Dilemma Ausztriában: Átnevezzék, vagy magyarázzák a náci utcaneveket?

Ennek az egyszerűnek tűnő, ám mégis kényes kérdésnek a megválaszolására keresnek optimális megoldást az osztrák hatóságok, történelemtanárok és professzorok.

Graz városában közel 80 olyan utcanév található, amely náci személyek nevét viseli,

és ez elég komoly dilemmát vet fel. 2020 januárjában múlt négy éve annak, hogy Graz városa életre hívott egy történelemprofesszorokból álló munkacsoportot, melynek feladata az utcanevek történelmi hitelességének ellenőrzése, és egyben mindenki számára elfogadható megoldás keresése a problémás esetekre.

De ahogyan lenni szokott, természetesen tökéletes, és mindenki számára elfogadható megoldás nem létezik. Ha átkeresztelnek egy utcát, akkor az sok papírmunkával és járulékos kényelmetlenséggel jár, ezt pedig sem az emberek, sem a hivatalok nem kedvelik. Ahogy az osztrák Österreich weboldalán megjelent cikkben olvashatjuk^[1] ,

„Az átnevezés egy darázsfészek, amelybe egyetlen politikus sem szeret belenyúlni.”

Így nem marad – nem maradt más megoldás, mint hogy az utcanevek mellé egy magyarázó táblát kell kihelyezni, ami pontosan, történelmi hitelességgel írja körül, hogy az adott személynek milyen szerepe volt az antiszemitizmus tárgykörében. Nézzünk egy konkrét grazi utca nevet:

Ottokar Kernstock Gasse Feldkirchen bei Graz. Ki is volt Ottokar Kernstock?

Az ő nevéhez fűződik a hírhedt horogkeresztes dal azaz a Das Hakenkreuzlied.^[2]

Graz városa Steiermark tartomány központja, utazzunk hát tovább Kärnten tartományba, azon belül is Villach és Klagenfurt városokba.

Peter Gstettner, a Mauthausen Bizottság alapítója, a Klagenfurti Városi Tanács tagja 2020 februárjában felemelte a hangját a több városban is fellelhető náci utcanevek miatt. Gstettner elmondása szerint még nem végezték el ezeknek az utcáknak a nyilvántartásba vételét és ellenőrzését, de

csak Klagenfurtban^[3] körülbelül harminc olyan utcanév található, ami a nemzetiszocializmusra utal, vagy valamilyen formában érinti.

A helyi lakosok ellenállása nem teszi lehetővé az utcák átnevezését, mivel az ott élők nehezményezik, hogy megváltozna a postai címük, levélpapírt és névjegykártyát kellene cserélniük.

Így aztán marad az utcatáblák melletti kiegészítő tábla, amely magyarázattal szolgál, hogy pontosan lássuk, milyen kapcsolatban volt a nácizmussal az utca nevét viselő személy.

2020 márciusában előrelépés történt Kärnten tartományban. Villach vezetése arra az álláspontra helyezkedett, hogy a történelmet nem lehet és nem is kell semmissé tenni, éppen ellenkezőleg, fontos tudni, hogy kinek milyen szerepe volt a nemzetiszocializmusban. Günther Albel, a város polgármestere megbízta az Ipari kultúra és mindennapi történelem Egyesületet (Verein Industriekultur und Alltagsgeschichte), hogy a város utcaneveit tekintse át, és ellenőrizze le a névadók történelemben betöltött szerepét. Az alapos kutatás eredménye az lett, hogy

tizenhat olyan névre bukkantak ami azonnali magyarázatra szorult:

Gustius-Ambrosi-Straße
Anton-Anderluh-Weg
Wilhelm-Backhaus-Straße
Albert-Bildstein-Straße
Sepp-Dobner-Weg
Hans-Dolenz-Weg
Dr.-Görlich-Straße
Dr.-Georg-Graber-Straße
Rudolf-Kattnigg-Straße
Ottokar-Kernstock-Straße
Perkonigweg
Suitbert-Lobisser-Weg
Hans-Sittenberg-Straße
Herbert-Strutz-Straße
Sepp-Weißenbacher-Weg
Wobischstraße

forrás: www.meinbezirk.at Fotó – Astrid Kompan / Stadt Villach

Tirol tartományban is felüti ez a kérdés a fejét. 2020 májusában Telfs városában az önkormányzat két utcát szinte rögtön átnevezett a második világháború befejezése 75. évfordulója alkalmából. Franz Stockmayer az NSDAP helyi vezetője, és Telfs város polgármestere is volt a náci időszakban, Nobert Wallner pedig népdalgyűjtő, aki antiszemita és háborút dicsőítő dalokat írt. Mindketten hitbuzgó nemzetiszocialisták voltak.

Mivel a helyi lakosok nem fogadták kitörő örömmel a névváltást,

a polgármester biztosította a lakosokat, hogy a jövőben inkább a magyarázó táblákat fogja előnyben részesíteni.^[4]

Salzburgban a Zöld (Grüne) és a NEOS párt kezdeményezte a Stelzhamerstraße átnevezését Marko Feingold-ra. Ugyanis Franz Stelzhamer írta felső-ausztriai állami himnuszt és rendíthetetlen antiszemita volt,^[5] Marko Feingold pedig tavaly hunyt el 107 évesen, miután a Vészkorszakban négy koncentrációs tábort is megjárt , majd hosszú évekig a salzburgi zsidó közösség elnöke volt.

Azonban Salzburgban is éles kritikát kapott az utca átnevezésének terve, mivel sok papírmunkával járna, illetve a anyagi költségekbe verné a helyi lakosokat. Sajnos mind a mai napig nem történt hivatalos állásfoglalás ez ügyben.

A városban ezzel együtt összességében hét–nyolc nemzetiszocialista nevét viselő utca esetén^[6] is felmerült a névváltás lehetősége.