Amerika nem támogatja Izrael saját dinamikája mentén elképzelt annektálási terveit — erről a Fehér Ház egyik szakértője beszélt a Reutersnek.
A hétfő esti, név nélkül adott nyilatkozatból idéz a The Times of Israel is. Ebből kiderül, hogy igazak voltak a korábbi hírek: az Izrael és a Közel-Kelet sorsáról zajló fontos diplomáciai tárgyalások közepette bizonytalanság érződik az amerikai oldalról.
Ahogy arról a Neokohn is beszámolt, David Friedman, az Egyesült Államok izraeli nagykövete Washingtonba repült, hogy részt vegyen az elnökkel való tárgyaláson, ahol jelen lesz Jared Kushner, Trump főtanácsadója, Mike Pompeo külügyminiszter és Avi Berkowitz közel-keleti tanácsadó is.
„Azon gondolkodtunk, hogy az annektálás ebben a formában vajon valóban segíti-e a béke ügyét?” — tette fel a kérdést a név nélkül nyilatkozó tanácsadó, aki szerint Washington attól tart, hogy a gyors, teljes körű annektálás nemzetközi szinten „kollaterális károkat” okozhat.
Mint ismert, az „évszázad egyezségeként” aposztrofált amerikai terv lehetőséget teremtene Izrael számára, hogy Ciszjordánia 30%-ára kiterjessze fennhatóságát, a maradék területen később akár létrejöhetne egy palesztin állam. A Netanjahu-Ganz vezette koalíciós kormány korábbi bejelentései alapján már július elején megindulna az annektálás.
Ez azonban nem Washington 100%-ig támogatott ütemezési terve — derül ki a tanácsadó szavaiból. A héten sokkal inkább egy másik alternatívát igyekeznek megvitatni, egy olyat, ami lépcsőzetes módon adná vissza Izraelnek a kérdéses településeket.
Ha sikerül az amerikai lassítás, akkor az eredeti 132 ciszjordániai település helyett egyelőre csak néhány Jeruzsálem környékén található zsidó település kerülne Izraelhez.
A beszámoló szerint ez nem jelenti azt, hogy Trump kihátrált volna a Netanjahunak tett teljes körű annektálási ajánlata mögül, csak a kialakult politikai helyzetben célszerűbbnek érzi, hogy fokozatosan haladjanak a tervvel. Washington ugyanis még mindig abban bízik, hogy a palesztinokkal is tárgyalóasztalhoz ülhetnek majd.
A nyilatkozó elismerte: az izraeli annektálás ütemtervét felülvizsgáló álláspontjukat azért is alakították ki, mert Jordánia és Egyiptom folyamatos ellenérzéseinek hangoztatása mellett több olyan Öböl-menti állam is felsorakozott a tervet — eredeti formájában — ellenzők mellett, akik Amerika érdekszférájához tartoznak.
A The Times of Israel megjegyzi azt is, hogy a jelenlegi izraeli koalíciós kormány két vezetője közötti személyes és politikai feszültség sem kedvez a helyzetnek, ezért Trump inkább azzal az eshetőséggel is számol, hogy a két politikus nem tud megegyezni a jogkiterjesztést érintő területekről.
Beni Ganz védelmi miniszter kedden kijelentette: ha nincs előrehaladás a békefolyamatban, akkor támogatja az egyoldalú annektálást. „Nem várhatunk állandóan a palesztinokra. Ha örökké mindenre nemet mondanak, akkor kénytelenek vagyunk nélkülük továbblépni.” A Peace Now baloldali békeszervezet ezért a kijelentéséért élesen bírálta a minisztert.
Ganz hangsúlyozta: „nem veszünk át palesztinokat a területünkre, nem sértjük meg az emberi jogokat, nem akadályozzuk a mozgás szabadságát, együttműködünk és kapcsolatban állunk a térség országaival, nem veszélyeztetjük a békeszerződéseket.”
A miniszter a tervet korábban „történelmi lehetőségnek” nevezte, azonban a részleteket illetően még nincs egyetértés a két politikus között: Ganz csak kisebb területeket csatolna Izraelhez, szemben Netanjahu „all in”-tervével. Ráadásul vélhetően Izrael nem hagyhatja majd figyelmen kívül az Egyesült Arab Emirátusok és más arab országok javaslatát sem a terv végrehajtásával kapcsolatban.
