Hámenei ajatollah Twitter üzenetében így fogalmazott: „ha sötét bőrűként az Egyesült Államokban sétálsz, nem lehetsz biztos abban, hogy a következő néhány percben életben maradsz”.
A törökországi és iráni rezsimek egyaránt arra törekszenek, hogy a saját céljaikra használják és támogassák a hétvégén az Egyesült Államok több városát lángba borító erőszakos tiltakozásokat, amelyek amiatt törtek ki, hogy egy George Floyd nevű afroamerikai férfit egy rendőr meggyilkolt Minneapolisban.
Mindeközben Törökország egyike a legtöbb újságírót börtönbe juttató országoknak a világon, az iráni kormány pedig tavaly 1500 tüntetőt gyilkolt meg. Mindazonáltal mindkét ország vezetői cinikusan igyekeznek az Egyesült Államokban zajló tüntetéseket a saját céljaikra felhasználni – emlékeztet a The Jerusalem Post oldal megjelent elemzésében Seth J. Frantzman.
Hámenei ajatollah Twitter üzenetében így fogalmazott: „ha sötét bőrűként az Egyesült Államokban sétálsz, nem lehetsz biztos abban, hogy a következő néhány percben életben maradsz”.
Az egykori iráni elnök, nem mellesleg közismert holokauszt-tagadó Mahmud Ahmedinezsad állítása szerint az afroamerikai férfi meggyilkolása „mélyen felkavaró és felborító”, és hogy része a világhatalmak és a „jelenlegi világrend” terveinek.
Még a „nigga” szót is használta tweetjében, amivel értelemszerűen igyekezett üzenetét relevánssá tenni az amerikaiak számára.
Ugyan nem világos, ki írja Ahmedinezsád és Hámenei angol nyelvű tweetjeit, mindenesetre ezek közül néhányról az a benyomása támad az olvasóknak, mintha azok az Egyesült Államok egyetemi kampuszai progresszív aktivistáinak szóhasználatát tükröznék, semmint a teokratikus iráni rezsim megszokott terminológiáját, azét a rendszerét, amelyet a fennállása óta a kisebbségek elnyomása és a tiltakozók meggyilkolása jellemez.
Mindenesetre miközben Irán kormánya az Egyesült Államokban a hétvégén számos városban erőszakossá vált tüntetéseket támogatta, a teheráni rezsim békés kurdokat gyilkolt meg – emlékeztet a szerző.
Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan – akinek az észak-szíriai kurdokkal szembeni etnikai tisztogatás mellett egyebek mellett egy szombati, két iraki polgár életét követelő dróntámadás is a számlájára írható – szintén támogatta az amerikai tiltakozásokat.
Amerikát „rasszistának és fasisztának” nevezte, és kijelentette: a minneapolisi emberek viselkedése „annak az igazságtalan rendnek a fájdalmas megnyilvánulásából következik, amivel az egész világon szembehelyezkedünk”.
Ahmadinezsád és Erdogan egyaránt utaltak arra, hogy szembe kell szállni ezzel a „világrenddel”. amivel egyértelműen az Egyesült Államokkal szemben folytatott együttműködésre utaltak.
Erdogan azt is elmondta, hogy Törökország elítéli az „embertelen mentalitást” az Egyesült Államokban, és ellenez minden, az emberiséget célzó támadást.
Mindezek ellenére Törökország épp tavaly indított inváziót Szíriában, amely a kurdok széles körű üldözéséhez vezetett Tel Abyadban, ideértve egy fiatal kurd aktivistanő, Hevrin Khalaf meglincselését is.
A hétvégén kurd és jazidi nőket találtak egy, a törökök támogatását élvező szélsőséges szíriai lázadók által fenntartott titkos börtönben. Nem beszélve arról, hogy szinte minden héten tartóztatnak le újságírókat és aktivistákat Törökországban.
Törökország állítása szerint abban reménykedett, hogy „ennek az embertelen cselekménynek az elkövetői megkapják azt a büntetést, amit megérdemelnek”, és hogy Törökország árgus szemekkel fogja figyelni Amerikát. Ankara megjegyzései éles ellentétben állnak azzal, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma tartózkodik Törökország kritikájától annak széles körű emberi jogi visszaélései, az újságírók tömeges fogva tartása és a kurd önkormányzatok elnyomása miatt.
Ankara éppen mostanában igyekezett börtönbe juttatni és eltávolítani több ellenzéki polgármestert a kurd területeken. A kormány dróntámadásokat hajt végre, amelyek rendszeresen követelik civilek életét Irakban, sőt, menekülttáborokat is bombáznak. 2017 májusában Erdogan testőrei békés tüntetőket támadtak meg Washingtonban.
A török állami média azonban most az Egyesült Államokban zajló tüntetéseket és fosztogatásokat élteti. Ez szöges ellentétben áll azzal, hogy Törökország kormánya otthon minden tüntetőt vagy eltérő véleményen levőt terroristának nevez.
Törökország és Irán azon döntése, hogy állást foglal az Egyesült Államokban zajló jelenlegi tüntetésekkel kapcsolatban, részét képezi annak a stratégiának, amelynek keretében e rezsimek megpróbálják „progresszívként” feltüntetni magukat külföldön, általában olyan angol nyelvű tweetek, illetve az állami médiában vetített videók segítségével, amelyek pont az ellenkezőjét kommunikálják annak, amit e rendszerek valójában csinálnak.
Ugyanaz az iráni rezsim nyilvánítja ki együttérzését az amerikai tüntetők felé, amely tavaly több mint 1500 tüntetőt ölt meg.
Ugyanaz a teheráni rezsim, amely a saját kisebbségeit könyörtelenül elnyomja, emeli fel a szavát a külföldi kisebbségek „érdekében”. Az az Erdogan, aki Floydról tweetelt, elmulasztja megemlíteni az üldözött kisebbségi török állampolgárok ezreit, a bebörtönzött újságírókat vagy Hevrin Khalafhoz hasonlókat, akiket Törökország szíriai inváziója során gyilkoltak meg.
Ankara és Teherán képmutató kommentárjai és a „világrend” kifejezés használata egyaránt azt sugallják, hogy egyre inkább együttműködnének Amerika ellen, annak érdekében, hogy csökkentsék az USA szerepét a világban. A Muszlim Testvériség – amely befolyást gyakorol az ankarai vezető pártra – és az iráni Iszlám Forradalmi Gárda 2014-ben Törökországban találkoztak, hogy összehangolják a közel-keleti erőfeszítéseiket.
Amikor Erdogan úgy fogalmaz, hogy létezik egy „igazságtalan rend, amivel az egész világon szembehelyezkedünk”, illetve Ahmedinezsad azt írja, hogy „a jelenlegi világrenddel szemben mindannyiunknak egyesülnünk kell”, akkor a kísértetiesen hasonló bejegyzéseiket vagy ugyanaz a személy írja, vagy ezt az üzenetet Ankarában és Teheránban is felhasználják azzal a céllal, hogy az amerikai tiltakozásokat az Egyesült Államokkal szemben aknázzák ki – zárja elemzését Frantzman.
