A román parlament megemlékezett az 1941-es jászvásári pogrom 80. évfordulójáról

A kétkamarás román parlament szerdán együttes ülésen emlékezett meg az 1941-es jászvásári pogrom 80. évfordulójáról, amelynek több mint 13 ezer zsidó áldozata volt.

Romániában ez volt az első alkalom, amikor az ország legfontosabb közképviseleti intézménye a bukaresti kormány tagjainak jelenlétében idézte fel a román területen elkövetett legnagyobb zsidóellenes vérengzés áldozatainak emlékét, elismerve a román állam felelősségét a második világháború idején elkövetett népirtásban.

„Azok előtt a jászvásári ártatlan zsidó áldozatok előtt tisztelgünk, akiknek az 1941-ben hatalmon lévő zsarnoki rendszer kirekesztő, rasszista, antiszemita politikája miatt kellett szenvedniük. Az önvizsgálat és elmélyülés pillanata ez, amellyel felelősséget vállalunk országunk történetének ezen tragédiájáért, tudatosítjuk a rasszista, idegengyűlölő megnyilvánulások történelmi következményeit”

— mutatott rá Anca Dragu, a román szenátus elnöke.

Ludovic Orban képviselőházi elnök

mérföldkőnek nevezte a jászvásári pogromot a korszak „erkölcsi csődjének útján”, amikor a társadalom megengedte, hogy a zsidó népesség a módszeres üldöztetés, kirekesztés, megaláztatás, erőszak és végül népirtás áldozatává váljék.

A demokrácia központi intézményeként a román parlamentnek meghatározó felelőssége van abban, hogy megakadályozzon minden hasonló kisiklást – mutatott rá a házelnök.

Elítélte az antiszemitizmust a román parlament

A határozat vitájára és elfogadására azt követően került sor, hogy halálos fenyegetést kapott a múlt hét végén Maia Morgenstern, az egyik legismertebb és legelismertebb romániai színésznő, a bukaresti Zsidó Színház igazgatója.

Florin Citu miniszterelnök szerint a kormány mindenkori kötelessége, hogy felelős és éber maradjon, és bátor intézkedésekkel védje a társadalom sérülékeny tagjait. Kijelentette:

az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és mindenféle kirekesztés elleni harc a bukaresti kormány teljes támogatását élvezi.

Felidézte: a kabinet májusban három évre szóló országos stratégiát fogadott el az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzése és leküzdése érdekében.

Kedden Klaus Iohannis államfő az 1941-es pogrom 80. évfordulója alkalmából szervezett jászvásári megemlékezés résztvevőihez intézett üzenetében idézte fel a halálvonatokon, sortüzekben, lincselésekben elpusztult, otthonukból elüldözött, táborokba hurcolt romániai zsidók emlékét, szerdán pedig három holokauszttúlélőt tüntetett ki a Hűséges Szolgálat Érdemrenddel.

1941 júniusában Ion Antonescu, Hitler szövetségese, a Szovjetunióval frissen hadba lépett Románia akkori Kondukátora parancsot adott arra, hogy Jászvásárt „tisztítsák meg” a zsidóktól, akik akkor a moldovai város lakosságának több mint egyharmadát tették ki.

A június 28-án kezdődött pogromnak több mint 13 ezer zsidó áldozata volt.

Az áldozatok nagy részét a katonaság, a csendőrség és a hozzájuk csapódott csőcselék a városban meggyilkolta, majd több ezer zsidót vasúti kocsikba zártak, amelyek céltalanul bolyongtak az országban, amíg a rajtuk lévők a hőségtől és a szomjúságtól életüket vesztették.

A román állam csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.

A román elnök szerint országa hátat fordított a zsidóknak

Az állam, amelynek az lett volna a feladata, hogy megvédje őket, hátat fordított nekik — fogalmazott Klaus Johannis a jászvásári zsidóellenes pogrom 78.