Hadviselés az ókori Közel-Keleten: Hogyan hódították meg az asszírok a júdeai Lákist?

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Régészek feltárták, hogyan építette meg Szennahérib király serege azt a hatalmas ostromrámpát, amely lehetővé tette számukra, hogy mintegy 2700 évvel ezelőtt legyőzzék a várost.

Körülbelül 2700 évvel ezelőtt Szennahérib asszír király meghódította a júdeai Lákis városát az ókori történelem egyik legjobban dokumentált csatájában, amelyet a Biblia, az asszír feljegyzések, sőt még mai napig fennmaradt műalkotások is leírnak.

Izraeli és amerikai régészek egy csoportja most rávilágított arra, hogyan zajlott ez a drámai háború, konkrétan arra, hogy a hódító csapatok hogyan építették meg az ostromrámpát, amely lehetővé tette számukra a város elfoglalását. A bibliai és történelmi források elemzését a régészeti maradványok és a táj tanulmányozásával kombináló kutatásuk eredményeit nemrég publikálták az Oxford Journal of Archaeology című folyóiratban.

„Ezékiás király tizennegyedik évében Szennahérib asszír király Júda összes megerősített városa ellen vonult, és elfoglalta azokat”

– olvasható Ézsaiás könyvének 36. fejezetében.

„Lákisból Asszíria királya nagy sereggel Rabsakét küldte Ezékiás királyhoz Jeruzsálembe.”

„A terület már akkor egyértelmű csatatérként jelent meg”

– mondta a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, Yosef Garfinkel, a tanulmány vezető szerzője.

„A felső rétegeket körülbelül 40 évvel ezelőtt feltárták, és több száz kovakövet és nyílhegyet találtak. Emellett a rámpa mintegy 40-50%-a megmaradt. Most már értjük, hogyan épült”.

Az eredmény eléréséhez a kutatók kidolgoztak egy elméleti modellt, majd összevetették azt a bizonyítékokkal, olyan technikákat alkalmazva, mint a légi felvételek fotogrammetriai elemzése, hogy részletes digitális térképet készítsenek a környező tájról.

A bibliai szöveg szerint az egykor kiemelkedő kánaáni város, Lákis a Józsué által meghódított városok között volt, miután az izraeliták bevonultak Izrael földjére. Később a Júda Királyság városa lett, Jeruzsálem után a második legfontosabb.

A Kr. e. 701-ben az asszírok ostromának szemléletes ábrázolását kínálja több, az asszír főváros, Ninive egyik palotájában talált kőtábla, amelyek a csatát és az akkoriban alkalmazott haditechnikát – fegyvereket, sőt az ostromrámpát is – ábrázolják, amelyek lehetővé tették a hódító sereg számára, hogy áttörje a városfalat.

„A rámpa építéséhez az asszírok vagy üledéket, vagy köveket használhattak”

– mondta Garfinkel.

„Az üledék mozgatásához azonban konténerekre van szükség, ami nem volt túl praktikus, míg egy követ nagyon gyorsan át lehet adni egyik embertől a másiknak”.

Az asszíroknak azonban hihetetlen mennyiségű kőre volt szükségük ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas építményt felépítsenek.

„A sziklafal oldalában találtunk egy kőbányát”

– jegyezte meg a régész.

A kutatók becslése szerint a rámpa mintegy hárommillió kőből épült, amelyek egyenként átlagosan körülbelül 6,5 kilogrammot nyomtak.

„Úgy vélem, hogy legalább ezer ember dolgozott a projekten”

– mondta Garfinkel.

Ezek az emberek valószínűleg nem katonák, hanem hadifoglyok voltak, akiket arra kényszerítettek, hogy éjjel-nappal dolgozzanak az ostromrámpa befejezéséért. Garfinkel szerint naponta mintegy 160 000 követ adtak át emberi láncban, és a projekt akár 25 napot is igénybe vehetett.

„Az ókorban télen nem lehetett háborút vívni, ezért az asszír hadsereg sietett, hogy a nyári hónapokban befejezhesse a hadjáratát”

– mondta Garfinkel.

Annak érdekében, hogy Lákis védői ne tudják megakadályozni a rámpa építését, a munkálatokat valószínűleg a faltól mintegy 80 méterre kezdték el, a munkások fokozatosan magasabbra építkeztek, és a köveket lefelé dobták, hogy tovább haladhassanak.

„Ily módon csak az utolsó néhány méteren lehetett célba venni őket a városból”

– mondta Garfinkel.

Amikor a rámpa elkészült, az asszír hadsereg nehéz faltörőkosokkal áttörte a városfalat.

A jövőre nézve Garfinkel reméli, hogy további ásatásokat végezhet a Lákisban, a rámpa túlsó szélén lévő kőbánya területén is, hogy további anyagot találjon, amely fényt deríthet az asszír hadviselési technikákra.

“Hadviselés az ókori Közel-Keleten: Hogyan hódították meg az asszírok a júdeai Lákist?” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. ezért szeretem az ókor történelmét. ekkor még férfiak csatáztak férfiakkal ! a pofázókat nyársra húzták és megsütötték