Eliyana Adler zsidó amerikai történész nem fogadta el a lengyel kormány kitüntetését.
Eliyana Adler zsidó amerikai történész nem fogadta el a lengyel kormány Pilecki Intézetének 19 ezer dollár értékű kitüntetését, arra hivatkozva, hogy elnyomják „olyan történészek munkáját, akik arra törekednek, hogy megmutassák Lengyelország háborús múltjának összetett és valóban tragikus vonatozásait”.
Adler, a Penn State Egyetem docense, a Jewish Telegraphic Agency beszámolója szerint a Pilecki Intézet specialitásaként, a 20. századi Lengyelországgal foglalkozó újonnan avatott ösztöndíjában részesült volna a 2020-ban megjelent „Túlélés a határokon: lengyel zsidó menekültek a háborús Szovjetunióban” c. könyvéért. A kitüntetést az auschwitzi emlékmúzeum is társdíjazta.
„A Pilecki Intézet, bár nagylelkűen támogat néhány történelmi ösztöndíjat a második világháborús kutatásokkal kapcsolatban, részt vett azon történészek munkájának elnyomásában is, akik arra törekednek, hogy megmutassák Lengyelország háborús múltjának összetett és tragikus vonatkozásait”
– írta Adler levelében, melyet november 4-én írt az intézetnek. A levél pénteken jelent meg a sajtóban.
A lengyel kormányzati intézményeket a történészek azzal vádolják, hogy a holokauszt idején elkövetett zsidóellenes bűneiket eltussolják. Az ország 2019-ben elfogadott egy széles körben bírált törvényt, amely illegálissá teszi a lengyel nemzet hibáztatását a náci bűnökért.
A közelmúltban egy nagy horderejű bírósági ügyben Jan Grabowski és Barbara Engelking történészek szembehelyezkedtek a lengyel kormánnyal. Az ítélet kimondta, hogy a történészeknek elnézést kell kérniük egy lengyel polgármester által elkövetett állítólagos atrocitásokat feltáró könyvükért. A fellebbviteli bíróság augusztusban hatályon kívül helyezte az ítéletet.
„A háború és a megszállás megőrjíti az embereket és a társadalmat. A második világháború alatti helyzet borzalmas volt minden lengyel számára, bár nem egyformán. Egyes nem zsidó lengyelek – ahogy az intézet oldalán is közölték – zsidó honfitársaik védelmében vesztették életüket. Mások, amint azt többek közt Jan T. Gross, Jan Grabowski és Barbara Engelking professzorok ösztöndíjából is tudjuk, sokféle módon profitáltak szomszédaik meggyilkolásából” – írja Adler levelében.
A könyv sajtóleírása szerint Adler munkája 1940 és 1946 között „körülbelül 200 ezer lengyelországi zsidó menekültre összpontosít”, akik 1940 és 1946 között „a zord belső szovjet területeken éltek és dolgoztak”.
„Kemény munkát, csípős hideget és rendkívüli nélkülözést kellett elviselniük. De mivel a nácik számára elérhetetlenek voltak, elkerülték a holokauszt sorsát” – áll a leírásban.
A Pilecki Intézet nevét Witold Pilecki tábornokról kapta, aki segített a Titkos Lengyel Hadsereg megalapításában, amely egy jelentős ellenállási mozgalom volt a nácik ellen a második világháború idején. Pilecki meghamisította személyazonosságát, hogy beléphessen Auschwitzba, ahol segített egy felkelés megszervezésében és jelentéseket gyűjtött a náci atrocitásokról.
Címlapkép: A Pilecki Intézet központi épülete Varsóban. (Forrás: Radio Zachód)