Az átmeneti kormányzás első kulcsfontosságú szavazásán elszenvedett váratlan vereség után, a miniszterelnökhöz közel álló Miki Zohár elismerte, hogy Netanjahu nem tud kormányt alakítani és a Likud vezetője valószínűleg az ellenzék soraiból fogja tovább folytatni a politizálást — írja az ujkelet.live
Netanjahu jobboldali blokkja váratlanul kisebbségbe került a Kneszet szervezői bizottságának összetételét meghatározó hétfői szavazását követően. A bizottság feladata a Kneszet-napirend meghatározása a választások és az új kormányalakítás közötti átmeneti időszakban és ilymódon rendkívüli befolyással bír, mivel ebben az időszakban a bizottság felügyeli, hogy mely törvényjavaslatok kerülhetnek a Kneszet elé szavazásra.
Netanjahu még a szavazás előtt Miki Zohárt (Likud) nevezte ki a bizottság elnökének, aki vezető pozíciója ellenére ilymódon kisebbségbe került.
A kulcsfontosságú szavazás után Zohár kijelentette, a Likud ráébredt, hogy kormányalakítás helyett az ellenzék felé tart, de azt ígérte – nem lesz könnyű dolguk velünk.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök az ellenzéket fogja vezetni. Emelt fővel megyünk – tette hozzá.
Közvetlenül megalakulásának jóváhagyásáról szóló szavazás után a szervezői bizottság munkába állt. Az első szavazás során az elnök, Miki Zohár javaslata megbukott, mivel a többségben levő változás-blokk képviselői az ellen voksoltak, hogy egy helyett (Manszúr Abász) két Kneszet elnök-helyettes legyen.
Zohár ezt követően nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a Netanjahu-ellenes képviselők javaslatait és elnapolta a további szavazásokat, így nem tudtak dönteni számos bizottság elnökének kinevezéséről.
A parlament szóvivői irodája közölte, hogy Zohár felhatalmazás nélkül döntött úgy, hogy felfüggeszti a Megállapodási Bizottság munkáját, aki azzal érvelt, hogy a Likud állítólag megállapodott Meir Cohennel (Jes Atid), de ez utóbbi később visszalépett.
A Megállapodási Bizottság szavazása során elszenvedett Likud vereséget, a Ráám iszlamista párt váratlan miniszterelnököt támogató kihátrálása okozta.
Manszúr Abbász Lapidot és a változás – blokkot támogatta, és végül a patthelyzetet királycsinálóként 61-59 arányban az ellenzék javára billentette.
A legújabb kormányalakításra való megbízást 52 mandátum támogatással Benjamin Netanjahu kapta meg két héttel korábban. A hiányzó legalább kilenc szavazat megszerzése érdekében, a miniszterelnök abban reménykedett, hogy Naftali Bennetten (Jamina) kívül a Ráám külső támogatásán alapuló koalíciót fog megalakítani.
Manszúr Abbász bármilyen részvétele a Netanjahu-kormányban, azonban a Bezalel Szmotrics vezette vallásos cionista frakció ellenállásába ütközött. A félidőben nyilvánvalóan megrekedt koalíciós tárgyalások – a jelenleg ellenzéki volt likudnyik Gideon Szá’ár és pártjának képviselői elzárkózása miatt is, megrekedt. Az újabb holtpontra ráérősítve a miniszterelnök a politikai folyamat közben, közvetlen miniszterelnöki választásokat akart kiíratni, anélkül, hogy az átmeneti állapotban működő Kneszetet feloszlatná.
A közvetlen miniszterelnöki jelölésről szóló szavazás, a legutóbbi választások matematikai eredményén semmit nem módosítana, így csak azt a célt szolgálná, hogy a miniszterelnöknek a jelölési határidő lejárta után nem kellene leadnia mandátumát Rivlinnek és újabb sikertelen kormányalakítást követően feloszlathatná a Kneszetet, így továbbra is maradhatna miniszterelnök ilymódon megakadályozva, hogy Rivlin mást bízzon meg a koalíció megalakításával.
A másik királycsináló, Naftali Bennett ugyan miniszterelnöki székre számít Lapid támogatásával, ugyanakkor elvileg kitart Netanjahu támogatása mellett, azt a látszatot keltve, hogy mindent megtesz a jobboldali kormány megalakulása érdekében. A hétfői bizottsági szavazás előtt kiegyezett Netanjahuval, aki cserébe jelentős hatalmat ígért számára a szervezői bizottságban, amit megerősített a Likudtól a Jamina javára átirányított plusz egy mandátummal. A miniszterelnök ugyanakkor a szavazás előtt kijelentette,
„Abszurd, hogy hét mandátummal rendelkező képviselő miniszterelnök legyen”
, hozzátéve Bennett meg fogja szavazni a közvetlen kormányfői választásra vonatkozó törvényt.
Benjamin Netanjahu emellett arra is számított, hogy a Ra’am, ha nem is fog a bizottság felállítása során mellette szavazni, de legalábbis tartózkodni fog, vagyis a miniszterelnök Abbász szavazataitól tette függővé további kormányzását.
Manszúr Abbász azonban nem kapta meg a miniszterelnöktől azokat a politikai prioritásokat, amelyekre korábban ígéretet kapott, a Jamina túlsúlyos hatalma a későbbiek során pedig kizárta, hogy valaha is megkapja azokat. Abbász utolsó pillanatban való kihátrálása Netanjahu mögül azt eredményezte, hogy a bizottság, amely a közvetlen kormányfői szavazásra vonatkozó törvényt hivatott megszavazni, a változást kezdeményező blokk többségi hatáskörébe kerülve, valószínűleg Bennett támogatásával sem fog napirendre kerülni.
