Ki ölhette meg az LGT sztárgitárosát?

Kultúrtörténeti emlékfilmnek indult, de lehet, hogy folytatásos krimi-dokumentummá érik Hajdú Eszter legújabb alkotása. A rendező Magyarország egyik legjobb – tragikus körülmények között, a mai napig rejtélyes módon, mindössze 33 évesen elhunyt – gitárosa előtt tiszteleg. Közben pedig talán még igazságot is szolgáltat a felkavaró munkájával? Interjú a holokauszt-traumával küszködő anya egyetlen fiáról, Barta Tamásról, az LGT egykori szupersztárjáról.

Barta Tamás misztikus élete és halála mellett a filmben – Barta Tamás – Siess haza, vár a mama! – legalább még egy másik misztikus szereplő is megjelenik. Az ön édesanyja. Ő olyan kicsit, mint aki személyesen ismerte, és szerette is volna a film egyik vagy másik fő karakterét. Gyaníthatóan Edit nénit, de lehet, romantikus szálak is fűzhették Bartához. Mi az igazság?

Anyám Edit néni fogadott lánya volt. Már születése óta ismerték egymást, mert szomszédok voltak. Barta Tamás halála után Edit néni elvesztette második férjét is, és utána teljesen egyedül maradt, kórházba is került. Anyám mint régi jó barátja látogatta, apám pedig az orvosa volt a kórházban.

Edit néni egyszer csak azt mondta anyámnak: „Választhatsz. Vagy hozzátok megyek haza, vagy kiugrom az ablakon.” Edit néni nem akart többet egyedül lenni. Anyám meg természetesen csak azt dönthette, hogy Edit néni hozzánk jött haza a kórházból.

Onnantól kezdve pedig teljesen otthon érezte magát. Anyámat a lányának tekintette, és további éveit lelki biztonságban, de érthető módon továbbra is teljesen tönkremenve töltötte. Onnantól kezdve, hogy a fia meghalt, az élete katatón és kétségbeesett volt. Elmondhatatlan az a fájdalom, ami áradt belőle. Próbáltuk szebbé tenni a napjait, de sokat nem tudtunk tenni érte.

Hogy lett az ön édesanyja a hagyaték örököse?

Edit néninek anyám a „lánya” lett, mindenben számíthatott rá, anyám mindent megtett érte, hiszen teljesen átérezte fájdalmát, együttérzett vele. Ezért gondoltam arra, hogy a filmben ő kell, hogy utánajárjon mi történt Tamással Amerikában, mert nagyon könnyen tudott és tud azonosulni Tamás anyukájával, Edit nénivel. Edit néni nagyon szerette anyámat, ő volt az egyetlen, akire nyugodt szívvel rá tudta hagyni, hogy gondozza a „Barta-hagyatékot”.

A filmben nyilatkozik Somló Tamás is, aki már négy éve elhunyt. Mikor kezdett el foglalkozni Barta történetével?

Annak már megvan több, mint 10 éve. Akkor még csak előinterjúkat készítettem, illetve végighallgattam a pincénkben megtalált elképesztő hangosleveleket. Utána hosszú évek teltek el, mire sikerült támogatást szereznünk a Magyar Nemzeti Filmalaptól a film elkészítésére.

Szinte az összes megszólalónál érződik, hogy biztosat senki nem tud sem arról, miért döntött a disszidálás mellett, sem arról, hogy miért halt meg?

Miért döntött úgy, hogy elmegy? Szerintem erre nagyon egyszerű a válasz. Nem akart diktatúrában élni. Nem akart egy olyan világban élni, ahol korlátozzák, hogy mit mondhat, hogyan viselkedhet, még azt is, hogy hogyan gondolkodhat.

Volt egy hangoslevélrészlet, ami nem került be a filmbe, mert nem az édesanyjának üzent benne, hanem egy barátjának. Ez a kazetta nem tudom, hogyan került a hagyatékba. Ott hosszan beszél Barta Tomi arról, hogy milyen felszabadítóan hatott rá, hogy Amerikában nincs „véleményrendőrség”.

Én ezt nagyon át tudom érezni. Egy szabad gondolkodásra vágyó ember számára kínzókamra az a hely, ahol nem beszélhet szabadon, ahol felülről meghatározott elvek alapján alkothat csak véleményt. Ráadásul Barta Tomi imádta az amerikai kapitalizmust is, legalábbis a hangoslevelek tanulsága alapján üdítően hatott rá a termékek széles kínálata. Bár a 70-es évek Magyarországához képest valószínűleg nem is kellett fogyasztás-fetisisztának lenni ahhoz, hogy lenyűgözze őt az amerikai termékek sokfélesége.

Tomi Amerikába „szökéséhez” talán anyukája zsarnokinak tűnő természete is adott egy lökést, amellett, hogy a hangoslevelek és fotók alapján egyértelműen imádta anyukáját, és nagyon jó gyereke volt.

Nagyon elismerően beszélnek az LGT tagjai Bartáról. Az nem derül ki a filmből, hogy maradt-e kapcsolat közte és a zenekar tagjai között. Van-e erről valami ismerete?

Ha jól tudom, nem volt kapcsolata többet egyik LGT taggal sem. A levelekben sokszor kritikusan beszél a volt zenésztársairól, kivéve Presser Gáborról, akit mindig méltatott. A magyar zenészek rendkívül negatívan szoktak Bartáról beszélni, sok negatív történet is kering, amelyekről gyakran kiderül, hogy valaki mesélte, és annak a valakinek is valaki mesélte, és nagy valószínűséggel egy szó sem igaz a sztoriból.

Bartára haragudtak és haragudnak többen még a mai napig is. Talán azért is, mert bátor volt és nem állt be Magyarországon a sorba. Ezt sokszor nehezen viselik a kortársak, főleg azok, akik a kommunista korszakban szocializálódtak, így gyakran a kívülálló, önállóan döntő, szabadon gondolkodó egyén az irigy és féltékeny kritikák célpontjává válik.

A film alapja a már előbb említett „hangoslevelezés” Barta és édesanyja között. Összesen hány órát hallgatott végig a kazettákból? Hány évig is ment ez a levelezés? 

Összesen 24 kazetta maradt meg, ezek általában 60 vagy néha 90 percesek voltak. Természetesen végighallgattam mindet, sokszor. A kazettákat Barta Tomi és anyukája, Tomi 1974-es amerikai „kinn maradásától” kezdve 1982-ben bekövetkezett haláláig postán küldözgették egymásnak.

Van-e olyan rész ezeken, amelyben vannak még érdekes dolgok, de valamilyen okból nem akarta publikálni?

A kazettáknak azon részeit publikáltuk, amelyek a legtöbbet mondhatnak el Barta Tamás és édesanyjának érzelmi és intellektuális kapcsolatáról, a korról, és a korszakról. Dokumentumfilmesként

ezen hangoslevelek kincset érnek, mert pontos és átélhető lenyomatai egy „beteg” és káros korszaknak, amely tönkretett családokat, tönkretett életeket. Milyen beteg egy olyan politikai rendszer, amely nem engedi meg, hogy egy anya és fia találkozzon egymással?

Milyen aberrált az a társadalom, ahol a társadalmi vezetők azt gondolják, ők dönthetik el, hogy az ország lakói hol élhetnek? Milyen ország az, ahol a politikai vezetők megszabják, hogy ki mit mondhat, ki mit gondolhat? Remélem, minél többen fogják megnézni a filmünket és tenni azért, hogy ilyen világ soha többet ne szilárdulhasson meg Magyarországon.

Barta halálának máig tisztázatlan körülményei fenntarthatják a téma és személye iránti kíváncsiságot. És lesznek majd olyanok, akik talán tovább kutatgatnak az ő történetében. Érdemes lehet nekik megkeresni Barta első feleségét, akit amikor disszidált nagyon gyorsan megtalálta magának. Hogy találtak egymásra Carollal? Milyen volt az ő házasságuk?

Carol az LGT turnémenedzsere volt, ő fogadta az LGT tagjait a reptéren, amikor megérkeztek Amerikába. Utána egymásba szerethettek Tamással, és rövid időn belül házasságot kötöttek. A levelek, hangoslevelek és képeslapok tanulsága szerint valódi szerelem volt köztük, de a házasság később megromlott. Hogy miért, azt nem tudom. Carol már sajnos nem él, a testvérével tudtunk csak beszélni.

Barta másik filmbéli szerelme az a hölgy volt, aki a halálakor a menyasszonya is volt. Ő azt mondja a filmben, hogy a „magyar maffiának” köze lehetett a zenész halálához. Tulajdonképpen mi is ez a „magyar maffia”? Mit tudott meg róluk?

A Los Angeles-i magyar maffiáról nagyon sok információ kering. Több gyilkosság tapad a kezükhöz, többen közülük börtönbe is ültek, de állítólag a többség megúszta, és még mindig szabadon és vidáman él. Nem nyomoztam a magyar maffia ügyében, de lehet, hogy ami késik, nem múlik.

Kicsit beszéljünk a filmben felbukkanó zsidó szálról is. Barta édesanyja egy holokauszt-túlélő, de hithű kommunista is. Mégis a zsidó imakönyve többször is szerepel a filmben. Miért?

Edit néni annak ellenére, hogy nagyon hitt a kommunista rendszerben, hitt abban, hogy a rendszer egalitárius ígérete miatt nem lesz több megkülönböztetés, nem kell többet bujkálnia és nem fogják üldözni, ennek ellenére a zsidó hagyományokat otthon titokban ápolta. Imádkozott valószínűleg, hogy újra láthassa fiát, és miután fia meghalt, imádkozott azért, hogy túl tudja élni a mindennapokat. Azt hiszem, lehet valaki bármennyire Isten-tagadó, ha igazán nagy bajban van, imádkozni fog. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom. Volt egy akció film Dustin Hoffmannal, amiben éppen egy helikoptert vezet. A helikopter elkezd zuhanni. Hoffmant megkérdezi a pilótatársa zuhanás közben, hogy mi a vallása. A válasza a következő: „Ateista vagyok, de rugalmas.”

Ez a bizonyos imakönyv egy imasállal el is repül Los Angeles-be, ahova édesanyja, a film „kvázi” narrátora el utazik, hogy a helyszínen nyomozzon Bartáról. A zenészt édesanyja gyerekként kikeresztelte. Ön szerint jelentett-e neki bármit is a zsidó származása?

Az nagyon érdekes, hogy Edit néninek hanukai képeslapot és egyéb zsidó vallásos képeslapokat is küldött a fia Amerikából. Amikor kérdeztem az amerikai kortársakat, akik ismerték Tomit, hogy tudták-e róla, hogy zsidó volt, illetve beszélt-e erről, azt mondták hogy tudták, hogy zsidó, de ez nem volt téma. Egy református templomban volt a búcsúztatása is.

Felbukkan egy rabbi is a filmben, egy korábbi disszidens, Raj Ferenc. Neki mi lenne a dramaturgiai szerepe?

Szerettem volna a filmben néhány pillanatra Edit néni holokauszt traumájára illetve a zsidóság szocializmus alatti speciális helyzetére fókuszálni, ezzel a hangoslevelek tartalmának illetve a fiával való viszonyának újabb és árnyaltabb értelmezését adni.

Raj Feri rabbi kedves barátom, ő is Amerikába „disszidált” az embertelen magyarországi rendszer elől menekülve.

A film egyik kifejezetten érzékeny szála a fia-anya kapcsolat. Egy eltagadhatatlan jiddise máme figurával állunk szemben. Mint ilyen, meglehetősen vitatható és összetett személyiséggel. Egy imádó, aggódó, önfeláldozó édesanya, aki ugyanakkor birtokló, kontrolláló és fojtogató is egyben. Olyan szélsőségekig tárja fel a karakterét, hogy abban szinte a negatív összhatás válik dominánssá.

Edit néni szerintem „kínozta” a fiát, gyakran kegyetlenül, ez azzal együtt igaz, hogy a hátterét teljesen megértem. De kifejezetten tiltakozom az ellen, hogy ezt a kontrolláló, fojtogató személyiségjegyet a jiddise máme karakterrel azonosítsuk. A jiddise máme annyit jelent, hogy zsidó anya. Ez lehet csodálatos és lehet annak ellentéte is. De a jiddise mámét negatív értelmében alkalmazni antiszemita megközelítés, vagy zsidó öngyűlölet.

Barta és anyja oda-vissza lelki terrorizálja és érzelmileg zsarolja egymást néhány felvételen. A feszültségben érződik az is, hogy Barta meghasonlottá vált Amerikában, hiszen például fel kellett adnia azt az álmát, hogy zenészként éljen tovább. Maga szerint valaha megbánta, hogy disszidált?

Nem hiszem. Ráadásul 33 éves volt, nagyon fiatal. Lehet, hogy pár év múlva újra beindult volna a karrierje. Semmi sem volt veszve számára, sőt, az üzleti vállalkozása éppen nagyon jól beindult, és szerelmes volt egy új kapcsolatban. Amerikai évei elején volt még, próbálkozott sok dologgal, és már így is sok mindent elért. Borzasztóan sajnálom, hogy nem járhatta végig az utat, és nem tudhatjuk, hogy mit ért volna el.

A film szerint a mama, Edit néni szinte beleőrül fia elvesztésébe. A Barta család sorsa tragikus véget ér. A film mintha mégis nyitva hagyna egy kis kaput, hogy talán egyszer majd kiderül, miképp halhatott meg, két fejlövés következtében, hivatalosan öngyilkosság áldozatául 33 évesen Magyarország egyik legjobb gitárosa…?

A film bemutatóját meglepő fordulat követte. Az egyik szereplő, akivel a forgatások kitűnő hangulatban zajlottak és aláírta a teljes beleegyező nyilatkozatát a filmben való szereplésével kapcsolatban, hirtelen fellázadt a film ellen és be akarta tiltatni.

A mozikat felszólította, hogy jelenleg ne vetítsék a filmet, csak ha a rendező, azaz én átvágom azon elvek alapján, amit ő diktál. Barta Tamás egykori üzlettársáról és barátjáról van szók, akit Barta Tamás megölésével gyanúsítottak, mert az ő fegyveréből származtak az életét kioltó golyók, és megtalálták a fegyveren az ujjlenyomatát is. Ezt egyébként kizárólag ő mondta el nekünk illetve korábban a magyar sajtónak, máshonnan nem is tudjuk. Sokat gondolkodtam, amióta áll a balhé a film körül az egykori „gyanúsított” üzlettárs támadása miatt. Rájöttem, hogy az elmúlt 40 évben amit tudunk Barta Tamás haláláról, az kizárólag tőle származik, és sosem nézett utána senki. Viszont

édesanyám eltökéltté vált, hogy utánajárjon, hogy mi az igazság. Tehát valószínűleg el fog készülni a film második része is, a Los Angeles-i Barta aktákat nemsokára megkapja édesanyám.

Aki az ön férje, és szintén gitáros. Ő szerezte a film zenéjét is. Mester Sándor ismert gitárművész, aki nagyon sok latin és portugál zenét játszik évek óta. Alapvetően miatta élnek Portugáliában is?

Azért élünk Portugáliában, mert szeretjük a tengert és a szabadságot. Itt egy nagyon szabadon gondolkodó politikai réteg vezeti az országot, és sok évtized fasiszta diktatúrája után az emberek tudják, érzik, hogy milyen veszélyes dolog az elnyomás, a kirekesztés és a szélsőséges nacionalizmus. De sajnos itt is erősödni kezdett az elmúlt években a szélsőjobb. A portugál parlamentbe bekerült az első szélsőjobboldali párt, ugyan csak egy képviselővel. De e héten több sötét bőrű parlamenti képviselő is, illetve egy antirasszista szervezet is kapott halálos fenyegetéseket szélsőjobboldali csoportoktól. Szóval lehet, hogy forgatgatunk még itt is néhány évet, és aztán innen is továbbállunk.

Mi a következő film, amin már dolgozik?

Több filmet is készítek elő, de erről nem szeretek előre beszélni. Babonából. Bár nem vagyok babonás, de azért lehet, hogy sajnos kicsit mégis.