Az európai vérvád-mítosz több száz éves hagyománya mellett vajon milyen hatása volt az Egyesült Államok első, 91 évvel ezelőtt történt vérvád-botrányának?
A rituális gyilkosságok történelmének az amerikai társadalmi emlékezetből való teljes hiánya teszi különösen elgondolkodtatóvá ma a Massenához köthető vérvád történetét — írja Edward Berenson történész professzor a nemrég megjelent The Accusation: Blood Libel in an American Town című könyvében, amelyről a Forward jelentetett meg recenziót.
A szerző egy 1928-ban megtörtént, különös esetet idéz fel olvasói előtt. Berenson, aki maga is Massenában született, a New York állambeli közösség egyik kevésbé ismert történetét eleveníti fel. Könyvéhez olyan túlélőkkel is tudott interjúkat készíteni, akik saját tapasztalatuk alapján mesélhettek a 91 évvel ezelőtti botrányról.
Hogy pontosan ki is volt a felbujtó, az a mai napig nem derült ki (feltételezések szerint egy görög bevándorló – a szerk.), azonban tény, hogy
1928 őszén a négy esztendős Barbara Griffiths eltévedt a település melletti erdőben. Százával eredtek utána Massena lakói, akik közül valaki azt kezdte el terjeszteni, hogy a közösség zsidó tagjai rituális gyilkosságot követhettek el, vallási célra felhasználva a kislány vérét.
Massena politikai vezetői komolyan vették a vádakat, vizsgálatot kezdeményeztek, kihallgatták a zsidó közösség több tagját is.
Mivel azonban a kislányt megtalálták, a polgármester kénytelen volt bocsánatot kérni a meghurcolt zsidóktól.
A könyv többféle módon, helyenként provokatív formában helyezi kontextusba a massenai vérvádat – írja az amerikai zsidó magazin a könyvet bemutató írásában.
Klasszikus kronológiai sorrendben idézi meg a világ legfontosabb vérvádainak történeteit. Kezdve a 12. századi angliai esettel, amelynek során a monmouth-i Thomas szerzetes nyomán a helyi zsidókat vádolták meg egy kisgyermek rituális meggyilkolásával. A történet néhány évszázaddal később Chaucer főművében, a Canterbury mesékben is megjelent.
Majd sorra kerül az első voltaképpeni vérvád is, melynek során már azt feltételezték, hogy a zsidóknak keresztény vérre van szükségük. Az 1235-ös németországi történet 34 zsidó megkínzásával és kivégzésével ért véget.
A Massenában szárnyra kapó vérvádról a szerző azt írja: az eset unikális volt az Egyesült Államokban, ezért nagyon is fenyegető volt a zsidó lakosok és az országos zsidó vezetők számára. A szerzőnek nyilatkozó egyik 102 éves tanú például azt mondta, a rituális gyilkosság vádja arról győzte meg a város zsidó lakosait, hogy „küszöbön állhat egy pogrom”, egy 94 éves nő pedig arra emlékszik, hogy a vérvád után még számos más antiszemita atrocitás történt.
Ráadásul szerinte nem véletlen, hogy az incidens 1928-ban zajlott le, minden idők egyik legrondább és legintenzívebb választási kampányának elején (a republikánus, protestáns Herbert Hoover harcolt az ír katolikus, demokrata párti jelölttel, New York kormányzójával, Al Smith-szel).
Mi történt Messinában? Dokumentumriport:
Berenson külön kiemeli a rasszista Ku Klux Klan-nak (KKK) az 1920-as évek második felében újból megerősödő jelenlétét, és persze különböző fizikai támadásaikat a fekete, a katolikus és a zsidó közösségek ellen.
A szerző szerint felmerül, hogy a politikai kampányban is felbukkanó massenai vérvád terjesztésében szerepe lehetett a KKK-nak, bár Berenson valószínűsíti, hogy nem ők kezdték felkorbácsolni az indulatokat.
A könyv ezzel együtt hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok alapvető vallási toleranciája miatt az ottani zsidóság – bár elszenvedett súlyos verbális diszkriminációt, és akadtak jogi méltánytalanságok is –, sosem volt kitéve tényleges fizikai vagy anyagi meghurcoltatásnak.
Berenson végül oda konkludál, hogy a massenai incidens kiváltotta széleskörű ellenérzések, az 1930-ban lezárult nehéz évtized inkább megerősítően, stabilizálóan hatott az amerikai zsidóság helyzetére.
Ezzel szemben Európában, mint tudjuk, egészen más osztályrész jutott a zsidóknak. Ráadásul az antiszemita erőszakot, pogromokat gerjesztő vérvádak még a holokauszt után is előjöttek pl. Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, vagy éppen a Közel-Keleten.
