Negyven éve, 1980. március 18-án halt meg Erich Fromm zsidó származású német-amerikai pszichoanalitikus és társadalomfilozófus, a Szeretet művészete című könyv szerzője.
Frankfurtban született 1900. március 23-án, egy ortodox zsidó borkereskedő fiaként. Fromm is erősen vallásos volt, 1919-ben részt vett a Szabad Zsidó Iskola alapításában és intenzív talmud tanulmányokat is folytatott.
Frankfurtban tanult jogot, majd Heidelbergben szociológiát, pszichológiát és filozófiát, később Alfred Webernél nemzetgazdaságtant hallgatott, 1922-ben doktorált. A Müncheni Egyetemen és a Berlini Pszichoanalitikai Intézetben sajátította el a pszichoanalízis módszereit, később ugyanitt kezdett praktizálni.
Freud tanítványaként kezdte el a pszichoanalízist, de hamarosan szembekerült mesterével, Fromm ugyanis azt hirdette, hogy az egyén személyiségére a tudattalan erőkön kívül a társadalmi, kulturális tényezők is jelentősen hatnak. Hitler hatalomra jutása után helyzete egyre nehezebbé vált, és 1934 májusában az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban nyitott praxist, 1934 és 1939 között a Columbia Egyetemen tanított. 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, ettől kezdve jelentek meg művei angol nyelven.
Az 1941-es Menekülés a szabadság elől középpontjába az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben Fromm a szabadság egzisztenciális problémáját állította.
1941-től a vermonti Bennington College oktatója volt, 1950-ben Mexikóvárosba költözött, a Mexikói Egyetem orvosi karának különleges professzora lett, 1956-ban megalapította a Mexikói Pszichoanalitikai Társaságot. Ebben az évben jelent meg világsikert aratott műve, A szeretet művészete, amelyben azt kutatja, a szeretés – megtanulható – művészete által hogyan lehet megőrizni az emberi tudat, az emberi szubjektum integritását.
Az ötvenes évek közepétől a politikai közéletbe is bekapcsolódott, tevékenyen részt vett az amerikai békemozgalomban, tiltakozott az Egyesült Államok atomfegyver-politikája és a vietnami háború ellen. 1965-ben nyugdíjazták, 1968-ban egy szívinfarktust követően visszavonult a politikától is.
Az emberi természettel, az erkölccsel kapcsolatos írásai felkeltették a társadalomtudósok és a széles olvasóközönség érdeklődését is. Írt elemző művet Freud életéről és munkásságáról, a marxi emberkép alakulásáról, a szocializmusról, tanulmányban elemezte az Ótestamentumot.
1974-ben visszaköltözött Európába, a svájci Muraltóban telepedett le. Több szívinfarktuson esett át, az 1980. március 18-án bekövetkezett negyedik már halálos volt.
Végrendeletében könyvtárának és irodalmi hagyatékának gondozását utolsó asszisztensére, Rainer Funkra hagyta, aki Tübingenben létrehozta az Erich Fromm Archívumot. A Nemzetközi Erich Fromm Társaság 1995-ben alapította meg a róla elnevezett díjat, amelyet minden évben annak a tudósnak, politikusnak vagy írónak ítélnek oda, aki a humanista eszmék elkötelezett híve, és tevékenységében megnyilvánul Erich Fromm szellemisége.
1996-ban a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Tanszéke is megkapta az elismerést, amelyet többek közt Noam Chomsky amerikai nyelvésznek és Anne-Sophie Mutter német hegedűművésznek is odaítéltek.
