A szokásos oltási igazolványellenes szombatonkénti francia tüntetéseket új elem színezi: az antiszemita bűnbakkeresés. Az augusztus 7-ei metzi és a 14-ei párizsi felvonuláson olyan táblák tűntek fel, melyeken csak annyi áll: de Ki? A táblára viszont a zsidó közösséghez közel álló, vagy valóban zsidó üzletemberek, közéleti személyiségek, intellektuelek neveit írták. Magát a kérdést egy ördögfarkincával és egy hegyes fülecskével tették egyértelművé. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a franciák 47%-át ez nem is zavarja.
A történet júniusban kezdődött, amikor a CNews élőadásában egy egykori katonai vezető, Daniel Delawarde elkezdett zsidózni. Azt mondta a műsorvezető egyik kérdésére, hogy „maga is jól tudja, hogy kik irányítják a médiát, például a Washington Postot, vagy a BFM Tv-t (francia nemzeti televíziót)”- az adásban a beszélgető társa Claude Posternak, a köztársaság ügyvezető testületének a tagja azonban tovább unszolta a válaszadásra Delawardét. „Nevezze meg, mégis kik azok” majd jött a válasz: „Az a közösség, amit maga is jól ismer”. A műsort itt rögvest be is fagyasztották – a szövegkörnyezetből egyértelművé vált, hogy a zsidók azok a bizonyos hátsó irányítók.
A 2019 februári IFOP tanulmány szerint a franciák 21%-a véli úgy, hogy a zsidóknak túl nagy a befolyásuk a médiában, a gazdaságban és a pénzügyek világában, de csak 14%-uk véli úgy, hogy a politikában is.
A Delawarde tábornokkal való beszélgetés után azonban az eltelt két hónap alatt ez „kik” kérdés bekerült a radikális szélsőbb kommunikációjába, és több honlapon tovább keringett.
Ki is ez a bizonyos Delawarde?
Ez a bizonyos nyugalmazott Delawarde tábornok egyébként részt vette azon az összejövetelen, ahol nem régiben húsz magasrangú tábornok együtt adott ki egy nyilatkozott Franciaország szétesése ellen. Ennek okát szerintük az iszlamizmus, és a városszéli „hordák” okozzák, akik szerinte területeket választanak le az országról, melyeket alkotmányellenes dogmáknak rendelik alá”. Nyilatkoztukban az áll, hogy „készek támogatni egy olyan politikát, amely a nemzet védelmét veszi figyelembe”. A gyűlésüket a szélső jobbos Nemzeti Tömörülés (RN) is közvetítette, majd később Marine Le Pen azt javasolta a számukra, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Benoit Hamon, a korábbi Oktatási Miniszter szerint ez a gyűlés szinte egy puccskísérlettel ér fel, hiszen a húsz tábornok további katonák csatlakozását sürgette. Minderre azonban Macron semmit sem reagált.
A tüntetések
Visszatérve a tüntetésekhez: az antiszemita plakátok sosem voltak többségben a megmozdulásokon, viszont már látványos a részvételük. Például a közösségi média platformjain, kiváltképp a Twitteren örömmel osztanak meg ilyen képeket. Emmanuel Debono történész a France Culture rádiónak adott riportjában azt mondta, hogy „az antiszemitizmus sajátossága az, hogy a válságok idején azon mozgalmak figyelme, melyek a társadalom heterogén szegélyeit hozzák össze – végül mindig a zsidókra irányul.” Ilyen volt a koronajárvány előtti sárgamellényesek tüntetéssorozata, amely egyértelműen fordult a zsidó közösség ellen. Alain Finkielkraut filozófus, akadémikus, közéleti személyiség ellen a csürhe ilyen szavakkal támadt rá: „Menj innen, te kib*szott cionista. Menj haza Izraelbe” Ráadásul pont egy szombati napon.
Debono professzor szerint az antiszemita összeesküvés elméletek egy gondolkodásmód sajátjai, melyek „a világ komplex működését leegyszerűsítik” hiszen ennek a működését, a csínját-bínját lehet, hogy nem is értik”.
A franciákat nem zavarja
Az IFOP által készített közvéleménykutatás szerint az oltási igazolványt a közszférában kötelező tevő törvényt ellenző francia tüntetők 47%-át nem sokkolja, hogy a felvonulásokon antiszemita szlogenek és képek is előrekerülnek. Ez az arány „csak” 27% a teljes francia népesség körében.
A táblavivők elleni eljárás
A rasszista uszítás azonban még Franciaországban sem nézhetik tétlenül. A metzi táblavivő nőt, Cassandre Fristot szeptember 8-án bíróság elé fogják állítani emiatt. 45 ezer eurós büntetés és egy évig terjedő szabadságvesztés várhat rá. Egészen eddig középiskolai tanár volt, de a tüntetés után egyből felfüggesztették az állásából. A 33 éves hölgy egyébként régóta tagja a Nemzeti Tömörülésnek, és korábban két hónapot dolgozott a pártelnök helyettes Louis Aliotnál. Őt nem lepte meg, hogy a Fristot ott volt a tüntetésen, de ezek „az őrültségei” egyáltalán nem nevetették meg. Szerinte is szégyenletes, amit a nő csinált. Marine Le Pen pedig inkompetensnek nevezte Cassandrét, aki még a próbaidejét sem volt képes náluk letölteni. Ezután a Hombourg-Hauti önkormányzati tanács ellenzékének választották meg, de az elmúlt két választást elvesztette.
Kiknek a nevei álltak a táblán?
Az egészségügyi miniszter Jerome Salomon, a német közgazdász Klaus Schwab,a francia médiumtulajdonos Patrick Drahi, Soros György, az Alkotmányjpgi tanács elnöke, Laurent Fabius és a többiek mellett feltünhet Macron neve is. Ő maga nem zsidó, azonban még mielőtt hét éve Francois Hollande kinevezte pénzügy miniszternek, pályafutása jelentős részét a Rotschild Banknál töltötte, amely egyfajta befektetési alapkezelőként működik Franciaországban. Bár Macron nem vett részt a zsidó ünnepeken, de mindig is foglalkozott a zsidó közösségek pártfogásával.
Az ilyen esetek után bőven marad még mit tenni.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.