája, Fedák Sári után kapta eredeti nevét. (Nővére, Magda 1915-ben, húga, Éva pedig 1919-ben született.). Ezzel a névadással a szülők csak megerősítették a „nomen est omen” örökérvényűségét, sőt további kapcsolat is szövődött Fedák Sári és a kis Gábor Sári között: mindkettőjüket Zsazsának becézték. A század elejének korszakos színésznőjét egyébként azért nevezték így, mert kislánya csak így tudta kiejteni édesanyja nevét.
Az álmok országába való utat látszólag arany szegélyezte: tanulás Svájcban, Miss Hungary szépségverseny megnyerése Pesten, énekhangjának kibontakoztatása Bécsben, gyors válás Pesten és egy hajójegy Amerikába.
Mivel egyesült államokbeli útját megelőzte szintén színész húgának kivándorlása, nem mondható, hogy a fiatal színészpalánta az ismeretlenbe váltott volna hajójegyet. Ám hiába érkezett meg a világháború alatt, 1941-ben nagy álmokkal és tervekkel, a filmvásznon még hosszú ideig nem láthatta őt a nagyközönség.
1944-ben Victoria Wolf oldalán társszerzője volt egy önéletrajzi ihletésű könyvnek, amelynek kiadási jogait egy amerikai magazin vásárolta fel.
Öt évvel később ajánlották fel neki az első filmszerepet a Lady Chatterley szeretője című nagysikerű könyv filmadaptációjában, ám ő visszautasította azzal az indokkal, hogy kifogásolja a film és leendő filmbéli karakterének ellentmondásos mivoltát. Későbbi karakterválasztásaira is jellemző volt, hogy nemet mondott a klasszikus női szerepekre, helyette szívesebben alakította a szókimondó, nagyszájú, a megalkuvást nem tűrő végzet asszonyát.
Mindeközben Charlie Chaplin csapta neki a szelet, de hiába a vidámparki randevú óriáskerékkel és hot doggal, kapcsolatuk mégsem vált tartóssá. A Gábor Zsazsáról lemondó színészóriás végül keserűen állapította meg: „Túl szép vagy hozzám.”
1947-ben hagyta el második férjét, a milliárdos szállodatulajdonos Conrad Hiltont, és ment hozzá George Sanders színészhez. Sokak egybehangzó véleménye szerint Sanders volt az egyetlen férfi, akit Gábor Zsazsa igazán, teljes szívéből szeretett. Ekkor szülte egyetlen gyermekét, Francescát, aki később színésznő lett, és aki Gábor Zsazsa elmondása szerint azt követően fogant meg, hogy Hilton – még férjeként – megerőszakolta őt.
Sanders-szel való viharos kapcsolatának egyik sokkoló pillanata volt, amikor a színész egy vita hevében feleségét ruhájánál fogva lógatta ki az ablakon. Zsazsa később a rá jellemző szellemességgel jegyezte meg, hogy szerencséjére aznap éppen egy Balenciaga ruhát vett föl, nem pedig valami olcsó szövetet, így a luxusmárka tartós és minőségi szövetének köszönheti életben maradását.
1952-ben, harmincöt évesen szerepelt először hollywoodi alkotásban, ezt további közel hetven film követte egészen 1996-os visszavonulásig. Leghíresebb filmjei között tartják számon a Moulin Rouge-t, az Első számú közellenéget, A gonosz érintését, vagy az Ég veled, drágám! című alkotást.
Színészi játékát 1958-ban Golden Globe-díjjal jutalmazták (amit a hollywoodi pletykák szerint inkább megkerülhetetlen lényének és kevésbé színészi képességeinek köszönhetett), később csillagot kapott Hollywoodban a Hírességek Sétányán.
A Múlt-kor cikkének folytatása Gábor Zsazsáról itt olvasható.
Ezt a cikket szerkesztőségünk, tekintettel a szombati munkatilalmakra, még a sábát beállta előtt időzítette.
