Bécsi előrelépés atomügyben, iraki merénylet, afganisztáni kivonulás és új cél: 5 millió magyar beoltott. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Sikerült előrelépni az atomalku megmentését célzó bécsi egyeztetéseken
Sikerült előrelépni szombaton az Irán és az Egyesült Államok közötti közvetett egyeztetéseken Washington esetleges visszatéréséről a 2015-ben kötött hathatalmi atomalkuhoz, és a felek megállapodtak abban, hogy jövő pénteken újra tárgyalóasztalhoz ülnek – közölte Mihail Uljanov, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) akkreditált orosz nagykövet az MTI szerint.
Az Egyesült Államok 2018-as kilépése óta Kína, Németország, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői egyeztetnek Teheránnal. Joe Biden amerikai elnök szeretne újra csatlakozni az iráni atomprogramról szóló megállapodáshoz, de egyelőre az öt másik nagyhatalom közvetítésével folynak az egyeztetések az amerikai tárgyalók és Irán között Bécsben.
Az új washingtoni kormányzat hajlandó lenne visszavonni a legszigorúbb Irán-ellenes szankciókat, cserébe azért, hogy Teherán újra tartsa magát az atomalkuban korábban vállalt kötelezettségeihez.
Mihail Uljanov elmondta: szombaton informális egyeztetést tartottak a washingtoni delegációval, az iráni tárgyalók egyelőre nem akarnak közvetlenül tanácskozni az amerikaiakkal. A jövő hét végén újra találkoznak, a szakértők addig is dolgoznak egy jövőbeli megállapodás-tervezet megfogalmazásán.
Az Európai Unió vezetésével kezdődött el április elején tárgyalássorozat arról, hogy miképpen lehetne biztosítani a hathatalmi megállapodás teljes körű és hatékony végrehajtását az összes fél részéről.
Miután Donald Trump előző amerikai elnök kiléptette Washingtont az atomalkuból, újra bevezette a megállapodás értelmében korábban visszavont büntetőintézkedéseket Iránnal szemben. Teherán erre reagálva fokozatosan elkezdte megsérteni az atomalku egyre több rendelkezését, és nemrég már azt jelezte: megkezdte a 60 százalékosra dúsított urán előállítását egy nukleáris létesítményében, ami jóval meghaladja a 2015-ös egyezményben rögzített vállalását.
Több katona meghalt Irakban dzsihadista támadásokban
Az iraki fővárostól 20 kilométerre északra fekvő Tarmija városban egy katonai konvojt ért támadás, amelyben négy embert öltek meg, majd a helyszínre érkező biztonsági erők és a támadók között tűzharc alakult ki, ami további halálos áldozatokkal járt – írja az MTI.
A Bagdadtól északra levő Alton Kubre régióban a kurd fegyveres erők hat tagjával végeztek az Iszlám Állam harcosai. Egy harmadik támadást a Szíriával határos nyugat-iraki sivatagos régióban követtek el: ott egy út mentén elhelyezett pokolgép robbant fel egy katonai konvoj mellett, két katona életét vesztette a merényletben.
A Bagdadtól keletre fekvő Dijála tartományban ugyancsak pokolgép végzett egy katonával, egy másik támadásban pedig ketten megsebesültek.
A támadások után Barhám Száleh államfő ismételten azt kérte, hogy a nemzetközi közösség nyújtson nagyobb támogatást az Iszlám Állam még megmaradt elemeinek felszámolására.
Irakban 2014 óta állomásozik amerikai irányítású nemzetközi koalíció, hogy segítse a terrorcsoport megsemmisítését. Tavaly azonban az iraki parlament a külföldi csapatok kivonását sürgette az országból.
Washington, Moszkva, Iszlámábád és Peking felszólította a tálibokat, hogy ne zavarják meg a csapatkivonást
Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Pakisztán felszólította pénteken az afganisztáni tálib felkelőket, hogy ne zavarják meg támadásokkal és rajtaütésekkel a nemzetközi csapatok kivonását – írja az MTI.
„Nyomatékosítjuk, hogy a békefolyamatot nem szabad megzavarni, semmilyen harci tevékenység vagy rendzavarás nem folyhat, a nemzetközi csapatok biztonságát pedig garantálni kell” – áll a négy ország közös közleményében, amelyet katari találkozójukat követően adtak ki. Az érintett országok a katari Dohában tárgyalnak az afgán kormány és a tálibok képviselőivel.
„Megismételjük felszólításunkat minden fél felé, hogy mérsékeljék az erőszak mértékét az országban, és különösen a táliboknak, hogy ne indítsanak tavaszi hadjáratot” – hangoztatta a négy ország, hozzátéve, hogy határozottan elítélnek minden, civilek ellen irányuló támadást, és minden féltől azt várják el, hogy betartsák a nemzetközi humanitárius jogból fakadó kötelességeiket.
A négy ország egyúttal arra is felszólította az afgán kormányt és a felkelőket, hogy jussanak dűlőre a dohai béketárgyalásokon, mert „erőszakkal felállított kormányt a nép nem támogat”.
Joe Biden amerikai elnök a hónap közepén jelentette be, hogy legkésőbb szeptember 11-ig az összes amerikai katonát kivonják Afganisztánból, majd a NATO is hasonló csapatkivonást jelentett be, és a katonák meg is kezdték az ország elhagyását.
Varga Judit: Európát a keresztény nemzetek szövetségének álmodták meg
Európát a keresztény nemzetek szövetségének álmodták meg – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter szombaton a Facebook-oldalán.
„Számunkra ez nem álom, hanem valóság, munka és cél, amiért mindig is dolgozni fogunk” – fogalmazott Varga Judit, aki bejegyzésében azt is hangsúlyozta: Magyarország nélkül nincs egységes Európa.
Azt írta: 2004. május elseje sokak számára marad emlékezetes, hiszen ezen a napon vált Magyarország az Európai Unió tagjává. „Úgy gondoltuk, egy olyan európai közösséghez csatlakoztunk, amely az EU alapítóinak szellemiségét tovább hordozva egy erős nemzeteken alapuló, erős Európát alkot majd” – jegyezte meg.
A miniszter szerint azonban idővel bebizonyosodott, hogy az „elődeink által ránk hagyott örökséget nem mindenkinek áll érdekében megőrizni”. 2010-től konstruktív viták helyett „politikai boszorkányüldözés” vette kezdetét, ahol nem számít már a józan ész, és ahol a „párbeszédet felváltották az ideológiai megfontolásból indított rágalomhadjáratok”.
„A cél pedig mára nyilvánvalóvá vált: egy új, nemzetek feletti Európa létrehozása” – mondta Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter azt írta: „minden nehézség és rosszindulat ellenére mi maradunk, még akkor is, ha sokan Brüsszelben az ellenkezőjét kívánják”. Európa emlékezeteként, az alapító szerződések, a status quo őreiként „vigyázzuk Robert Schuman és Helmuth Kohl örökségét” – hangsúlyozta, hozzátéve: „kitartunk, mert tudjuk, hogy Magyarország nélkül nincs egységes Európa”.
Varga Judit azt írta: bízik abban, hogy a következő hónapokban az Európa jövőjéről zajló viták új válaszokat tudnak adni a kontinens legnagyobb kihívásaira, legyen szó a koronavírusról vagy éppen a migrációról.
Addig is mindig észben kell tartani az EU mottóját: „Egység a sokszínűségben!” – írta az igazságügyi miniszter, hozzátéve: ahol a sokszínűség legalább annyira fontos, mint az egység.
Orbán: az 5 millió beoltott a következő cél
A következő időszak célja nem kevesebb, mint az ötmillió beoltott magyar ember – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Facebookon közzétett videóüzenetben.
A kormányfő a belügyminiszterrel, valamint a külgazdasági és külügyi tárcavezetővel történt találkozása után úgy fogalmazott, vakcina van, beoltani képesek mindenkit, a siker csak azon múlik, hogy jelentkeznek-e az emberek.
„Az oltás életet ment, ne hallgassanak az oltásellenes hangokra, védjék meg saját magukat, családjukat, hozzátartozóikat, érjük el az ötmillió beoltott minél hamarabb!” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta, Magyarországnak az elmúlt két hétben sikerült beoltani több mint egymillió embert, ami fantasztikus teljesítmény. Orbán Viktor köszönetet mondott az ápolónőknek, orvosoknak, háziorvosoknak és mindenkinek, aki technikailag segítette az akció sikerét.
Már százmillióan élveznek teljes védettséget az Egyesült Államokban
Már százmillióan élveznek teljes védettséget a koronavírus ellen az Egyesült Államokban – jelentették be a helyi egészségügyi hatóságok pénteken.
„Ez azt jelenti, hogy százmillió amerikai fellélegezhet és megnyugodhat” – jegyezte meg sajtótájékoztatóján Jeff Zients, a Fehér Ház Covid-19-munkacsoportjának vezetője.
Ez a szám a felnőtt amerikai népesség 40 százaléka, és a március végi adatok kétszerese – tette hozzá.
Akkor tekintenek valakit teljesen védettnek, ha megkapta a védettséghez szükséges oltóanyagmennyiséget, és két hét eltelt az utolsó vakcina beadása óta.
Joe Biden amerikai elnök a hivatalba lépését követően felgyorsította az oltási kampányt, és a múlt héten elérte kitűzött célját, mert több mint 200 millió adag vakcinát adtak be az Egyesült Államokban a mandátuma kezdete óta eltelt 100 napban.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az oltás lendülete megtorpant az április elejét jellemző tetőzés után. Lassan mindenki, aki be akarta oltatni magát, megkapta már a Pfizer/BioNtech, a Moderna vagy a Johnson & Johnson vakcináját, és azokra került a sor, akik tétováznak vagy nehezebben hozzáférhető, vidéki területeken élnek.
