A jelek szerint az elmúlt időszakban tapasztalt átrendeződés ellenére sem szabadult meg terhelt múltjától a brit Munkáspárt. Az árnyék külügyminiszter szerint be kellene tiltani a Jordán nyugati partján lévő zsidó településekről származó termékek behozatalát az Izrael által tervezett annexióra válaszul — írja a The Jerusalem Post.
Fontos lépésnek tekintené Lisa Nandy, a brit Munkáspárt árnyék külügyminisztere, ha az Egyesült Királyság megtiltaná a Jordán folyó nyugati partján fekvő zsidó településeken előállított termékek importját a tervezett annexió miatt. Szerinte ugyanis „a nemzetközi jog ilyen égbekiáltó megsértése nem maradhat következmények nélkül”.
Nandy a The Observernek adott interjújában azt mondta: „konkrét lépésekre” van szükség válaszul arra, hogy Izrael kiterjeszti a szuverenitását a területen.
Nandy, aki egyébként korábban a Palesztina Munkáspárti Barátai nevű csoportot vezette, Izrael terveit „szégyenteljes felvetésnek” nevezte, amelyet „az Egyesült Királyság nem hagyhat szó nélkül”.
A munkáspárti árnyékminiszter azzal vádolta a konzervatív brit kormányt, hogy az „látványosan távol marad a nemzetközi válaszadástól” annak ellenére is, hogy a brit ENSZ-nagykövet többször is felszólalt az izraeli tervek ellen, ráadásul az Egyesült Királyság Izraelbe akkreditált nagykövete tíz másik európai kollégájával összefogva demarsban fejezte ki rosszallását az annexióval szemben.
Nandy szerint azonban a brit kormányban aligha van meg „a megfelelő szintű bátorság” ahhoz, hogy az általa javasolt intézkedést meghozza.
Brit diplomáciai források korábban kiszivárogtatták: kevéssé valószínű, hogy London hivatalosan büntetőintézkedéseket vezetne be Jeruzsálem ellen az annektálás miatt.
Sőt: az Egyesült Királyság inkább szeretné mélyíteni a tudományos együttműködést Izraellel. A forrás szerint brit cégek és egyetemek viszont magánbojkottot rendelhetnek el a zsidó állam ellen.
Ír parlamenti képviselők egyébként az elmúlt években már megpróbáltak törvénybe iktatni egy hasonló behozatali tilalmat, de az Európai Unió kereskedelmi politikája miatt ez meghiúsult.
Az Egyesült Királyság viszont hivatalosan már kilépett az EU-ból, így maga határozza meg kereskedelmi politikáját. Izraellel azonban a szigetország az elsők között kötött megállapodást arra az esetre, ha egyezmény nélkül kellett volna elhagynia a közösséget.
Izraelnek egyébként az EU és az Egyesült Államok után az Egyesült Királyság a legnagyobb kereskedelmi partnere.
A brit Munkáspártot az elmúlt időszakban antiszemita botrányok sora rázta meg, és a jelek szerint a vezetőváltás sem hozott megnyugtató megoldást.
Elég csak arra gondolni, hogy
Keir Starmer, az új pártvezér, nemrég kirúgta Rebecca Long-Bailey árnyék oktatási minisztert, aki megosztott egy olyan álhírt, amely szerint Izraelben képezték ki az amerikai rendőröket arra a fogásra, amely végül George Floyd halálához vezetett.
Mint Starmer kijelentette: „a cikk antiszemita összeesküvés-elméleteket tartalmazott” hozzátéve: „a legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy küzdjek az antiszemitizmus ellen, és újra felépítsem a bizalmat a zsidó közösséggel ápolt kapcsolatokban”.
