A kézfogás és baráti puszi valószínűleg kikopik a köszöntések sorából, de ennél sokkal komolyabb jogi veszteségekkel is számolhatnak az állampolgárok.
Számos kormány adott a koronavírusra olyan válaszokat, melyekkel egyben a civil jogokat is félretolták — írja tanulmányában Dr. Manfred Gerstenfeld, aki szerint egyelőre nem világos az sem, hogy ez a trend hosszútávon folytatódni fog-e a jövőben. Az izraeli BESA Center elemzője szerint biztos, hogy a veszélyhelyzet lecsengését követően szükséges lesz egy nemzetközi párbeszéd kialakítása arról, hogy mi legyen a folytatás jogi ügyekben.
Mint emlékeztet, Robert Seegmüller, a német alkotmánybírók szervezetének elnöke már jelezte: a bíróságoknak dönteniük kell a jövőben arról, hogy az adott ország alkotmánya biztosít-e a jogot a parlamentek számára, hogy nagyobb hatalommal ruházzák fel a végrehajtó hatalmat. Hozzátette: még az is kérdés, hogy a koronavírus okozta válság első heteiben történt intézményi bezárások jogilag elfogadhatóak voltak-e.
De milyen polgári jogokat korlátoztak a koronavírus miatt számos országban?
Szabad mozgás elve
Az első legjelentősebb intézkedések között az állampolgárok számára sok helyen korlátozták az utcára lépés lehetőségét. Az embereknek megtiltották, hogy barátaikkal vagy szeretteikkel találkozzanak otthonaikban, és a kijárási tilalommal együtt a gyülekezéshez való jog is csorbát szenvedett.
A maszk dilemmája
A száj és orr eltakarását célzó maszkok kötelező viselete egy másik kérdést is felvet a szakértő szerint. Ugyanis ez a védőintézkedés egyben megnehezítette az egyes személyek beazonosíthatóságát. Márpedig a nyugati kultúrában eddig mindez alapelv volt, és például számos európai országban tilossá vált az arcokat elfedő kendők viselete — ezen a ponton pedig nem feledkezhetünk el a muszlim közösségeket érintő korábbi vitákról.
Szintén felmerül kérdésként: mi lesz azokkal a kulturális szokásokkal, amik a közösségi távolságtartás előírása miatt kerültek veszélybe — például a kézfogással vagy baráti puszikkal, amik ugyan nem jogi kérdések, de Nyugaton szintén a kultúra alapvető elemeiként szolgáltak eddig?
Nemzetközi utazások
A koronavírus jelentős befolyással bírt a szabad mozgás elvére is, hiszen sorra zártak le a határok az átutazók előtt. Mindez ugyan nem jelent alapvető polgári jogot, de Európában a szabad mozgás elvét fontos jogi vívmányként tartják számon — hangsúlyozza Dr. Gerstenfeld.
Vallási szabadság
A kijárási tilalom és közösségi távolságtartás szabályai a vallási élet különböző területeire is hatással voltak. Miközben az egyének csak otthonaikban folytathatják hitéletüket, a vallási céllal történő gyülekezést számos országban betiltották. Márpedig sok vallásban ennek a tradíciója kiemelt fontosságú.
Az USA-ban több pert is indítottak a koronavírus miatti védőintézkedések okán, arra hivatkozva, hogy azok megsértik az első alkotmánykiegészítésbe foglalt vallásgyakorlás szabadságának garanciáját.
Személyiségi jogok
A magánélet fenntartása alapvető jog, ahogy az adatvédelem is egyre növekvő aggodalmakat okoz — emlékeztet Dr. Gerstenfeld. Még a koronavírus előtti időkben is vitákat váltott ki, hogy a Google és Facebook egyértelműen hatalmas mennyiségű felhasználói adathoz juthat hozzá — és utóbbit még 5 milliárd dolláros büntetés kifizetésére is kötelezték a vonatkozó szabályok megszegésére Amerikában.
A biztonság, szabadság és privát élet háromszöge egyre inkább vita tárgyává válik.
Ezen a ponton kell megemlíteni a nyomkövető alkalmazásokat is, amiket több kormány is bevetett a koronavírus elleni harc részeként. Az állami vezetők állítása szerint az ilyen alkalmazások révén megszerzett adatokat névtelenül kezelik, de az adatok központi bázisai miatt valójában a teljes anonimitás lehetősége kérdéses.
Belgiumban drónokat használtak a kijárási tilalmat megszegők felderítésére.
Egyenlőség elve
Azokban az országokban, ahol nem állt rendelkezésre elegendő lélegeztetőgép a betegek ellátására, az egészségügyi dolgozóknak választaniuk kellett, hogy kit mentsenek meg, azaz kinek az élete értékesebb. Az egyenlőség elve alapján elsősorban az „érkezési sorrend” számított volna, ám sok esetben a páciensek kora és egészségügyi állapota alapján mérlegeltek a kérdésben.
Gazdasági kérdések
A pandémia utáni recesszió elkerülése érdekében várhatóan sok országban gazdasági beavatkozásokra lesz szükség. Ezek esetében pedig kiemelt szerepe lehet az egyes parlamenteknek — hiszen elviekben azok akadályozhatják vagy támogathatják a rendkívüli lépéseket — figyelmeztet a BESA Center elemzője, aki egyben Magyarország példáját is kiemeli. A szerző emlékeztet: a magyar parlament átmenetileg lemondott jogainak egy részéről a kormány javára, ami több EU-tagállamot is aggodalommal töltött el.
Dr. Gerstenfeld szerint végül a fő kérdés: véletlen lenne, hogy a megbetegedések és halálozások többsége nyugati liberális demokráciákban történtek?
Előfordulhat, hogy ezeknek az országoknak az esetében a kormányok cselekvő és ellenőrző képessége sokkal akadályozottabb, mint a nem demokratikus államokban veszélyhelyzetek esetében? — teszi fel zárósoraiban a kérdést.