A The Times of Israel egy sor olyan dolgot összegyűjtött, ami jól leírja, hogy milyen kapcsolat áll fent Kamala Harris és a zsidóság, valamint Izrael között.
Joe Biden demokrata elnökjelölt kedden megnevezte potenciális alelnökét Kamala Harris személyében, pontot téve a több hónapos várakozás és találgatás végére.
„Büszkén jelentem be, hogy Kamala Harrist választottam alelnökjelöltnek, aki harcol a kisemberekért és egyike az ország legkiválóbb közszolgáinak” – szólt Biden Twitter üzenete.
Az 55 éves kaliforniai szenátor, korábbi demokrata elnökjelölt életének minden bizonnyal egyik legfontosabb pillanata volt ez, számos szempontból. Ugyanis Harris ugyan tavaly kiesett a demokrata elnökjelöltek versenyéből pont Bidennel szemben, azonban elemzők szinte egyértelműen azt jósolják, hogy Biden — ha nyer is idén novemberben–, többek közt kora miatt bizonyosan nem fog tudni újra indulni 2024-ben, sőt, lehet, hogy az első terminusát sem fogja tudni kitölteni.
Biden ezt maga ismerte be amikor magát „átmeneti” elnökként aposztrofálta a Trump-éra és egy ismételt demokrata párti kormányzat közt, ezzel komoly esélyt teremtve Harrisnek, aki az első fekete női alelnökjelölt.
Harris édesanyja Indiából, apja Jamaicából vándorolt az Egyesült Államokba, ugyanakkor élete számos szálon kötődik a zsidósághoz.
Férje Douglas Emhoff zsidó, akivel San Franciscóban ismerkedtek meg, majd 2014-ben házasodtak össze. Esküvőjükön, a zsidó hagyományokat felelevenítve pohártörés is megtörtént. Harrisnek ez az első házassága ugyan, de férje, Emhoff korábbi házasságából két zsidó gyermeket is hozott a kapcsolatba. Emhoff ügyvédként — feleségéhez hasonlóan — Washingtonban dolgozik.
Harris 2017-ben, az AIPAC (American Israel Public Affairs Committee) kongresszusán örömmel emlékezett vissza gyermekkorának egyik meghatározó, ikonikus tárgyára, a Káren Kájemet LeIszráel (Zsidó Nemzeti Alap) adománygyűjtő perselyére, mely a befolyt összeget arra fordítja, hogy abból fákat ültessen Izraelben.
„Később, mikor először jártam Izraelben, láttam akkori adományaink gyümölcsét, egy olyan országot, mely zölddé varázsolta a sivatagot” – mondta Harris.
2016-os szenátorrá választása óta Harris kétszer is felszólalt az AIPAC ülésén, és inkább az AIPAC-et, mint az azzal szemben álló radikálisan baloldali zsidó lobbiszervezetet, a J-street-et támogatja.
Kamala Harris a közel-keleti konfliktus kérdésében a kétállami megoldás híve. Azonban azon az állásponton van, hogy a végső megoldás a felek döntése nyomán, semmint egy külső, harmadik fél akaratából kell megszülessen.
„Hiszek abban, hogy a megoldás a felek kezében van, melyről maguknak kell megállapodniuk” – mondta Harris 2017-ben.
Szintén Harris érdemeként említhető, hogy 2017-ben támogatott egy olyan szenátusi indítványt, mely elítélte Obama egykori elnök arra vonatkozóan, hogy az amerikai biztonsági tanács marasztalja el Izrael telepes politikáját.
A most megválasztott alelnökjelölt — bár támogatta az iráni atomalkut — ellenzi a BDS mozgalmat, és 2019-ben egy olyan fényképet tett közzé, melyen AIPAC aktivistákkal pózol, visszautasítva azokat a vádakat, melyek szerint ellenezné a szervezet tevékenységét.
Kamala Harris egykori elnökjelöltségét számos demokrata párti zsidó képviselő támogatta, köztük az akkor leköszönő Barbara Boxer és Dianne Feinstein is, akiknek biztatása többek közt azért is volt fontos, mert a párton belüli legbefolyásosabb körhöz tartoznak, és ezzel segítették Harris előrelépését Loretta Sanchez ellen.