Az örökjáradék-ügy tórai háttérét világítja meg blogbejegyzésében Szántó-Várnagy Binjomin, és eloszlat néhány félreértést.
Nagy nyilvánosságot kapott az elmúlt napokban a hír, mely szerint az ortodox hitközség és az EMIH a jeruzsálemi rabbinikus bíróság elé idézte a Mazsihiszt az örökjáradék ügyében. Az alábbiakban idézzük a szerző gondolatmenetének főbb megállapításait:
1. Miért nem lehet békében élni egymás mellett? Miért kell kiteregetni a szennyest mások előtt?
„Mi az a vita, ami az Ég kedvéért [lesém sámájim] történik? Ez Hilél és Sámáj vitája. És mi az a vita, ami nem az Ég kedvéért történik? Ez Korách és gyülekezetének vitája.” (Pirké Ávot 5:17)
A vita a zsidóság szerves része. Nem titok, hogy nem minden zsidó ért egyet egymással mindenben. Inkább az antiszemiták általánosító gondolkodásmódjára jellemző, hogy megpróbálják „beskatulyázni” a zsidókat, és definitív jelzőkkel leírni.
A Tóra azonban szigorúan elítéli a személyeskedő, gyűlölködésbe fajuló vitákat.
2. Szóval megint minden csak a pénzről szól?
Az ilyen kérdésfeltevés mögött olyan rosszindulatú és megalapozatlan feltevés húzódik meg, melynek jelenléte akadályozza az értelmes és tiszteletteljes párbeszédet.
A közösségi élethez pénzre van szükség. Ez tény, ha tetszik, ha nem.
Ha tehát egy zsidó közösség vezetője azért tesz, hogy pénzt szerezzen, azt nem saját magának kívánja szerezni. A vezető egyik fő feladata, hogy a közösség működéséhez és fejlesztéséhez szükséges forrásokat biztosítsa.
Vajon megteheti egy felelősségteljes vezető, hogy lemondjon arról a pénzről, ami jogosan járna neki, és a közösségét fejleszthetné belőle?
Azonban ha valaki a gazdagodás reményében érkezik a zsidó közösségbe, akkor valószínűleg eltévesztette a házszámot.
3. Miért kell mindehhez külföldi bírósághoz fordulni?
Ha zsidónak zsidóval van vitája, akkor azt csak rabbinikus, Tóra törvényei alapján eljáró bíróság [bét din] elé viheti.
Ha nem így tesz, azzal a Tórára, a Teremtőre hoz szégyent, mert azt üzeni a külvilág felé, hogy a Teremtő által adott, tökéletes igazságú törvénykönyv nem képes olyan igazságszolgálatásra, mint az emberi bíróságok.
Emiatt furcsán veszi ki magát a Mazsihisz nyilatkozata, mely „példátlannak” nevezi, hogy külföldi bírósághoz fordult az ortodoxia és az EMIH.
Az ortodoxia azért fordult vallási bírósághoz, mivel nincsen joga polgári bírósághoz fordulni. A Tóra ezt nem teszi lehetővé.
A teljes cikkből az is kiderül, hogy mikor érvényesíthető a követelés polgári bíróságon.