Újabb értékes holokausztemlékeket találtak az északnyugat-csehországi Terezínben, ahol a második világháború idején náci koncentrációs tábor működött.
Egy korábban lebontott régi tömbház padlója alatt elrejtve több olyan levelet találtak, amelynek címzettje egy, a helyi gettóban raboskodó zsidó asszony volt. A levelek mellett számos korabeli hivatalos irat és a rabok által készített különféle apróbb tárgyak is voltak. Néhány dokumentum még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származik – közölte Jirí Smutny, a ház tulajdonosa a CTK hírügynökséggel.
Smutny aktív tagja a csehországi Hadtörténeti Klubnak és az összes megtalált tárgyat átadta a terezíni holokausztmúzeumnak. A múzeum bejelentette: a dokumentumok nagyon értékesek, mert bizonyíthatóan a gettó területéről származnak. A szakértők azt tervezik, hogy rövidesen feldolgozzák őket és két éven belül egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszik.
„Tizenöt levélről van szó, amelyek a gettóban fogva tartott Anna Hönigsbergnek küldtek hozzátartozói Olaszországból és Ausztriából” – mondta Smutny a hírügynökségnek.
Történészek ismeretei szerint Hönigsberg asszony túlélte a háborút, s néhány családtagja jelenleg Dél-Amerikában él. Az nem ismeretes, hogy megkapta-e az asszony a leveleket. A rejtekhelyen néhány „útikártyát” is találtak. Ezek olyan engedélyek voltak, amelyeket az érintettek Terezínbe való küldésükkor, vagy onnan történt eltávozásukkor kaptak. Az egyik útikártya alapján azonosítható volt Anna Hönigsberg gettóbeli lakhelye is.
A régi háztömb romjainak eltakarítása közben egy, a 2. világháború idejéből származó koffert, a terezíni sörgyár palackjait, ágyként szolgáló szalmazsákot és más napi használati tárgyakat is felfedeztek – jelentette a közszolgálati Cseh Rádió.
A megtalált dokumentumok közül az egyik legérdekesebb a gettó egyik vécéjét őrző személyek napi beosztása. „Ezt is megmutatjuk az embereknek, mert jól bizonyítja, milyen abszurd körülmények között éltek a gettó rabjai Terezínben” – mondta a rádiónak Tomás Federovic történész.
A terezíni katonai erődöt 1780-ban II. József osztrák császár alapította, és a poroszok elleni védelemre szolgált. A II. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták. A hozzáférhető adatok szerint összesen mintegy 155 ezer zsidót tartottak ott fogva Európa számos országából, közülük 118 ezer az életét vesztette.
Történelmi dokumentumok szerint a magyar foglyok száma Terezínben mintegy 1100-1200-ra tehető. Nagy többségük nem élte túl a világégést.
A terezíni náci koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg egységei szabadították fel 1945. május 9-én.
