Izraelben is bemutatják a Szombathely zsidóságának emléket állító Szemtől szemben – „Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből” című kiállítást.
Ramat Gan és Szombathely testvérvárosi együttműködésének részeként Ramat Gan Jad Lebanim nevű középületében állították ki a Szombathelyről Izraelbe szállított, fényképekből és a hozzájuk fűzött magyar és angol nyelvű szövegekből álló tárlatot.
Az anyag bepillantást nyújt a holokauszt előtt mintegy 3200 lelket számláló szombathelyi zsidóság mindennapjaiba, az egyes személyek, családok, csoportok életébe, a zsidó közösség anyagi, szellemi kultúrájába, vallási szokásaiba, hagyományaiba, és megjeleníti a közösség elpusztítását és a vészkorszak utáni újjáéledését.
Az anyag izraeli kiállítása elsősorban az izraeli magyarajkúak jeruzsálemi szervezete vezetőjének, a Vas megyei Jánosházáról származó Miron Eszternek az érdeme, aki több éves fáradhatatlan munkával szervezte meg az eseményt.
„Miért mi, és nem ők maradtak életben? Mindannyiuknak itt kellene lenni, de csak szellemüket tudtuk elhozni erre a csodálatos kiállításra”
— mondta Miron Eszter a kiállítás szerdai megnyitóján.
„Nekünk, túlélőknek megadatott eljutni az ősök földjére, és most egy múló pillanatra ők is itt vannak velünk, az eredeti fényképekkel elmesélik, hogy kik voltak és mi történt velük, szinte halljuk hangjukat a falakról”
— tette hozzá.
Benkő Levente, Magyarország tel-avivi nagykövete a magyar történelem legsötétebb fejezetének nevezte a magyar zsidóság elhurcolását.
„Az akkori magyar állam nem tudta megvédeni honfitársainkat, s Magyarország ezért felelősséggel viseltetik. Erre emlékezünk, és emlékeztetni kell rá”
— hangsúlyozta a magyar nagykövet, majd kiemelte, hogy
a mai Magyarország biztonságos otthona a zsidóságnak, ahol a zsidó polgárok identitásukat szabadon megélhetik és ápolhatják, és ahová nem jut el az Európában feléledő antiszemitizmus.
Roi Barzilai, Ramat Gan polgármester-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus járvány okozta nehézségek ellenére is sikerült a testvérvárosi együttműködés keretében létrehozni a kiállítást, amelyen gazdag kép bontakozik ki egy elpusztított, egykor virágzó közösségről.
Barzilai szerint napjainkban is létező jelenség a rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia, a gyűlölet, és ma is küzdeni kell az emberi jogokért. A tárlattal a két város és a két ország közötti kapcsolatok erősítését is szolgálják, melynek részeként korábban a város kamarakórusa fellépett egy szombathelyi fesztiválon.
Neményi András, Szombathely polgármestere videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket, melyben elmondta, hogy a zsidók deportálása óta nem ugyanolyan a város, ezt a veszteséget soha nem sikerült feldolgozni, és fontos döntések előtt fel kell idézni a képeken látható emberi arcokat, mosolyokat.
„Elválaszthatatlan részei voltak a város közösségének, ahonnan kiszakították őket. Más város lenne Szombathely, ha utódaik közöttünk élnének”
— mondta a polgármester.
A tárlat izraeli bemutatását megszervező Szántóné Balázs Edit videoüzenetében emlékeztetett arra, hogy zsidóknak volt köszönhető többek közt az első szombathelyi mozi, könyvtár és nyilvános fürdő. A képeken látható emberek hiányoznak, és hiányukat nem sikerült pótolni – hangsúlyozta.
Márkus Sándor, a szombathelyi hitközség elnöke – szintén videoüzenetben – kiemelte:
„a fényképeken látható emberek örök emléket állítanak annak, hogy hová vezet az esztelen gyűlölet, mert nem a vallás, hanem a rasszizmus és az antiszemitizmus választja szét az embereket”.
Kelbert Krisztina, a tárlat kurátora, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Történettudományi Osztályának vezetője videoüzenetében azt hangsúlyozta, hogy a holokauszt áldozataira emlékező évforduló, az Azkara időpontjában érkezik Izraelbe a megöltekre emlékező kiállítás, ugyanis Szombathelyről 1944. július 5-6-án hurcolták el a zsidókat. A gettó listáján 3766 nevet írtak össze, és a háború után mintegy háromszázan tértek vissza a városba.
