A szent város temetkezési helyei iránti kereslet és a helyszűke késztette a mérnököket arra, hogy földalatti temetkezési csarnok kialakítását tervezzék. Az alagútba 23 ezer sírhelyet készülnek kialakítani, mely a tervek szerint egy évtized alatt meg is telik – adja hírül a Jewish Telegraphic Agency.
Az alagút a híres és népszerű temetőhegy, a Hár Hámenuchot temetője alatt lesz kiásva. Érdekes módon a modernnek tűnő megoldás inkább visszatérés a korábbi temetkezési gyakorlatokhoz, mikor az elhunytakat mélyen a földbe ásott barlangokba temették el.
A második jeruzsálemi Szentély idején bevett gyakorlat volt, hogy az elhunyt testét először egy időre egy barlangba helyezték el, majd némi idő elteltével a csontokat földbe fúrt alagutakba temették.
Az új technológia ugyan nem teljesen követné ezt a rituálét, hiszen a holttestet egyenesen eltemetnék, mégis valamelyest visszanyúl a kétezer évvel ezelőtti hagyományhoz.
„Minthogy sokan kifejezetten a Szentföldön szeretnék, ha el lennének temetve, a temetők egyre nőnek és erre a lakóingatlanok árára is kihatással van” – mondja Hananya Shahor rabbi, a Kehilat Yerushalayim projekt vezetője.
„Ezért el kellett gondolkodnunk azon, miként tudjuk megoldani a temetkezést úgy, hogy az ne vegyen el teret a lakóingatlanok elől.”
A Hár Hámenuchot-hegy Jeruzsálem nyugati oldalán található, a temetőben a sírok már most is sokszor egymáson vannak, több rétegben. Ez azonban igen költséges megoldás és még így is sok helyet foglal.
“Kívül már nemigen van hely a temetőben, ezért voltunk kénytelenek föld alatti megoldásban gondolkodni”
– mondja Adi Alphandary, a project üzletfejlesztési vezetője.
Elmondása szerint az alagút megépítése nélkül Jeruzsálem egy hatalmas temetőhöz válna hasonlatossá.
A munkálatok előreláthatólag e hónap végén befejeződnek, a projekt költsége 77 millió dollárra rúg. A föld alatti alagútban több emeletes temetkezési helyek lesznek, ahová a látogatók lifttel tudnak lejutni. A belső tér légkondicionált lesz, olyan megoldást alkalmazva, mely az elektromos áram használatát minimális szinten tartja.
A látogatók tájékozódását egy applikáció is segíti majd.
A belső kialakításnál a tervezők igyekeztek olyan megoldásokat használni, melyek csökkentik az odalátogatók rossz érzéseit, így a falak és a padlózat világos kőborítást kap, a világítás pedig egy német dizájner ötlete alapján készül.
“Annak dacára, hogy amit itt látni lehet, az a legújabb technológia, az inspirációt mégis a Misna és a Talmud korából merítettük”
— mondja Alphandary.
A szakértők szerint a temetkezési helyek ára még annak ellenére is versenyképes tud majd maradni, hogy a kialakítás jelentős összegeket emészt fel.
“A sírokat nem kell karban tartani, hiszen nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, ugyanakkor van elektromos költség, melyet automata ventilátorokkal és világítótestekkel kívánunk a lehető legalacsonyabb szinten tartani”
– mondja a projektvezető.
A projekttel szemben több kritika is felmerült, hiszen a 23 ezer hely csak néhány évvel odázza el a probléma megoldását. Seth Farber rabbi, az Itim nevű szervezet vezetője jobb ötletnek tartaná, ha inkább a Negev sivatag irányába tartó tömegközlekedést sikerülne megoldani, hiszen ott 100-150 évre is elegendő sírhelyet lehet kialakítani.
Shahor rabbi szerint azonban egy Haifai precendens azt mutatja, hogy ez közel sem lenne így. Ott ugyanis a városon kívül létesítettek egy nagy temetőt, de az emberek jelentős része inkább fizet többet a városon belül található temetkezési helyért, hogy ne kelljen a várost elhagyni egy temetői látogatás miatt.
