Az izraeli hadsereg nagyobb szabású hadműveletei mindig beszédes nevet kapnak. Ilyen volt a 2008 és 2009 fordulóján vívott Öntött Ólom (Oferet Jecuká), a 2012 novemberében zajlott Felhőoszlop (Ámud Ánán) vagy a 2014-es Szilárd Szirt (Cuk Éjtán). A jelenleg is zajló gázai hadművelet a Falak Őrzői (Somréj Háchomot) nevet kapta.
A hadműveletek nevei nem csak az adott akció megkülönböztetésére szolgálnak, hanem mindig többletjelentést is hordoznak – írja a zsido.com. Az Öntött Ólom például utalás hanuka ünnepére, melynek hatodik napján törtek ki a harcok. Az egyik legnépszerűbb hanukai gyermekdal szövegében, a Chájim Náchmán Bialik írta „Lichvod Háchánuká” című versben a következő sor áll: „Apám adott nekem egy szevivont [pörgettyűt], egy öntött ólomból készült szevivont. És tudjátok minek a tiszteletére? A hanuka tiszteletére”.
A Felhőoszlop hadművelet a Tórából (2Mózes 13:21-22) kölcsönözte a nevét: „Az Örökkévaló pedig járt előttük nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton és éjjel tűzoszlopban, hogy világítson nekik, hogy menjenek nappal és éjjel. Nem mozdult a felhőoszlop nappal és a tűz oszlop éjjel a nép elől”. Az Egyiptomból kivonuló zsidókat üldözőbe vették a fáraó katonái és nyílzáporral támadtak rájuk. A felhőoszlop azonban útját állta a lövedékeknek, ahogy az izraeli hadsereg is megálljt parancsolt a Gázából indított rakétáknak.
Az ötven napig tartó, rendkívül széles körű Szilárd Szirt hadművelet neve mögött kivételesen nem állt semmilyen ismert idézet. Az akkori vezérkari főnök, a ma védelmi miniszterként szolgáló Beni Ganz a déli hadseregcsoport vezetőjét, Joszi Dágán alezredest kérte meg, hogy válasszon találó nevet a háborúnak. Ő egy olyan nevet keresett, mely a Cáhál védelmi képességeit domborítja ki, hiszen ennek a hadműveletnek is az volt a legfontosabb célja, hogy megvédelmezze a Gáza-övezet közelében élő izraelieket a Hamász rakétáitól. A nemzetközi sajtóban használt angol névváltozat, a „Protective Edge” még inkább kifejezte ezt a szándékot. Természetesen az izraeliek nem elégedtek meg egy ilyen hétköznapi magyarázattal és mélyebb jelentést kerestek. Egy tréfás kedvű internetezőnek pedig sikerült is sokak igényét kielégítenie, amikor egy hamis, a Tóra stílusában írt mondattal indokolta a névválasztást: „És azt mondta Mózes Áronnak: Szilárd szirt emelkedik majd, amikor az őrök fogságba esnek és a filiszteusok városa elpusztul”. Az „idézet” alkotója ismeretlen, de a Szentírást kevésbé ismerők között futótűzként terjedt el, hogy egy „tórai prófécia” jövendölte meg a háborút.
Az idén május 10-én megindult hadművelet neve ismét az ősi hagyományokra támaszkodik. A Falak Őrzői név utalás az ellentámadást kiváltó, Jeruzsálemet ért rakétazáporra, hiszen a falak itt a szent város egyik jelképét, az óváros falait jelentik. További összefüggés, hogy idén május 10-re esett ijár hó 28-a, jom Jerusálájim, azaz Jeruzsálem napja, amikor a szent város 1967-es újraegyesítését ünnepeljük. A név Jesájá próféta könyvéből (62:6) származik:
„Falaidra, Jeruzsálem, rendeltem őröket, egész nap és egész éjjel soha nem hallgatnak; akik az Örökkévalót emlékeztetitek, ne legyen nyugtotok!”.
Az idézet szerint Jeruzsálem őrei nem hallgatnak. A Talmud (Menáchot 77/a) felteszi a kérdést: akkor tehát mit mondanak? Két választ találunk erre, s mindkettő releváns üzenetet hordoz a számunkra. Rává bár Ráv Silát szerint a következő zsoltáridézetet (102:14) mondták: „Te majd felkelsz, irgalmazol Cionnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő”. Ráv Náchmán bár Jicchák véleménye pedig az volt, hogy a következő zsoltárverset (147:2) idézték: „Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izrael eltaszítottjait egybegyűjti”.
A Falak Őrzői név azonban nemcsak a hadsereg vezetőinek jutott eszébe.
A XIX. században Magyarországról a Szentföldre vándorolt vallásos zsidók is ezen a néven alapítottak közösséget és intézményeket.
Ők nem fegyverekkel, hanem elmélyült tóratanulással és jámbor élettel „álltak a falakra” és járultak hozzá Jeruzsálem újjáépítéséhez.
A teljes írás ide kattintva olvasható el.
