Bidennek a Keystone XL kapcsán meghozott döntése kétségeket ébreszt az energetikai beruházások kilátásaival kapcsolatban.
Obama valamikori hírhedt megjegyzéséhez – amelyben azt üzente a munkájukat elvesztő West Virginia-i bányászoknak, hogy „tanuljanak meg programozni” – hasonló kijelentést tett most Pete Buttigieg, Biden kormányának Közlekedési Államtitkára. Szenátusi beiktatása előtti meghallgatásán azt mondta, jobb, ha a szakszervezeti dolgozók, akik arra számítanak, hogy munkát kapnak a Keystone XL csővezetéken, más munkát keresnek.
„Örömmel vennénk, ha ezeket a munkásokat továbbra is alkalmaznák jól fizető szakszervezeti állásokban, még akkor is, ha ezek az állások nem itt létesülnek” – mondta.
Ez a Biden-Harris adminisztráció közönyös attitűdjét tükrözi a belföldi olaj- és gáziparral, és különösen a 8 milliárdos energetikai infrastrukturális projekttel kapcsolatban, írja David Blackmon, a Forbes publicistája.
A határokon átnyúló projekt leállítását szokásos ügymenetként kezelték, miközben kormányzati rendelet volt, olyan rendkívüli, sőt radikális cselekedet, amelyre az amerikai történelemben békeidőben kevés példa akad.
A Keystone XL a TC Energy 8 milliárd dolláros projektje. A tulajdonukban lévő Keystone Vezetékrendszer hatalmas mennyiségű nyersolajat szállít az USA középső részén és dél-Kanadába. Az 1200 mérföldesre tervezett Keystone XL több száz mérföldes szakaszát már meg is építették és a földbe helyezték. Ez ironikus módon éppen arra a szakaszra is érvényes, ahol a vezeték átlépi az Egyesült Államok és Kanada határát. Ezzel a 8 milliárdos befektetésből több mint 3 milliárdot már el is költöttek, ami az új elnök döntése miatt veszett pénzzé válik. Mindez nagyon veszélyes precedenst teremt Blackmon szerint.
Biden elsietett döntése több ezer szakszervezeti állást sodor veszélybe, ami 2,2 milliárd dollárt jelent kiesett fizetésekben. Már így is kétezren dolgoznak a Keystone XL-en, köztük a Villamosenergia-ipari Munkavállalók Nemzetközi Testvériségének, az Iparossegédek és Tanulók Egyesült Társaságának, a Teamsters-nek, és több jelentős szakszervezetnek a tagjai. A teljes projekt összesen 10 ezer dolgozó segítségével valósulhatna meg.
Biden döntésével ezek a munkahelyek elvesznek, Buttigieg pedig csak annyit mond erre minden megbánás nélkül, hogy a dolgozók egyszerűen keressenek más munkát.
Elvész továbbá a TC Energy 1,7 milliárdos megújuló energiakapacitásokba történő befektetése is, ami mostantól 2030-ig a Keystone XL összes szükségletét kielégítette volna, továbbá az ehhez kapcsolódó több ezer munkahely is. A vezeték mentén élő őslakos közösségeket is érinti az ügy. Ők „dollár százmilliókat fognak veszíteni, többek között azokat a több mint egymilliárd dollár értékű, nemzedékek közötti részvénytulajdonosi lehetőségeket a KXL-ben, amelyek segítették volna a szegénység ellen küzdelmet, valamint iskolákat és kórházakat építeni számukra” a TC Energy szerint.
Többen, például Anthony Shaw, a Progeneration Energy alapítója és ügyvezető igazgatója Biden döntését az új status quo részeként értelmezik. Pénteki e-mailében azt írta Blackmonnak, hogy „a Keystone-projekt leállítása nagy változást jelez abban, hogyan mérjük fel az energiaprojektek létjogosultságát, és a befektetési döntéseket. Eddig az volt az alapelv, hogy ha elkezdődnek a munkálatok, a projektek be is lesznek fejezve. Ez most már máshogy lesz, és nincs többé olyan, hogy ez vagy az a projekt túlságosan előrehaladott állapotban van a leállításhoz. Az energiacégeknek komolyabban át kell gondolniuk projektjeiket a jövőben”.
Azok között, akik leplezetlenül örülnek Biden azon döntésének, hogy lemond egy olyan csővezetékről, amely több ezer hordó kanadai nyersolajat hozna finomítani az Egyesült Államokba, a Közel-Kelet országai tartoznak, illetve Venezuela és Mexikó. Ezen országok nyersolaj kitermelését ugyanis az amerikai finomítók fogják megvásárolni a kialakult hiány pótlása érdekében.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azonban egyáltalán nem volt boldog, és már fel is vetette a kérdést Biden elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése alkalmával. A Fehér Háznak a beszélgetéssel kapcsolatos közleménye szerint Biden megértette „Trudeau csalódottságát a Keystone XL-vezeték engedélyének visszavonásáról szóló döntés kapcsán, és megerősítette elkötelezettségét az aktív kétoldalú párbeszéd fenntartása és az együttműködés további elmélyítése mellett Kanadával”. Ha mindehhez hozzáadunk 2,15 dollárt, Trudeau már tud is venni egy csésze kávét a Starbucksban – teszi hozzá a szerző.
Ha Shaw félelmei igaznak bizonyulnak, akkor nehéz helyzetbe kerülhet a csővezeték-ipar. A jogi és szabályozási konzisztencia és biztonság voltak a kulcsokai annak, hogy az Egyesült Államok vonzó célponttá vált az energetikai beruházások számára. Biden döntése arról, hogy dollármilliárdokat söpörjön félre egy már megkezdett projekt kapcsán, árt ennek a biztonságérzetnek. A zöld energia pártfogói örülnek a döntésnek, de jó lenne Blackmon szerint, ha átgondolnák, a mostani precedenst milyen könnyen alkalmazhatják a jövőbeni elnökök akár a szél- és napenergia kiaknázására irányuló beruházások esetében is.
