Izraeli régészek megtalálták a legrégibb emojit

A Jeruzsálemi Héber Egyetem és a Haifa Egyetem kutatói a francia Le Centre National de la Recherche Scientifique-kel közösen hat bevésést találtak egy csontdarabon egy Ramle város melletti szabadtéri közép-paleolit-kori helyszínen. A 120 ezer éves leletek a szimbólumok egyik legkorábbi használatának bizonyítékai – számol be a The Jerusalem Post.

Az eredményeket nemrég a Quaternary International nevű folyóiratban publikálták. A régészek úgy hiszik, a bevéséseket tartalmazó csont egy auroch nevű állathoz tartozott, ami a tehenek és az ökrök őse lehetett. Az aurochok körülbelül 500 éve haltak ki. Az ásatás helyszínén Neser Ramle-ben több állat, köztük aurochok, teknősök, és pattintásos aktivitások nyomaira is bukkantak – számos kovakő eszközt is felfedeztek a vésett csont mellett.

Dr. Joszi Zaidner, a Héber Egyetem régészeti intézményének munkatársa szerint a paleolit-kori vadászok ezen a helyen gyűjthették össze a leterített vadak tetemeit.

A régészek fejlett módszereket használva megállapították, hogy a 38-42 milliméteres, U alakú bevésések nem lehettek a véletlen, vagy a természet művei, azokat szándékosan készítették.

“A laboranalízis és a mikroszkopikus elemek felfedezése alapján úgy ítéljük, hogy a prehisztorikus időkben élő emberek kovakőből készült eszközt használtak arra, hogy elkészítsék a véséseket” – mondta Dr Iris Groman-Yaroslavski, a Haifa Egyetem kutatója.

Azt is megállapították, hogy azokat egy jobbkezes ember, ülve készítette. A régészek meg vannak győződve arról, hogy a bevéséseknek meghatározott jelentésük van.

“Elutasítunk minden olyan feltételezést, hogy valami céltalan firka lenne. Egy afféle alkotás nem lenne ennyire megmunkált, részletes” mondta Marion Prévost, a Héber Egyetem régészeti intézetének munkatársa.

Míg nehéz pontosan megállapítani, mi volt a bevésések szerepe, a kutatók úgy hiszik, azért választották ennek az állatnak a csontját alapanyagul, mert annak a közösségben is fontos szerepe lehetett. Ez szerintük megmutatja

“a spirituális kapcsolatot a vadászok és a leterített állatok között.”

“Fair azt állítani, hogy felfedeztük az egyik legöregebb szimbolikus bevésést, amit valaha találtak a földön – de Levantban biztosan” – mondta Zaidner.

“Ez a felfedezés fontos hatással bírhat arra, hogy megértsük, hogyan feljődött ki a szimbólumokkal való kommunikáció az emberekben. Ugyanakkor habár még nem vagyunk képesek megállapítani a szimbólumok konkrét jelentését, reméljük, hogy kutatásaink a jövőben ezeket a kulcsrészleteket is felfedik.”

6600 éves olajbogyókat találtak Izraelben

Az olajbogyó fogyasztásának eddigi legrégebbi nyomait találták meg Haifán, ez 4000 évvel korábbi az eddig megtalált, hasonló leletek koránál.