Egyiptomnak a Gázai övezetben ebben a hónapban a fegyverszünet közvetítésében és biztosításában végzett munkája a diplomáciai figyelem középpontjába került, ami Washington magas szintű újbóli elkötelezettségét váltotta ki, és beárnyékolta több arab állam Izraellel való kapcsolatának normalizálására irányuló lépéseit — írja az Israel Hayom.
Az erőfeszítések Kairónak elismerést szereztek egy olyan időszakban, amikor az emberi jogok relációjában kialakult nézeteltérések közepette nehezen találta meg a kapcsolatot Joe Biden amerikai elnök kormányával, és amikor a legfontosabb külpolitikai céljában – egy olyan etiópiai gát szabályozásáról szóló megállapodásban – nem tudott előrelépést elérni, amely Egyiptom szerint komoly veszélyt jelent a Nílus vízkészleteire.
Bár Kairó a mindkét féllel fenntartott kapcsolatai révén képes volt közvetíteni az Izrael és a palesztinok közötti erőszakos cselekmények korábbi fordulói során, elemzők és diplomaták szerint erőfeszítései az elmúlt évekhez képest sokkal láthatóbbak voltak.
Amikor az egy hete tartó tűzszünet életbe lépett Izrael és a Hámász, a Gázai övezetet ellenőrző iszlamista terrorszervezet között, egyiptomi biztonsági küldöttségek ingáztak Tel-Aviv és a palesztin ellenőrzés alatt álló területek között.
Jövő héten palesztin személyiségek, köztük Iszmail Haníje, Hámász-vezér látogatásokat tesznek Kairóba a tűzszünet további megerősítése érdekében – közölték egyiptomi biztonsági források.
„Egyiptom és Abdel-Fattah el-Sisszi elnök aktívabb erőfeszítéseket tesz. Ez a 11 napos háború alatt végig egyértelmű volt” – mondta a Hamas egyik tisztviselője a Reutersnek.
Bár a Hámász a Muzulmán Testvériségben gyökerezik, amely Egyiptomban törvényen kívül áll, és súlyos elnyomásnak van kitéve, Kairónak jól kiépített hírszerzési kapcsolatai vannak a csoporttal.
Mivel Egyiptom fontosnak tartja a Sínai-félsziget és a Gázai övezet közötti határ biztonságát, „szuperpragmatikusan” viszonyul a palesztin frakcióhoz – mondta egy diplomata.
Más arab államok korlátozottabb szerepet játszottak. Ezek közé tartozik Jordánia, amely Egyiptomhoz hasonlóan évtizedes békeszerződést kötött Izraellel, és közös határa van a palesztin ellenőrzés alatt álló területekkel, valamint Katár, amely pénzügyi támogatást nyújtott a Gázai övezetnek.
Közéjük tartozik az Egyesült Arab Emírségek is, amely a de-eszkalációra szólított fel, és a négy arab állam közül a legjelentősebb volt, amely tavaly bejelentette, hogy normalizálja kapcsolatait Izraellel a Donald Trump, volt amerikai elnök kormánya által támogatott Ábrahámi Megállapodás részeként.
A megállapodások olyan spekulációkat váltottak ki, hogy Egyiptom regionális befolyása felhígulhat, de elemzők szerint az e havi erőszak érzékeny helyzetbe hozta az aláírókat – amelyek között Bahrein, Szudán és Marokkó is szerepel -, mivel a palesztinok iránti arab szimpátia megugrott.
„A közelmúltban nyílt konfliktusba süllyedés Jeruzsálemben és Gázában kiemelte, hogy az Öböl menti aláírók milyen kevés befolyással rendelkeznek Izrael viselkedése felett” – írta Kristin Smith Diwan, a washingtoni The Arab Gulf States Institute munkatársa.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma nem kívánt nyilatkozni arról, hogy emírségi tisztviselők kapcsolatba léptek-e Izraellel, hogy megpróbálják lecsillapítani a közelmúltbeli erőszakot.
Az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövete, Yousef al-Otaiba a múlt hónapban azt mondta, hogy lehetséges „üzletet kötni Izraellel, és ugyanakkor kíméletlenül beszélgetni a palesztin kérdésről”.
Arra a kérdésre, hogy Izrael partnerként tekint-e az Egyesült Arab Emírségekre a palesztinokkal szembeni feszültségek enyhítésében, Eitan Na’eh, Izrael küldötte az Egyesült Arab Emírségekben szerdán újságíróknak azt mondta, hogy korai lenne ezt megmondani, hozzátéve, hogy az Egyesült Arab Emírségek ösztönözhetik a mérsékletet a térségben.
Egyiptom és el-Sisszi számára, aki jó kapcsolatokat ápolt Trumppal, a tűzszünetre való törekvés egyik eredménye a Fehér Házzal való kapcsolat hirtelen újrafelvétele volt.
A Biden januári beiktatása óta tartó kínos csend után az amerikai vezető öt nap alatt kétszer beszélt el-Sisszivel.
Elemzők szerint azonban az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán az USA és Egyiptom újbóli elköteleződését korlátozza a békefolyamat jelenlegi kilátástalansága.
„Ez leginkább konfliktuskezelés, nem pedig konfliktusmegoldás” – mondta Nabil Fahmy volt egyiptomi külügyminiszter.
A múltban „elkötelezettségünk a békefolyamat kérdéseire, valamint a gázai biztonsági kérdésekre vonatkozott, amikor a dolgok kirobbantak. Jelenleg nincsenek komoly békefolyamatbeli kérdések”.
Egyiptom, amely évente mintegy 1,3 milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kap, az amerikai demokraták részéről is erős bírálatokkal szembesült emberi jogi helyzete miatt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter e heti kairói látogatása után azt mondta, hogy az emberi jogok változatlanul „nagyon is napirenden vannak”.
Egyiptom azonban megtanulta kibekkelni a Washingtonhoz fűződő kapcsolatának zökkenőit, és miután a Gázai övezetben bizonyított, némi lélegzetvételnyi időt nyert a jogok terén – mondta Hafsa Halawa, a Közel-Keleti Intézet nem rezidens kutatója.
„Egyiptom türelmes külpolitikai szereplővé vált, és ez valójában abból az alapvető intézményi meggyőződésből fakad, hogy az ország túl nagy ahhoz, hogy elbukjon” – ezt a felfogást Egyiptom, az Egyesült Államok és más szövetségesei is osztják, mondta.
