Az örmény kormány hétfőn nyilvánosságra hozta annak a 121 településnek a listáját, amelyet az el nem ismert hegyi-karabahi örmény vezetéssel egyetértésben átad Azerbajdzsánnak – írja az MTI.
A települések feletti ellenőrzést az örmények részben a legutóbbi fegyveres konfliktusban veszítették el, másokat viszont harc nélkül kényszerülnek átengedni Azerbajdzsánnak a november 10-én megkötött tűzszüneti egyezmény értelmében.
Azerbajdzsán, illetve az Örményország által támogatott hegyi-karabahi örmény fegyveres erők között szeptember 28-én újult ki a konfliktus a vitatott hovatartozású, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban. Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország november 10-re virradóra állapodott meg a harcok lezárásáról.
A tűzszüneti egyezmény értelmében Moszkva mintegy kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba.
Az azeri hadsereg jelentős területeket foglalt vissza az enklávé déli részén. A megállapodás szerint megtarthatja őket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít egy folyosót Hegyi-Karabah felé.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ilham Aliyev azeri elnökkel tartott szombati találkozóján sürgette a Hegyi-Karabahban élő különböző vallások és etnikumok békés együttélési feltételeinek megteremtését, véget vetve a visszatérő súlyos konfliktusoknak a keresztény örmények és a muszlim azeriek között.
Török-orosz konfliktus a Kaukázus okán
Ellentét alakult ki Törökország és Oroszország között amiatt, hogy Ankara független megfigyelőállást akar kialakítani Azerbajdzsánban a november 10-én kötött hegyi-karabahi tűzszüneti egyezség nyomán – jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség névtelenül nyilatkozó török forrásra hivatkozva az MTI szerint.
A hírügynökség emlékeztetett: Ankara és Moszkva az orosz-azeri-örmény egyezséget követő napon egy azeri területen létrehozandó közös megfigyelőközpontról írt alá külön megállapodást a fegyvernyugvás ellenőrzése céljából. A török és az orosz tisztviselők a részletekről még nem állapodtak meg, de befolyásának növelése érdekében Ankara önálló ellenőrzőpontot is akar a térségben, amelyet biztonsági szempontból kulcsfontosságúnak tekint.
A török forrás elmondta: „jelenleg az a megfigyelőállás okoz leginkább nézeteltérést, amelyet Törökország létesít azeri területen.” Rámutatott: „Oroszország szerint Ankara számára szükségtelen, hogy egy, a ‘közös központtól’ független állomást hozzon létre a régióban”. Holott Törökországnak erre szüksége van – tette hozzá.
A forrás arról is beszélt, hogy a török és az orosz illetékesek egyeztetései Moszkvában fognak folytatódni, és Ankara arra számít, hogy végül kompromisszumra jutnak.
Azerbajdzsán és Örményország fegyveres erői között szeptember 28-én újult ki a konfliktus a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország november 10-re virradóra állapodott meg a harcok lezárásáról.
Az egyezség értelmében egyebek mellett Moszkva csaknem kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Ankara szerepe a török-orosz központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlenül köze a békefenntartó művelethez.
Ankara Baku eltökélt támogatója, miután Törökországot szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.
Franciaország, amely a hegyi-karabahi konfliktusra politikai megoldást kereső EBESZ minszki csoportjának egyik társelnöke, múlt pénteken közölte: nemzetközi megfigyelés alá akarja helyezni a hegyi-karabahi tűzszünet betartását, mert attól tart, hogy Oroszország és Törökország kizárja a nyugati hatalmakat a béketárgyalásokból.
Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennáll a területi vita Hegyi-Karabah miatt. A túlnyomórészt örmények lakta térség 1996-ban ugyan kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.