Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kínai támadás esetén – jelentette ki szerdán Joseph Vu tajvani külügyminiszter.
A tárcavezető úgy fogalmazott: a pekingi vezetés vegyes jelzéseket küld azzal, hogy kiegyezésre törekvését hangsúlyozza, miközben katonai megfélemlítést alkalmaz.
Kína saját területének tartja a szigetet, amelyet békésen vagy katonai erővel is hajlandó lenne megszerezni.
Vu megjegyezte, hogy tíz kínai harci repülőgép sértette meg Tajvan légterét hétfőn, és Peking hadgyakorlat keretében a sziget partjainál vetett be egy repülőgéphordozót és kísérőhajóit.
„Kétségkívül készek vagyunk megvédeni magunkat. Háborút fogunk vívni, ha erre kényszerülünk, és ha az utolsó napig kell védekeznünk, azt fogjuk tenni”
— mondta Vu újságíróknak nyilatkozva.
Peking nem ismeri el a sziget demokratikusan választott vezetését, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig kijelentette, hogy az „újraegyesítést” nem lehet az örökkévalóságig halogatni.
„Egyrészt részvétnyilvánításaikkal magukhoz akarják csábítani a tajvaniakat, ugyanakkor katonai repülőgépeiket és hadihajóikat küldik Tajvan mellé a tajvaniak megfélemlítésére. A kínaiak vegyes jelzéseket küldenek a tajvaniaknak, amit ellentmondásosnak jellemeznék”
— húzta alá a tárcavezető.
A tajvani védelmi tárca legfrissebb közlése szerint a nap folyamán 15 kínai harci repülőgép, köztük 12 vadászgép hatolt be a sziget légterébe.
Az amerikai haditengerészet pedig arról számolt be szerdán, hogy a John S. McCain nevű amerikai romboló „rutin” átkelést hajtott végre a Tajvani-szoroson. Az amerikai haditengerészet szerint a romboló jelenléte mutatja, hogy
az Egyesült Államok elkötelezett az indiai- és csendes-óceáni térség hajózási szabadságának szavatolása mellett.
Hozzátette, hogy az amerikai csapatok minden olyan térségben folytatni fogják tevékenységüket, ideértve a hajózást és repülést is, ahol azt a nemzetközi jog számukra lehetővé teszi.
Li Csung-vej, a tajvani parti őrséget felügyelő Óceáni Ügyek Tanácsának elnöke a tajpeji törvényhozásban mondott beszédében közölte, hogy nemrég kínai drónokat figyeltek meg, ahogy a Tajvanhoz tartozó Pratas-szigetek körül köröztek. Mint mondta, nem hatoltak be a partoktól hat kilométerre kiterjedő zárt területi vizekre és nem sértették meg a tajvani légteret. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben túl közel kerülnek a szigetekhez, lelövik őket.
Az újabban vita tárgyává vált Pratas-szigetek a Tajvani-szoros bejáratánál találhatóak. Szakértők szerint a kínai drónok esetleges megsemmisítése tovább fokozhatja a régióban kialakult feszültséget.
A kínai haditengerészet kedden közölte, hogy „rutinszerű” hadgyakorlatot tart Tajvannál repülőgéphordozó-rajával. Hozzátette, hogy a jövőben rendszeresen fognak tartani hasonló hadgyakorlatokat.
Az amerikai haditengerészet szintén kedden jelentette be, hogy a Theodore Roosevelt repülőgéphordozó és az őt kísérő hajóraj – az idén már másodszor – hajózott be a Dél-kínai-tengerre vasárnap „rutinműveletek” elvégzése céljából.
A történések a térségbéli feszültség kiéleződését jelzik megfigyelők szerint.
A kínai kormányzat diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, és gyakran tart hadgyakorlatokat a sziget közvetlen közelében. Az Egyesült Államok a legtöbb országhoz hasonlóan nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, ugyanakkor hallgatólagosan garantálja a sziget biztonságát a helyi vezetés legnagyobb fegyverbeszállítójaként.
