Az Egyesült Arab Emírségek szerdán megnyitotta tel-avivi nagykövetségét, a zászlófelvonási ünnepségen részt vett Izrael múlt héten beiktatott új elnöke, Jichák Herzog is.
„Fontos mérföldkő ez a Közel-Kelet számára, a jövőbe, a békéhez, a fellendüléshez és a biztonsághoz vezető utunkon”
— idézte az izraeli televízió Jichák Herzogot, aki szerint az emirátusok zászlajának felvonása Tel-Avivban
„még egy éve is távoli álomnak tűnhetett volna”, holott „sok tekintetben mi sem lehet természetesebb és normálisabb”.
Mohamed al-Khadzsa, az emírségek tel-avivi nagykövete a külképviseletnek otthont adó tőzsdeépület előtt ünnepélyesen felvonta országa lobogóját a tengerparti nagyvárosban.
A diplomáciai misszió felavatására azt követően került sor, hogy az izraeli külügyminiszter jelenlétében június 29-én megnyílt abu-dzabi izraeli nagykövetség és a dubaji izraeli főkonzulátus. Az eseményre Jaír Lapid személyében először látogatott izraeli miniszter az arab országba a kétoldalú kapcsolatok rendezése óta.
Korábban mind Benjámin Netanjahu korábbi izraeli miniszterelnök, mind utódja, Naftali Bennett jelezte, hogy el akar látogatni az emírségekbe, ám utazásukat – részben a koronavírus-járvány miatt – elhalasztották.
A két országot az Iránnal kapcsolatos kölcsönös aggodalmak, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, valamint a turisztikai és tudományos együttműködés kínálta előnyök hozták össze. Immár közvetlen repülőjáratok is üzemelnek a két ország között, és a kapcsolatok felvételét követően már több mint 200 ezer izraeli turista látogatott az Öböl menti országba.
A kulisszák mögött azonban Izrael és az Emírségek már jóval régebb óta együttműködtek, elsősorban az Iránnal kapcsolatos biztonsági és nukleáris kérdéseket illetően.
Az Emírségek és Bahrein, illetve Szudán és Marokkó is 2020 szeptemberében normalizálták kapcsolataikat a zsidó állammal az „Ábrahám-egyezmény” keretében, amelyet Donald Trump előző amerikai elnök kormányzata hozott tető alá. A megállapodásokat, amelyeket a washingtoni Fehér Házban írtak alá, élesen bírálta és árulásnak nevezte a palesztin vezetés.
Korábban csak két arab állam, Egyiptom és Jordánia tartott fenn diplomáciai kapcsolatot Izraellel. A legtöbb arab ország évtizedekig nem volt hajlandó elismerni Izraelt, arra hivatkozva, hogy előbb az izraeli-palesztin konfliktust kell megoldani.
