„Az amerikai elit undorodik azoktól az értékektől és ideáktól, amelyek nagyszerűvé tették Amerikát”

A Neokohn szerkesztője

 

Gerard Baker, a Wall Street Journal korábbi főszerkesztője, valamint Fox Business csatorna műsorvezetője Budapesten a Lónyay-Hatvany villában tartott előadást a Danube Institute szervezésében. Az újságíró beszélt arról, hogy vajon mi okozza Amerika identitásválságát, és hogyan lehetséges, hogy miközben az Egyesült Államok „meghódította a Földet, legyőzte saját magát.” Beszámoló. 

Minden nagy hatalom DNS-ébe bele van kódolva a hanyatlás, a kérdés csak az, hogy mikor kezdődik el. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a politológusok már évtizedek óta beszélnek arról, hogy a nagyhatalom elvesztheti a világban betöltött vezető szerepét, ennek a jóslatnak a beteljesedése azonban állandóan eltolódik. Gerard Baker, a Wall Street Journal szerkesztője szerint elhamarkodott lenne bukásról beszélni, de Amerika mindenképpen válságos helyzetben van, amely elsősorban egy belső és nem egy külső geopolitikai folyamat következménye.

A brit születésű újságíró 2013 és 2018 között volt az egyik legnagyobb amerikai lap főszerkesztője, és hatalmas nyomás alá került, mikor az újságja Donald Trump megválasztását követően nem csatlakozott az „ellenálláshoz”. A Wall Street Journal az egyik utolsó hagyományos kiadvány, amely nem a demokrata párt érdekeltségébe tartozik.

Gerard Baker. Fotó: Flickr/World Economic Forum

Az újságíró jelenleg is dolgozik 2022-ben megjelenő könyvén, amely a Mi romlott el? címet kapta. A választással Bernard Lewis azonos című munkája előtt tiszteleg, amely az iszlám és a közel-keleti modernitás összecsapását mutatta be.

„Itt az ideje megvizsgálni a világ állapotát, és különösen az Egyesült Államokét, és itt az ideje feltenni a kérdést: Mi romlott el? (…) Harminc évvel ezelőtt az Egyesült Államok globális fölényt élvezett nemcsak geopolitikai és gazdasági szempontból, hanem nyilvánvalóan morális szempontból is”

– jelentette ki Baker.

Az újságíró szerint az Egyesült Államok egyedülálló szerepe abból fakadt, hogy nagyhatalomként kiállt a szabadságjogok mellett. Szerinte a kilencvenes évek elején Amerika igencsak elégedett volt önmagával, hiszen úgy érezhette, hogy sikeresen vezette a harcot a 20. század két mérgező ideológiája a fasizmus és a kommunizmus ellen. Ez a nézet Amerika nagy eredményeiről egyetlen generáció alatt elpárolgott.

„Az amerikaiaknak otthon és külföldön azt kell hallgatnia a kultúra láthatatlan uraitól, hogy Amerika nem a szabadságjogok legnagyobb támogatója, hanem egy gonosz, démonikus ország. (…) Amerikára úgy tekintenek, mint ami rasszista elnyomásra, a kisebbségek üldözésre épült, és amely első számú élvezője a férfiuralom és a gyarmatosítás privilégiumának. S mindezért el kell pusztítani”

– mondta Gerard Baker.

A WSJ munkatársa szerint a tavalyi amerikai és angliai BLM tüntetések szobordöntögetései a Szovjetunió végnapjait idézték fel. Ezek a jelenetek azonban egy szélesebb körű összeomlást szimbolizáltak Baker szerint.

„A kérdésemmel, hogy mi romlott el, nem azt próbálom sejtetni, mintha Amerika világban betöltött szerepe is úgy háttérbe szorulna, mint ahogy az oszmánokkal történt egy évszázaddal ezelőtt, vagy ahogy ez más nagy civilizációkkal és birodalmakkal történt. (…) Még túlságosan korán van ahhoz, hogy azt állíthassuk: véget ért az amerikai dominancia kora. De azt gondolom naiv lenne tagadni, hogy az Egyesült Államok, és tágabban a nyugati civilizáció – amelynek ez az ország volt a vezetője – válságon megy keresztül”

– jelentette ki Baker, aki bízik benne, hogy Amerika még visszatérhet az eredeti, kisiklás előtti útra.

Az amerikai oligarchák felemelkedése és a középosztály halála

A demokratikus köztársaság korszakának vége, most kezdődik az amerikai oligarchák ideje – véli egy publicista.

Belső romlás

„Ha valaki megnézi az Egyesült Államok és a világ állapotát, nehéz nem azt a benyomást kapni, hogy egy hanyatló birodalmat látunk”

– mondta Baker, aki szerint ezt különösen megerősítette az afganisztáni kivonulás káosza, és annak a szimbolikája, hogy néhány héttel a szeptember 11-i évforduló előtt azok, akik a támadásért feleltek újra hatalomra kerültek. Azonban az újságíró szerint bár az Egyesült Államok számtalan külső kihívással néz szembe, a hanyatlás okát otthon kell keresni.

„Az elit egyre inkább elszakad, és egyre megvetőbben tekint a saját országának lakóira. A politikai, kulturális és vállalati elit tudatosan undorodik azoktól az értékektől és ideáktól, amelyek nagyszerűvé tették Amerikát. S helyette keblükre ölelik a modern multikulturalizmus zavaros ideáit”

– mondta Baker, aki szerint egyfajta kulturális forradalom zajlik az Egyesült Államokban.

Az újságíró szerint nagyon hasonló ideológia terjed Amerikában, mint amit az Európai Unió is terjeszt.

„Ennek az ideológiának jól láthatóak a gyümölcsei: a nemzetállamok leépítése, a nemzeti szuverenitás megszüntetése, nyitott határok és szabad migráció, kulturális nihilizmus, amely megszeretné szüntetni a vallás és a család tradicionális nézeteit és gyakorlatait. Ma a kulturális identitás felnagyítása és ünneplése zajlik kivéve, ha ez az identitás keresztény vagy zsidó-keresztény eredetű, amelyet rasszistának és elnyomónak bélyegeznek”

– mondta Baker.

„Az ideológia (ami ide vezetett) egyáltalán nem új, sok szempontból az örököse, és felújított formája a marxizmusnak. Megtartotta a marxizmus alapfelállását, de itt az összecsapás nem a tőkések és a proletárok között van, hanem különböző identitások között, általában egyik oldalon a „privilegizált fehérek” osztálya, a másik oldalon az etnikai kisebbségek, nők, melegek stb. vannak. Amerikában a materialista gazdasági marxizmus nem tudott elterjedni, de ez a verzió igen”

– jelentette ki az újságíró.

Véleménydiktatúra — hogyan váltak az amerikai elit egyetemek vitamentes övezetté?

Az amerikai elit egyetemeken már nem az igazság keresése zajlik, hanem „harc a fasizmus ellen.”

Az elterjedésének egyik oka éppen a kommunizmus bukásában keresendő, hiszen a kilencvenes években nem volt külső ellensége az Egyesült Államoknak. A fenyegetettség megszűnése lehetővé tette, hogy az amerikaiak saját rendszerük ellen forduljanak – állította Baker.

„A szélsőbaloldal mindig is nagy számban jelen volt az egyetemeken, nemcsak Amerikában, hanem mindenhol, de szerencsére sokszor a reprezentációjuk itt véget is ért. George Orwellnek szokták tulajdonítani a mondást, hogy vannak ideák, amik akkora ostobaságok, hogy csak egy intellektuel tudja elhinni őket”

– azonban Baker elmondta, hogy az ideológia kilépett az egyetemekről és elárasztotta a társadalmat. Ennek szerinte egyik oka az egyetemi beiratkozások drasztikus növekedése.

Baker szerint a média is jelentős szerepet kapott az ideológia átadásában. A média Amerikában mindig is baloldalra hajlott, de az elmúlt évtizedben elkezdtek kizárni minden alternatív nézőpontot. Példaként említette, hogy már annyira nem fogadnak el alternatív véleményt a médiában, hogy a New York Times vezetősége kirúgta a véleményoldala szerkesztőjét, miután engedélyezte egy republikánus szenátor cikkének a megjelenését. Baker elmondása szerint a média cégeket olyan emberek irányítják, akik nem tolerálják az ellenvéleményt.

„A sport is át lett politizálva. Az amerikai futballmeccsek előtt ma már két himnuszt játszanak. Az egyik ismerős lehet, a másikat a „fekete nemzeti himnusznak” nevezik. Egy olyan ország, amelynek két himnusza van vajon tényleg tekinthető egy országnak?”

– tette fel a kérdést az újságíró.

„Az egyik legkülönösebb jelenség, hogy a nagy cégek lettek a leglelkesebb zászlóvivői ennek az új ideológiának. A cégek hagyományosan igyekeztek elkerülni a konkrét ügyeket, mert féltek attól, hogy elidegenítik a vevőiket. Leginkább olyan célokra adakoztak, amik a részvényeseik érdekét szolgálták, alacsonyabb adók, kevesebb szabályozás. Azonban a modern vállalati igazgatóknak teljesen el kell fogadnia a modern nézeteket a faji, nemi és kulturális kérdésekben. Ha ezt valaki mégsem teszi meg, mert ütközik az értékrendjével (például a melegházasság), akkor a cég nem veszi fel, nem szolgálja ki, sőt még az államát is bojkottálja”

– fejtette ki a szerkesztő.

Vivek Ramaswamy tech vállalkozó a témában kiadott egy könyvet, Woke Kft. címen, amely az egész jelenséget annak tulajdonítja, hogy a vállalatok cinikus módon meghajoltak az ideológiának, hogy eltereljék a figyelmet saját visszás ügyeikről, és arról, hogy jelentős szerepük van a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásában.

„Ez az egyik legfurcsább dolog, ami valaha történt az amerikai politikában. Amerika legsikeresebb, legprivilegizáltabb kapitalistái a legprogresszívabb embereket próbálják megnyerni azzal, hogy nyíltan megtagadják több tízmillió átlag amerikai munkás értékrendjét. Marx forog a sírjában”

– mondta Baker.

Hogyan lett egy észak-koreai menekült a woke kultúra ellenharcosa?

Pak Yanmi kislányként menekült el Észak-Koreából, majd embercsempészek fogságába került Kínában, Amerikában pedig azzal szembesült, hogy azok az eszmék, amik tönkretették a hazáját a Nyugatot is fenyegetik.  

Az újságíró elmondta, hogy természetesen a társadalmi és gazdasági trendek is növelték a bizalmatlanságot, kezdve az iraki háborútól a 2008-as gazdasági válságig. Azonban nemcsak ezek a válságok okozták a kiábrándulást, hanem az, hogy a bukások és tévedések után elmaradt a számonkérés.

„Ebből az amerikaiak fele azt az üzenetet vette le, hogy miközben az elit prosperál, pedig mindenki számára nyilvánvaló az alkalmatlanságuk, az átlag amerikaiak azok, akiket az elit felelőssé tesz Amerika problémáiért”

–  Gerard Baker szerint ezzel magyarázható Donald Trump felemelkedése is.

Az elitnek Trump még több okot adott, hogy megvessék az átlag állampolgárt. Az újságíró szerint a „kulturális forradalom” tavaly nyáron ért tetőpontjára. Baker szerint nem lehet azt mondani, hogy ne lenne rasszizmus az Egyesült Államokban, de az elmúlt öt évtizedben hatalmas fejlődésen ment át Amerika ezen a területen.

„Voltak sikerei Trumpnak különösen a bevándorlás és a gazdaság területén, mindez annak ellenére, hogy óriási volt az ellenállás és a média által generált hisztéria”

– azonban Baker szerint bombasztikus stílusa elhomályosította az üzenetet, és a Covid-járvány alatti magatartása megijesztette saját szavazóit is.

Az újságíró szerint még soha nem fordult elő az amerikai történelemben, hogy így összefogott volna a média, a kormányzati bürokrácia, és a nagyvállalatok hogy elmozdítsanak egy megválasztott elnököt. Miután nem sikerült megbuktatni, „alternatív megoldást” kerestek, hogy legyőzzék, felhasználták George Floyd halálát, hogy megteremtsék a faji igazságtalanság narratíváját, amelyért szerintük személyesen Trump volt felelős. S felhasználták a járványt, hogy megváltoztassák a választási törvényeket, a legmegengedőbb és a demokratáknak legkedvezőbb módon. A szerző szerint Trump választás utáni viselkedése mindezek ellenére méltatlan volt és nem jó taktikákat választott.

„Trump bukása megnyitotta az utat a Biden elnökség számára, amely még nagyobb erővel támogatja a kulturális nihilizmust és a korszak agresszív ideológiáját. Az eredménye látható. A szemünk láttára, élőben játszódik le mi történik, ha valaki egy disztópikus progresszív lehetetlenség alapján próbál kormányozni. Káosz a déli határon, fiskális inkompetencia, naiv stratégiai idealizmus, maszkot lóbáló autoriter kollektivizmus. Isten hozta az Egyesült Államokban”

(…) Amerika több embert segített abban, hogy szabad és prosperáló életet élhessen, mint bármely más hatalom a történelemben. De ezt az egész örökséget, ezeket az ideálokat és értékeket ma megpróbálja leépíteni ez a modern progresszív mozgalom. Ezek nehéz idők, ez egy ellenséges klíma azok számára, akik nyíltan vallják ezeket az értékeket. De ezért fontos, hogy azok, akik számára fontos az igazi szabadság, és az igazi egyenlőség, azok megpróbálják megjavítani azt, ami elromlott”

– zárta az előadását Gerard Baker.

Borítókép: Unsplash

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Elferdített valóság — Hogyan temette el az amerikai média a Biden család kínos ügyeit?

A 2020-as választás előtt az amerikai média és a Big Tech eltemette a Biden család ügyleteiről szóló híreket, arra hivatkozva, hogy azok egy „orosz dezinformációs kampány részei”. Csakhogy kiderült: a hírek igazak voltak. Hajdú Tímea publicisztikája.