A második Szentély korából származó, az egész világon egyedülálló pecsétnyomó került elő a talajból a Siratófal alapkövei közelében folytatott ásatás során, a Dávid városa negyedtől északra – írja a Zsidó.com.
Az ovális alakú pecsétnyomót lila színű ametisztből faragták, hossza 10 milliméter, szélessége 5 milliméter, vastagsága 7 milliméter.
A gyűrűbe illeszthető kőbe egy madár és egy bokor képét vésték. E szimbólumok feltehetően a szentélyszolgálathoz köthetők: a madár talán egy galamb, amelyet áldozatként mutattak be az oltáron, a bokor pedig feltehetően az afarszemon néven ismert, a Szentélyben felajánlott füstölőszerhez használt, parfümök és gyógyszerek előállításához is felhasznált növény.
A lelet értékét növeli, hogy a Templom-hegy közelében még sohasem találtak afarszemon ábrázolást régészeti leleten. A pecsétnyomó a Cofim- (Scopus-) hegy tövében fekvő, Curim-völgyben működő átszitáló projekten került elő. Itt önkéntesek és régészek együtt vizsgálják át a Templom-hegyről és környékéről kitermelt földet, értékes leletek után kutatva. Számtalan kincs került elő már ezzel a módszerrel.
„Ez egy igen fontos felfedezés, mert ez az első pecsét a világon, melyre ennek a híres, de csak történelmi feljegyzésekből ismert növénynek a képét vésték.A második Szentély fennállásának végén terjedtek el széles körben a kőből készült pecsétnyomók. A növényábrázolás nem volt ritka, de eddig csak az Izraelben elterjedt és ma is jól ismert növényeket mintázták meg. Általában az Izrael hét szent terménye közé tartozó szőlőt, datolyát és olívabogyót ábrázolták”
– mondta Eli Sukrun, a feltárást vezető régész, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa.
„A pecsétet vizsgálva azonnal feltűnt, hogy a megmintázott növény eltér azoktól, amiket eddig láttunk. A minta a pecsétgyűrűt viselő személyről is elárul bizonyos dolgokat. Ha ez valóban a híres és rendkívül drága afarszemon, akkor egy igen gazdag zsidóról lehet szó. A Holt-tenger klímáját kedvelő afarszemon termelése és forgalmazása teljes mértékben zsidó kézben volt. Lehet, hogy a pecsét tulajdonosa is ezzel foglalkozott. A galamb pedig pozitív jelentést hordozó szimbólum volt a korabeli görög, római és zsidó kultúrában egyaránt. Gazdagságot, jóságot és sikert jelképezett.”
– tette hozzá Suá Ámoráj-Stark professzor.
Borítókép: Eliyahu Yanai, City of David/Facebook
