Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Pence beadatja az oltást
Mike Pence amerikai alelnök és felesége, Karen, valamint Jerome Adams tisztifőorvos élő televíziós adásban adatta be magának a koronavírus elleni vakcinát pénteken, erősítve ezzel az oltási kampány támogatottságát a nyilvánosságban – írja az MTI.
„Semmit sem éreztem. Jól csinálták” – mondta Pence, aki egyben a koronavírus elleni válságstáb vezetője a Fehér Házban.
Mindannyiukat a Pfizer és a BioNTech vállalatok koronavírus elleni vakcinájával oltották be, amelynek használatát szombaton engedélyezte az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivatal (FDA).
Az FDA várhatóan még pénteken jóváhagyja a Moderna amerikai gyógyszergyártó cég oltóanyagát is. Mindkét vakcinából két dózisra van szükség, amelyeket három-négy hét időkülönbséggel kell beadni.
Az oltásokat a Fehér Házhoz tartozó régi kormányzati hivatal épületében kapta meg a Pence házaspár és a tisztifőorvos, miután egészségükre vonatkozó rövid kérdésekre válaszoltak.
Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama volt elnökök szintén önként jelentkeztek, hogy nyilvánosan megkapják az oltást, Joe Biden demokrata párti elnökjelölt pedig a jövő héten fogja beoltatni magát.
Donald Trump hivatalban lévő elnök, aki átvészelte koronavírus-fertőzést röviddel a november 3-i elnökválasztás előtt, még nem jelentette be az oltással kapcsolatos terveit.
Az Egyesült Államok a járvány által legerősebben sújtott ország a világon. Csütörtökön csaknem 240 ezer új fertőzöttet regisztráltak, összességében eddig több mint 17,2 milliót, az elhunytak száma pedig mintegy 310 ezer.
Az Egyesült Államok bezárja két konzulátusát
Az Egyesült Államok bezárja két konzulátusát Oroszországban; az orosz Távol-Keleten, Vlagyivosztokban véglegesen, a szibériai Jekatyerinburgban pedig egyelőre átmeneti időre – jelentette szombaton az amerikai sajtó az MTI szerint.
Ezzel a moszkvai nagykövetség marad az Egyesült Államok egyetlen működő diplomáciai képviselete Oroszországban.
Az intézkedés nem érinti az Egyesült Államokban működő orosz konzulátusok helyzetét.
A konzulátusok bezárásáról a washingtoni külügyminisztérium egy december 10-én kelt feljegyzésben tájékoztatta az amerikai kongresszust. Ebben a híradások szerint a State Department kifejtette, hogy folyamatosan gondot jelent az Oroszországban működő amerikai diplomáciai képviseletek számára az a 2017-ben bevezetett szabályozás, amely korlátozza az Egyesült Államok számára kiadható diplomáciai vízumok lehetséges maximális számát.
Oroszország 2018 márciusában vonta meg az engedélyt a szentpétervári amerikai konzulátustól, válaszul arra, hogy Szergej Szkripalnak, az orosz katonai hírszerzés volt tisztjének nagy-britanniai megmérgezése után az egyesült államokbeli Seattle-ben nem működhetett tovább az orosz főkonzulátus.
Az amerikai kormányzat pénteken közölte, hogy Oroszország áll azok mögött az összehangolt, nagyszabású hackertámadások mögött, amelyek célpontjai az Egyesült Államok kormányzati szerveinek és fontos infrastrukturális létesítményeknek az informatikai rendszerei voltak. Moszkva tagadta a vádat.
Olaszország bezárja önmagát
Teljes zárlatot rendelnek el Olaszországban az év végi ünnepek tíz napjára a koronavírus-járvány elleni küzdelem érdekében, egésznapos kijárási tilalommal – jelentette be Giuseppe Conte kormányfő péntek este, aki ugyanakkor kisebb engedményeket is bejelentett a családi összejövetelek biztosítására.
Giuseppe Conte közölte: a december 24-27., valamint a december 31. és január 6. közötti napokról van szó, amikor egész Olaszország úgynevezett vörös zónának számít majd a járványügyi korlátozások szempontjából.
Ennek értelmében leállítják az egész kereskedelmet, kivételt csak az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, fodrászatok, dohányboltok jelentenek majd. A vendéglátás kizárólag házhoz szállítással működhet, és csak este tíz óráig.
Tehát szenteste, karácsony ünnepén és szilveszterkor is a legmagasabb fokozatú korlátozások lépnek életbe. Utcára csakis a belügyminisztérium honlapjáról letöltött engedéllyel lehet kilépni, munkavégzés vagy egészségügyi indok miatt. A templomok nyitva maradnak, a misékre szabadon lehet menni, a lakóhelyhez legközelebbi templomba.
Engedménynek számít, hogy a teljes zárás ellenére mindenki napi egy alkalommal, reggel öt óra és este tíz között meglátogathatja rokonait és ismerőseit is, azzal a feltétellel, hogy az egy háztartásban élőkhöz csak további két személy csatlakozhat – a 14 évnél fiatalabbakat, fogyatékkal élőket, nem önellátóakat nem számolva. A szabadtéri sportolás csak egyénileg, lakóhely közelében engedélyezett.
További oldásnak számít, hogy négy napon, december 28-tól 30-áig, valamint január 4-én az egész ország úgynevezett narancssárga övezetnek számít majd, vagyis napközben feloldják a városokon, településeken belüli kijárási tilalmat. A települések közötti közlekedés viszont nem lesz engedélyezett. A kisebb, ötezer lakos alatti településekről legfeljebb 30 kilométerre lehet majd kimozdulni. Ezeken a napokon újranyithatnak az üzletek este kilenc óráig, a vendéglátás továbbra is csak elvitelre működik majd.
Giuseppe Conte miniszterelnök szokás szerint személyesen jelentette be az új, korlátozó intézkedéseket, amelyek közlésére az ország napok óta várt. Elmondta, hogy az október óta bevezetett korlátozások működtek, a Covid-19 járvány reprodukciós rátáját a korábbi 1,7-ről 0,86-ra csökkentették, de további szigorítások szükségesek egy újabb januári járványhullám elkerülésére. Megjegyezte, hogy az ünnepek alatti intézkedéseket a társasági összejövetelek korlátozására az egészségügyi szakértők sürgették.
A zárástól előre tartva pénteken már majdnem egymillióan indultak el az ünnepek idejére kiszemelt célállomásaikra: a milánói Malpensa repülőtéren 200 ezer utast számoltak, majdnem kivétel nélkül déli irányba indultak el. A központi római vasútállomáson, a Termini-pályaudvaron 60 ezren fordultak meg, igaz, ez alig tizede a tavalyi adventi időszak utolsó péntekén ott megfordult 600 ezer utashoz képest.
Jelentős forgalom várható az olasz autósztrádákon is egészen hétfőig, amikor leállítják a tartományok közötti közlekedést.
A kormány intézkedéseit bírálat érte a túl késői bejelentés és a nehezen követhető intézkedések miatt. Maria Elisabetta Casellati, a szenátus elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Conte-kormány a már tíz hónapja tartó járványhelyzetben még mindig „kapkodva” dönt, következetes intézkedések nélkül.
Olaszországban októbertől vezettek be ismét korlátozó intézkedéseket, novemberben az ország egy részét zárlat alá helyezték. Így az esetszámot a felére sikerült csökkenteni, de továbbra is majdnem húszezer új fertőzöttet szűrnek ki naponta. A halottak napi száma is magas maradt. Pénteken 17 992 új beteget regisztráltak, s a betegek közül 674-en haltak meg.
A járvány tavaszi kezdete óta elhunyt betegek száma ezzel megközelíti a 68 ezret.
Olaszország viszont nem zárja be a migránsokat
Az olasz parlament felsőházában pénteken este heves vita kísérte a kormány új migrációs intézkedéseiről szóló szavazást, amellyel eltörölték a Matteo Salvini volt belügyminiszter kezdeményezésére tavaly nyáron életbe léptetett törvényeket – írja az MTI.
A szenátus 153 igen, két nem szavazattal, valamint négy tartózkodással elfogadta a Salvini-féle migrációs-biztonsági törvények módosítását. A képviselőház december 9-én szavazta meg ugyanezt.
Az ellenzék pártjai nem vettek részt a voksolásban, mivel a kormány bizalmi szavazásra bocsátotta a törvénycsomagot, ami ellen a jobbközép koalícióhoz tartozó Liga, az Olasz Testvérek és a Hajrá Olaszország szenátorai hevesen tiltakoztak. A demonstráció a szavazás alatt is folytatódott: a jobbközép frakciótagok sípokkal zavarták meg a szenátusi ülést, nagyméretű transzparenst mutattak fel, amelyen szégyennek nevezték az eddigi migrációs politika módosítását. A kormánypárti és az ellenzéki szenátorok között kisebb lökdösődés is történt, a felsőház munkáját többször meg kellett szakítani a tömörülések miatt is.
Matteo Mauri belügyminiszter-helyettes, a baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa közleményében hangoztatta, hogy „a Salvini-féle migrációs rendeletek megszűntek, Olaszország új fejezetet kezd, a nemzetközi jog szerint kezelve a migrációt”.
Matteo Salvini szenátusi felszólalásában kijelentette: „az embercsempészek most ünnepelnek”, mivel a kormány megnyitotta a kikötőket mindenki előtt, nem téve többé különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági bevándorlók vagy veszélyes terroristák között. Emlékeztetett, hogy belügyminisztersége alatt, az általa bevezetett migrációs intézkedésekkel nem csak az érkezők száma esett vissza, hanem a tengerbe veszett emberek száma is a felére csökkent. Tavaly egy év alatt több mint 11 ezer, idén ennek a háromszorosa érkezett az olaszországi partokra. A Liga párt vezetője bejelentette, hogy amint véget ér a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet, népszavazást tartanak a migrációs szigor visszaállítására.
Az Olasz Testvérek (FdI) elnöke, Giorgia Meloni közösségi oldalán azt írta, hogy a járvány teremtette vészhelyzetben Giuseppe Conte kormánya a lakossági problémák megoldása helyett az illegális bevándorlók partraszállását könnyíti.
A balközép pártok szorgalmazta módosítások értelmében az új migrációs intézkedések az országba érkező bevándorlók befogadását és integrációját célozzák. Bővítették azoknak a számát, akik nemzetközi védelemben vagy úgynevezett humanitárius menedékjogban részesülhetnek. A tengeren érkező migránsok majdnem automatikusan menedékkérőknek számítanak, és bekerülnek a nemzeti egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerbe. Olasz nyelvtanfolyamot biztosítanak számukra, szakmai képzést és támogatást az álláskeresésben.
A menekültstátuszt élvezők három évre szóló tartózkodási engedélyt és személyi igazolványt kaphatnak, ez azonban nem lesz érvényes beutazásra más európai tagországba.
A korábbi 48 hónapról 24 hónapra csökkentették az olasz állampolgársági eljárást az országban élő és dolgozó külföldiek számára.
Eltörölték a munkavégzés miatt évente Olaszországba érkező gazdasági bevándorlók létszámának felső határát.
Jelentősen csökkentették a Salvini-féle rendelkezésekkel bevezetett szankciókat, melyeket a migránsokkal érkező civilhajókra vetettek ki.
Magyarország viszont megállítaná a migrációt
Meg akarjuk állítani a migrációt címmel jelent meg interjú Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a Süddeutsche Zeitung című német napilap online kiadásában szombaton – írja az MTI.
Szijjártó Péter szerint nagyszerű, hogy Magyarország és Lengyelország megegyezett Brüsszellel a jogállamisági mechanizmusról és úgy tűnik, egyelőre lekerült a napirendről a Fidesz EP-képviselőinek kizárása az Európai Néppártból.
A miniszter úgy fogalmazott: „tíz éve vagyunk célpontjai az úgynevezett jogállamisági aggályokkal kapcsolatos támadásoknak, és a tapasztalataink egyáltalán nem nevezhetők pozitívnak a méltányosság és a korrektség szempontjából”. A jogállamisággal kapcsolatos támadások „rendre teljesen figyelmen kívül hagyták a tényeket és percepciókra, politikai ideológiákra alapultak”. A magyar kormány most elérte, hogy az EU-s források esetleges megvonását ne köthessék politikai és ideológiai különbségekhez. Az Európai Néppártban ennél bonyolultabb a helyzet, a konzervatív pártcsalád ugyanis a szocialistákkal többséget alkot az Európai Parlamentben, és ilyen módon balra tolódott az évek során. A magyar álláspont viszont eközben nem változott – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Arra a kérdésre, hogy a magyar-német autóipari kapcsolatok mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy „megenyhítsék” az CDU/CSU európai parlamenti képviselőinek hozzáállását fideszes kollégáikhoz, Szijjártó Péter úgy válaszolt: gyakran járnak Magyarországon e nagyvállalatok vezetői, ezért nem vezethetők könnyen félre olyan médiabeszámolók, politikai támadások által, amelyek Magyarországot diktatúraként, antiszemitaként tüntetik fel. A vállalatvezetők közvetlen kapcsolatban állnak a magyar emberekkel, így valós képet látnak az országról. Német vállalatok Magyarországon több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak. Amikor tavasszal „beütött a válság”, a magyar kormányzat azt mondta a vállalatoknak: ha további beruházásokat hajtanak végre, átvállalják azok felét, hogy elkerülhetők legyenek az elbocsátások.
A legutóbbi, családdal kapcsolatos alkotmánymódosítással összefüggésben a miniszter azt mondta: „sok vitánk van az Európai Néppárton belül az általunk képviselt család- és szociálpolitika miatt. Mi azonban ezt képviseljük és ezért szavaztak nekünk immár egymás után harmadik alkalommal bizalmat a választók.”
Szijjártó Péter kiemelte azt is: a magyar kormány nagy szerepet játszott a migráció terheinek megosztásában. Több mint egymilliárd eurót költött az EU külső határvédelmére. Míg „egyesek kezelni, mi megállítani akarjuk a migrációt” – mondta.
Arra a kérdésre, miért nem csatlakozik Magyarország a közös Európai Ügyészséghez, a miniszter úgy válaszolt: Magyarországnak „magasan fejlett” az ügyészsége. „Ez nemzeti önrendelkezés kérdése is” – jelentette ki ezzel kapcsolatban.
Kitért arra is, hogy Magyarország az utóbbi tíz évben növekedési rekordot döntött, és csökkentette az államadósságát. Ha az országban rendszerszintű korrupció lenne, ez nem lett volna lehetséges – hangsúlyozta a miniszter.
Szijjártó Péter azt mondta: hosszú távon egyértelműen az EU-ban képzeli el Magyarország helyét.
Arra a kérdésre, hogy Európa hosszú távon már csak gazdasági közösség lesz-e értékközösség helyett, a miniszter úgy reagált: a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Magyarország számára az európai értékek a nemzeti önazonosságot, önrendelkezést, kölcsönös tiszteletet jelentik. További fontos európai érték a keresztény örökség. Az EU sajnos egyre távolabb kerül attól – mondta, hangsúlyozva, Magyarország a közös európai értékekért küzd. Úgy fogalmazott: viszont nem biztos abban, hogy „mindannyian ugyanazt értjük-e még ez alatt”.
