Az USA befagyasztja az Ábrahám Alapot, aminek következtében az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti üzleti kapcsolatok meginoghatnak — értesült a Globes izraeli gazdasági magazin.
A Biden-kormányzat nem különít el költségvetést a regionális projektekre, miközben az Egyesült Arab Emírségek nyomást gyakorol Izraelre, hogy ne mondja le a Red-Med olajvezetéket – mondták el források a „Globes”-nak.
Az amerikai kormányzat határozatlan időre felfüggesztette az Ábrahám Alapot – mondták a „Globes”-nak az ügyhöz közel álló amerikai és izraeli források.
Az Ábrahám Alapot az Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok közötti Ábrahám-megállapodás 2020 szeptemberében történt aláírása után hozták létre, és az aláíró országoknak kellett volna finanszírozniuk az alapot a később csatlakozó más országokkal együtt.
A létrehozásakor egy közlemény szerint: „Az alap megvalósítja az Ábrahám-megállapodásokban vállalt kötelezettségeket. Az alap több mint 3 milliárd dollárt juttat a magánszektor fejlesztési befektetési piacára a gazdasági együttműködés előmozdítása és a közel-keleti és azon túli jólét ösztönzése érdekében. Azok az országok, amelyek partnerek az alap létrehozásában, örömmel fogadják más országok csatlakozását az alap céljainak előmozdítása érdekében„.
Az Ábrahám Alap 2020 októberében már működött, és három hónapon belül több száz különböző vállalkozás finanszírozási kérelmét vizsgálta meg. Több mint tíz vállalkozást hagyott jóvá az energia, az élelmiszer-technológia és a fintech területén. Az Abraham Fund nagy amerikai pénzintézetekhez is fordult, amelyeket arra kértek, hogy csatlakozzanak az alap tőkéjének növelése érdekében.
Joe Biden új amerikai elnökké választása azonban leállította a tevékenységeket. Január végén, nem sokkal Biden eskütétele után Aryeh Lightstone rabbi, akit Donald Trump nevezett ki az Ábrahám Alap élére, lemondott. A Biden-kormányzat azóta sem töltette be helyét.
A Biden-kormányzat elvileg támogatja az Ábrahám-megállapodást annak ellenére, hogy azt Trump írta alá, de kevésbé lelkesedik azért, hogy a költségvetéséből pénzt juttasson az Ábrahám Alapnak. Az izraeli külügyminisztérium washingtoni forrásokkal beszélt az ügyben, és Washington közölte Jeruzsálemmel, hogy az Ábrahám Alap tevékenységét újraértékelik.
Az amerikai jelentések szerint az átértékelés oka többek között az a hatalmas kiadás, amelyet a Biden-kormánynak a Covid-19 válságból való gazdasági kilábalás érdekében be kell áldoznia.
Egy magas rangú amerikai forrás a „Globes”-nak elmondta, hogy a Fehér Ház érdekelt az Ábrahám-megállapodás előmozdításában és sikerében, valamint abban, hogy további partnereket vonjanak be ezekbe az intézkedésekbe, de a hangsúly a diplomáciai dimenzióra fog helyeződni, magát az alapot pedig határozatlan időre befagyasztották. Egy izraeli forrás megerősítette ezt, és elmondta, hogy az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon mind az előző izraeli kormány, mind a jelenlegi kormány idején világossá tették, hogy az alap tevékenysége nincs napirenden.
Ez a felfüggesztés volt az egyik oka annak, hogy az Egyesült Arab Emírségek létrehozta az Izraelbe történő befektetések alapját, amelyet 2021 márciusában jelentettek be. Azóta azonban ez az alap sem indult el. Benjamin Netanjahu, volt izraeli miniszterelnök és Mohamed bin Zayed, az Egyesült Arab Emírségek koronahercege megállapodott az alapról, és Netanjahu remélte, hogy még a márciusi választások előtt Abu-Dzabiba látogat, hogy közös nyilatkozatot tegyen az ügyben, de a Jordániával kialakult diplomáciai vita miatt a lépés nem valósult meg.
Márciusban bin Zayed egy további 10 milliárd dolláros alap létrehozását is bejelentette Izraelben, amely többek között az energiába, az iparba, az infrastruktúrába, az űrkutatásba és az egészségügybe fektetne be. Az alap kijelentette, hogy olyan vállalkozások támogatására helyezi majd a hangsúlyt, amelyek elősegítik a két ország és az egész régió jólétét és gazdaságát, és hogy elsősorban a magánszektorban fog működni.
Ám csaknem négy hónap telt el, új izraeli kormány került beiktatásra, és az izraeli külügyminisztérium képviselői és az Egyesült Arab Emírségekbeli kollégáik között néhány általános megbeszélésen kívül semmi sem történt az alappal kapcsolatos tevékenységek előmozdítására, csak pár diplomáciai megállapodás jött létre a tevékenységek megfelelő szigorítását célozva.
Izraeli részről a gazdasági, az infrastrukturális és az energiaügyi minisztérium, valamint más minisztériumok tárgyalnak arról, hogy milyen projekteket javasoljanak az új alapnak. Izrael reményei szerint a Jáir Lapid külügyminiszter által az Egyesült Arab Emírségekben tett múlt heti látogatása során aláírt megállapodások jogi keretet biztosítanak Izraelben az alapon keresztül az Egyesült Arab Emírségek kormányának beruházásaihoz. Az izraeli kormány egy vagy két minisztere várhatóan hamarosan az Egyesült Arab Emírségekbe látogat, hogy megvitassák az alapot és a megvalósítás módjait.
A gyakorlatban azonban az alapot még nem hozták létre, és úgy tűnik, hogy nincs is a láthatáron. Abu-Dzabiban eközben vizsgálják az új izraeli kormány magatartását és azt, hogy képes-e előmozdítani a két ország közötti üzleti és gazdasági kapcsolatokat. A DP többek között a haifai kikötői pályázat fejleményeit várja, mivel Ahmed bin Sulayem Sultan Ahmed bin Sulayem pályázni akar a projektre. Természetesen még az Europe-Asia Pipeline Co. (EAPC) ügye is napirenden van.
Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti üzleti kapcsolatokat az új izraeli kormánnyal kialakult vita és a diplomáciai üzleti incidensek nehezítik. A múlt héten a „Globes” beszámolt az Egyesült Arab Emírségek két leggazdagabb családjának üzletemberei haragjáról, ami miatt Lapid Abu-Dzabiban tett látogatása során lemondták a vele való találkozót.
Egy üzleti forrás az Egyesült Arab Emírségekben azt mondta a „Globes”-nak, hogy Izrael visszalépése attól a megállapodástól, amelyet az EAPC a Med-Red Land Bridge Ltd.-vel kötött, hogy a Perzsa-öbölből Izraelbe szállítson olajat a földközi-tengeri fogyasztók ellátása céljából, árt az országok közötti gazdasági kapcsolatoknak, és a jövőben elrettentő hatással lesz az Egyesült Arab Emírségek vállalataira. A forrás szerint a megállapodás sikeres végrehajtása – vagyis az első olajkonténerek Eilat kikötőjébe történő szállítása, majd Asdódba történő zökkenő- és szivárgásmentes szállítása – eloszlatná az izraeli aggodalmakat, és a megállapodás kiterjesztésének lehetősége óriási.
Az új izraeli kormányban vannak olyan hangok, amelyek a megállapodás felmondását szorgalmazzák, többek között azért, mert Tamar Zandberg környezetvédelmi miniszter és más miniszterek ellenzik azt.
Jáir Lapid külügyminiszter a közelmúltban az Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása során azt mondta a „Globes”-nak, hogy tanulmányozza a kérdést. „Nem akarjuk károsítani a környezetet. Vigyáznunk kell az országunkra, és nem ismétlődhetnek meg a múltbeli katasztrófák (a Nahal Evrona-i szivárgás)”. Az ügyet a Legfelsőbb Bíróság fogja tárgyalni, és a kormány még nem válaszolt az ügyben benyújtott beadványra.
Egy diplomáciai forrás az Egyesült Arab Emírségekben azt mondta a „Globes”-nek, hogy a kérdést alig érintették Lapid látogatása során, bár Izrael számára világossá tették, hogy a megállapodás felmondása ártana az energiaügyi együttműködésnek, amely kiterjedne a földgázra és az Egyesült Arab Emírségek vállalatainak esetleges infrastrukturális kockázati beruházásaira is Izraelben. Az EAE-forrás azt is elmondta, hogy az EAE elvárja az új kormánytól, hogy teljesítse a Netanjahu-kormány összes kötelezettségvállalását, és az EAPC-megállapodás is ezek közé tartozik.
Az Egyesült Arab Emírségekben folytatott izraeli diplomáciai tevékenység egyik paradoxona az a szakadék, amely az általa elért gazdasági eredmények és az izraeli diplomaták munkakörülményei – jelentős költségvetési nehézségek – között húzódik. Például a dubaji konzulátus, amely egy irodaház teljes emeletét szándékozott elfoglalni, jelenleg csak néhány helyiséget bérel. Még a konzulátus megnyitó ünnepségét is, amelyen Lapid és az Egyesült Arab Emírségek mesterséges intelligenciáért felelős minisztere is részt vett, egy, csak erre az alkalomra bérelt teremben tartották.
E nehézségek miatt a tevékenységek nem elég kiterjedtek, és a hatalmas potenciált nem használják ki. A „Globes” megtudta, hogy Ilan Shtulman, Izrael dubaji főkonzuljának hivatalos lakása csak részben van berendezve, és a padlón lévő matracon kell aludnia, mert nincs pénze ágy vásárlására. Emellett a konzulátus, valamint az Abu-Dzabiban lévő nagykövetség személyzete sem teljes, és a költségvetési hiány miatt kreatív adminisztratív megoldásokat alkalmaztak.
A Külügyminisztérium szerint „mind az Abu-Dzabiban működő izraeli nagykövetség, mind a dubaji főkonzulátus az év eleje óta teljes szervezettségű irodaként működik. Mivel ezek új hivatalok, a költségvetések, az álláshelyek és a személyzet jóváhagyására meghatározott eljárás van érvényben. A Külügyminisztérium azon dolgozik, hogy a képviseleti irodák minél hamarabb teljes létszámmal rendelkezzenek, és a tevékenységükhöz megfelelő költségvetést biztosítsanak.”
