A koszovói zsidó közösség értetlenül állt korábban az előtt a tény előtt, hogy Izrael nem ismerte el az országot. A mostani megállapodás ennek a korszaknak vet véget – írja a Jewish Telegraphic Agency beszámolója alapján a The Times of Israel.
Flori Dedoni, a koszovói zsidó közösség egyik tagjának elmondása szerint a Koszovó és Izrael között megkötött megállapodás bőven ad okot az ünneplésre.
Egészen a múlt hétig a zsidó állam egyike volt annak a sok tucat országnak, mely nem ismerte el az Albánia és Szerbia közt fekvő, muszlim többségű ország függetlenségét.
„Ha valaki megtudja, hogy zsidó vagyok, általában azt kérdezi először, vajon Izrael miért nem ismeri el országunk függetlenségét. Most vége az ilyen kérdések időszakának” – mondja Dedoni.
Az izraeli elismerés a szeptember 4-i, a washingtoni Fehér Házban megkötött háromoldalú megállapodás része. Ebben az egyezményben a 2008-ban függetlenségét kihirdető ország és az azt vitató Szerbia gazdasági együttműködést kötött egymással, és mindkét ország Jeruzsálemben nyit követséget.
Az Egyesült Államok egyike annak a 116 országnak, mely elismeri a mintegy 1,8 millió lakost számláló balkáni ország függetlenségét, míg például Oroszország, Kína, Spanyolország, Ukrajna és Marokkó nem ismeri el Koszovót. Szakértők szerint ennek oka leginkább abban keresendő, hogy ezek az országok nem akarnak precedenst teremteni más, függetlenségre vágyó kisebbségek számára.
Az izraeli nem-elismerést Koszovóban értetlenséggel fogadták, hiszen az ország jelentős része Amerika-barát és régóta filoszemita nézeteket vall. A második világháborúban a koszovóiak és az albánok aktívan vettek részt zsidók mentésében a náci pusztítás ellen.
„Ironikus, hogy pont Izrael nem ismer el bennünket” – mondta még 2016-ban Hashim Thaçi koszovói elnök.
Az elmúlt 12 év elismerésért folytatott szinte reménytelen küzdelme Dedoni és felesége számára annak kérdését is felvetette, vajon Koszovó e a legmegfelelőbb ország 7 éves fiuk, Lior felnevelésére. Dedoni, aki szakmáját tekintve mérnök, tagja a Zsidó Világkongresszus zsidó diplomáciai csoportjának.
„Ha az országot nem ismerik el, az számos problémát jelent, például vízum és útlevél kérdésében” – magyarázta Dedoni, hozzátéve, „azt szeretnénk, ha Koszovónak sikerülne elérni az elismerést, hogy teljes jogú tagja legyen a nemzetközi közösségnek, ezzel megfelelő hellyé válva gyermekünk felneveléséhez.”
Dedoniék évek óta kacérkodnak az Izraelbe településsel, ám a most megkötött megállapodás ezt nem teszi szükségessé.
Nem világos, hogy Izrael hivatalosan is elismeri-e Koszovót a nagykövetség létesítésén túl – mondta egy névtelen szerb forrás a The Times of Israelnek, mert ez „tönkreteheti” Izrael Szerbiával való kapcsolatát.
Bárhogy legyen is, a hír lázba hozta a körülbelül 100 fős helyi zsidó közösséget, amelynek székhelye Koszovó fővárosában, Pristinában található, bár zsinagógája ott sincs.
Tagjai szombati vacsorákra és ünnepnapokon egy pristinai szállodában találkoznak, amelynek tulajdonosa egy muszlim albán, aki érdeklődik a zsidóság iránt – mondta Dedoni.
Dedoni Koszovóban született, de közösségének sok más tagja izraeli állampolgár, és Koszovóban működő nemzetközi cégeknél dolgoznak. Mintegy 50 ember jelenik meg rendszeresen a szombati összejöveteleken. Legtöbben olyan fizetést kapnak, amely messze meghaladja a havi átlagos mintegy 500 dollárt, de megegyezik a magasan képzett szakmákban alkalmazott más koszovói jövedelmekkel.
Egy 2018-as Gallup-felmérés megmutatta, hogy Trump támogatása Koszovóban mintegy 75 százalékos volt, magasabb, mint bárhol máshol Európában (ezt Albánia követi 72% -kal). Az idei Gallup-felmérés során Koszovóban a támogatás 82% -ra emelkedett, ami ismét a legmagasabb Európában. Dedoni ezt annak a diplomáciai megállapodásoknak tulajdonítja, melyek híréről már a múlt hónapban lehetett hallani.
