Törökország diplomáciailag és gazdaságilag gyenge, nem tervez megtorlást, de Izrael számára a stratégiai érdekek még mindig felülírják az erkölcsi nyilatkozatokat — írja véleménycikkében a Times of Israel.
A Joe Biden amerikai elnök által szombaton elismert örmény népirtás előre láthatóan dühös választ váltott ki Törökországból, ami azonban nincs abban a helyzetben, hogy érdemben visszavágjon. A bel- és külföldi nyomás alatt Ankara nem készül kilépni a NATO-ból vagy bezárni a területén lévő amerikai támaszpontokat.
Törökország sebezhető állapota ellenére azonban Izrael nem fogja követni Biden példáját, és a stratégiai érdekeket az erkölcsi nyilatkozatok elé helyezi.
Az örmények régóta törekednek arra, hogy az Oszmán Birodalom által 1915-1917-ben elkövetett gyilkosságokat, amelyek során állítólag mintegy 1,5 millióan haltak meg, népirtásként ismerjék el. Törökország – az Oszmán Birodalom utódállama – határozottan visszautasítja azt az állítást, hogy az örmények 1915-től kezdődő mészárlása, bebörtönzése és kényszerű deportálása népirtásnak minősüljön.
Az amerikai döntés nyomán 30 ország – elsősorban Európában és Dél-Amerikában – ismeri el az örmény népirtást – közölte a washingtoni Örmény Nemzeti Intézet.
Sok megfigyelő számára nem volt meglepetés, hogy Biden megtette ezt a lépést.
Samantha Power szerint, aki Barack Obama korábbi elnök alatt ENSZ-nagykövetként szolgált, arra számított, hogy főnöke 2015-ben, a népirtás 100. évfordulóján elismeri el a népirtást. Bár Ferenc pápa éppen akkor tett egy lépést ebbe az irányba az örmények lemészárlását „a 20. század első népirtásának” nevezve,
Obama nem akarta kockáztatni, hogy elveszítse a törökországi bázisokhoz való hozzáférést, miközben az Iszlám Állam elleni háború még tart.
A washingtoni Nemzeti Katedrálisban a 100. évforduló alkalmából tartott megemlékező misén – tweetelte Power szombaton – az akkori alelnök, Biden azt mondta Powernek, hogy elismerné a népirtást, ha valaha is olyan helyzetbe kerülne, hogy ezt megtehesse.
„És ma, mint az Egyesült Államok elnöke, pontosan ezt is tette.”
Khatchig Mouradian, a Columbia Egyetem népirtással foglalkozó kutatója és a The Armenian Review szerkesztője elmondta, hogy az Egyesült Államok az elmúlt két évtizedben az elismerés felé haladt, és a bűncselekmény valódiságának megkérdőjelezésétől eljutott annak elismeréséig, hogy valóban népirtásról van szó.
„Amikor az Egyesült Államok és Törökország kapcsolatai 2019-ben mélypontra kerültek, a képviselőház és a szenátus elsöprő többséggel megszavazta az örmény népirtást elismerő határozatokat” – mutatott rá Mouradian.
„Csak idő kérdése volt, hogy a végrehajtó hatalom is kövesse ezt a példát. Biden elnök tartotta magát kampányígéretéhez, hogy végre megvalósítja ezt az elismerést”.
Sokan úgy vélik, hogy a Törökország és Izrael közötti, Recep Tayyip Erdogan török elnök vezetése alatt gyakran ellenséges viszony miatt Ankara nélkülözte az Izrael-barát csoportok támogatását Washingtonban. „Ez a romló török-izraeli kapcsolatok negatív hatása a török külpolitikára” – mondta Hay Eytan Cohen Yanarocak, a Tel-Avivban működő Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet és a Moshe Dayan Központ Törökország-szakértője.
A török válasz
Törökország hivatalos retorikájában mindig is dühösen reagált a népirtás vádjára. Elismeri, hogy örmények százezrei haltak meg az első világháborúban, de azt állítja, hogy sokkal kevesebb áldozat volt, mint ahogyan azt a legtöbb tudós állítja, és tagadja, hogy az oszmán hatóságok bármilyen szándékkal népirtó kampányt folytattak volna az örmények ellen.
A török álláspont a történelmi büszkeségben gyökerezik, mondta Cohen.
„Az Erdogan vezette Törökország nagyon büszke oszmán múltjára. Ha az örmény népirtást nemzetközileg elismerik, ahogyan a zsidó holokausztot, akkor az hatalmas folt lesz a török történelem megítélésén”.
Sok ország tartózkodott a népirtás elismerésétől, mert félt a török válaszlépéstől, amely gyakran akár nagykövetének ideiglenes visszahívásával jár. Így reagált Ankara 2011-ben, amikor a francia nemzetgyűlés elfogadott egy törvényjavaslatot, amely törvénytelenné teszi az örmény népirtás tagadását. Visszahívta vatikáni nagykövetét is, amikor Ferenc pápa a 2015-ös, a mészárlás 100. évfordulója alkalmából tartott misén a népirtás szót használta, és visszahívta németországi nagykövetét is, miután a Bundestag 2016-ban elfogadott egy határozatot, amelyben népirtásnak nevezte az örmények meggyilkolását.
Erdogan valószínűleg nem fog ilyen lépést tenni az USA-val szemben. „Ankara az elmúlt hetekben megpróbálta lekicsinyleni Biden népirtás-elismerésének jelentőségét, valószínűleg azért, hogy elkerüljön egy nagyobb diplomáciai konfrontációt” – magyarázta Mouradian.
Törökországnak, amely kihívások szédítő sorával küzd, nincs szüksége arra, hogy gondjainak listájára egy elkeseredett diplomáciai harcot is felvegyen az USA-val.
Törökország regionális riválisai, Egyiptom, Görögország, Ciprus és Izrael összefogtak az EastMed gázfórumon, és közös hadgyakorlatokat tartottak. Ankarának Európával is romló kapcsolataival kell szembenéznie. Az iszlamista érzelmeket szító Erdogan azzal dühítette fel a francia és az uniós tisztviselőket, hogy kijelentette: Emmanuel Macron elnöknek „mentális kezelésre” van szüksége, amiért elítélte egy francia tanár lefejezését, aki Mohamed próféta képét mutatta.
A menekültek szintén állandó vitás pontot jelentenek: Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy átengedi a menekülteket a határon Görögországba, ha az EU nem tartja be a 2016-os menekültügyi megállapodásban foglaltakat. Az uniós vezetők az emberi jogok megsértése miatt is bírálták Törökországot.
Törökország ugyanakkor súlyos gazdasági kihívásokkal néz szembe. A török líra már a COVID-19 járvány előtt is hanyatlásnak indult, miközben az infláció emelkedett. Ezek a problémák új dimenziókat öltöttek, amint a vírus lecsapott: az élelmiszerárak az egekbe szöktek, miközben a líra 30 százalékot veszített a dollárral szemben.
Erdogannak sikerült megfordítania e tendenciák egy részét, de a kormánynak továbbra is jelentős összegeket kell befektetnie az egészségügybe és a szociális szolgáltatásokba, hogy kezelni tudja a koronavírust és utóhatásait.
A tartós gazdasági növekedés volt a kulcsa Erdogan miniszterelnökként elért népszerűségének a török munkásosztály körében, és hosszú út áll előtte a jóléthez való visszatéréshez.
Erdogan számára még rosszabb, hogy az Egyesült Államokat most Biden kormányozza, aki évek óta elmérgesedett kapcsolatban áll a török vezetővel. Erdogan megértette, hogy szorult helyzetben van, és megpróbált konstruktívabb kapcsolatokat kialakítani szomszédaival valamint a regionális és világhatalmakkal.
„Erdogan megpróbálja rendbe hozni a kapcsolatokat Joe Bidennel” – mondta Cohen. „Ennek érdekében új kapcsolatfelvételt indított el nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem az Egyesült Államok szövetségeseivel, vagyis Izraellel és az Európai Unióval is”.
Ez a vágy egy esetleges török válaszlépés súlyosságát korlátozza.
„Törökország jelenlegi gyengesége folytán, amely számos más nemzetközi szereplővel fennálló zavaros kapcsolatai miatt áll fenn, korlátozott a reakcióképessége” – mondta Gallia Lindenstrauss, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója. „Ha pedig drasztikus lépéseket tesz – például megakadályozza a hozzáférést az incirliki támaszponthoz, vagy azzal fenyegetőzik, hogy kilép a NATO-ból -, az kétélű kard, és végső soron saját magának okoz nagyobb kárt.”
A török válasz eddig csak keményen megfogalmazott tweetekre korlátozódott. „A lehető leghatározottabban elutasítjuk és elítéljük az Egyesült Államoknak az 1915-ös eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatát, amelyet radikális örmény körök és törökellenes csoportok nyomására tett április 24-én” – tweetelte a török külügyminisztérium.
Az amerikai döntés „soha nem lesz elfogadható a török nép lelkiismeretében, és mély sebet ejt, amely aláássa kölcsönös bizalmunkat és barátságunkat” – folytatódott a közlemény.
„Senkitől nincs tanulni valónk a saját múltunkról” – tweetelte Mevlut Causoglu külügyminiszter. „A politikai opportunizmus a legnagyobb árulás a békével és az igazságossággal szemben. Teljes mértékben elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot”.
A török válasz saját belpolitikájukhoz is köthető – mondta Cohen.
Erdogan kormányzó AK Pártja 2019-ben választási szövetséget kötött az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Párttal (törökül MHP), ami győzelmet hozott neki az elnökválasztáson. Az AKP népszerűsége az elmúlt években a súlyos gazdasági kihívások, az Egyesült Államokkal és Európával való kapcsolatok megromlása és a COVID-19 járvány miatt csökkent. Az MHP be akarja tiltani a kurd pártokat, de Erdogan a kurdok támogatására támaszkodik, hogy hatalmon maradjon. Nem kockáztathatja meg az MHP elvesztését sem, és a párt legalább retorikailag erős választ vár azokra a vádakra, melyek szerint a modern török állam népirtáson alapszik.
„Erdogan nem ismerhet el egy ilyen nyilatkozatot” – hangsúlyozta Cohen.
Mégis, érvelt Cohen, rövidtávon nem lesz további romlás az amerikai-török kapcsolatokban. Feltéve, ha az örmény-amerikaiak a népirtás elismerése miatt nem perlik Törökországot az amerikai bíróságokon, kártérítést követelve az őseik ellen elkövetett bűnökért.
„Törökország nem tervez azonnali megtorlást” – mondta. „De abban az esetben, ha az elismerésnek konkrét következményei lesznek Törökországgal szemben, akkor Ankarának tennie kell valamit, hogy megmutassa választóinak, hogy visszavág”.
„Az örmény népirtás amerikai szövetségi elismerése közvetlen hatással lehet az amerikai külpolitikára, valamint az amerikai bíróságokra, amelyek a múltban részben a szövetségi megerősítés hiányára hivatkozva utasították el a bűntett jóvátételét követelő pereket” – jegyezte meg Mouradian. „Ez az érv most már nem lesz az asztalon”.
Ha Törökország ilyen helyzetbe kerül, újra előveheti azt a 1975-ös válasz lépést, amikor bezárta az országban lévő amerikai katonai bázisokat. A drasztikus intézkedést a Törökország ciprusi katonai beavatkozása után bevezetett amerikai fegyverembargó megtorlásaként hozták.
Együttérzés a népirtás tagadása miatt
Mouradian szerint a világ örményei számára az amerikai elismerés fontos lépés az igazság nyilvánosságra kerülése felé. Izrael azonban még mindig nem ismerte el a népirtást, és valószínűleg a belátható jövőben nem is fogja.
A külügyminisztérium szombaton azt mondta, hogy elismeri az örmény nép „szörnyű szenvedését és tragédiáját”, de nem ismeri el a mészárlásokat népirtásnak.
„Különösen ezekben a napokban mi és a világ nemzetei felelősek vagyunk azért, hogy az ehhez hasonló események ne ismétlődhessenek meg” – áll a közleményben.
Sokan úgy érvelnek, hogy Izrael nemzetbiztonsági és gazdasági érdekei felül kell, hogy múlják egy másik nemzeti népirtás elismerésének erkölcsi kényszerét, hiszen szoros és elválaszthatatlan kötelékei vannak a holokauszttal kapcsolatban.
„Úgy gondolom, távol kellene tartanunk magunkat ettől a [népirtásról szóló] vitától” – érvelt Cohen. „Az én szemszögemből nézve az elismerés nem Izrael nemzeti érdeke. Ellenkezőleg, konfliktust okozna Azerbajdzsánnal és Törökországgal”.
Izrael elutasítja a népirtás elismerését, mert meg akarja védeni a Törökországgal való kapcsolatokat, amely az 1990-es években szoros stratégiai szövetséges volt, de Erdogan alatt elkeseredett regionális riválissá vált. Izrael mégis arra számít, hogy a jövőben valamikor újraéleszti ezt a szövetséget.
