Húsz éve nem választhattak törvényhozást a palesztinok, és most újabb egy évet kell várniuk. Mahmúd Abbász palesztin elnök szombaton bejelentette, hogy a novemberre tervezett parlamenti választásokat 2027 szeptemberére tolja, és ezért Izraelt teszi felelőssé. A jelöltek szerint a valódi ok egészen más: a palesztin vezetés fél a nép döntésétől.
Haragot és csalódottságot keltett a palesztinok körében, hogy Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság (PH) elnöke ismét elhalasztotta a régóta esedékes Palesztin Törvényhozó Tanács (PLC) választásait. Azok a jelöltek, akik indulni készültek, a The Jerusalem Postnak és nyilvános bejegyzésekben is azt mondták, hogy a két évtizede elmaradó választások azt mutatják: a PH „a status quót a közérdek elé helyezi”.
Abbász szombaton jelentette be, hogy a november 28-ra kiírt választásokat 2027. szeptember 11-re halasztja. Indoklása szerint Izrael akadályozza a szavazást, és a palesztin frakciók egyetértettek abban, hogy a halasztáson kívül nincs más lehetőség. Gideon Száár izraeli külügyminiszter visszautasította a vádakat. Szerinte ez is egy újabb nevetséges hazugság, amellyel a PH a felelősség és az elszámoltathatóság elől próbál kitérni.
A palesztinok legutóbb 2006 januárjában választottak törvényhozást. Azt a választást a Hamász nyerte meg, és a következő évben véres harcok után átvette a hatalmat a Gázai-övezetben.
Kelet-Jeruzsálem mint ürügy?
Dr. Nabil Kukali, a Palesztin Közvélemény-kutató Központ alapítója és elnöke a múlt héten azt mondta a The Jerusalem Postnak, hogy a palesztinok többsége valószínűleg megértené a halasztást, ha Kelet-Jeruzsálemben és Gázában nem lehetne szavazni. Ennek feltétele szerinte az, hogy a közvélemény lássa: a vezetés valóban meg akarja tartani a választást. Szamer Szinidzslávi, az Új Út (New Path) vezetője szerint viszont a halasztás mögött Huszein as-Sejk palesztin alelnök és Dzsamíl Mezher, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) főtitkárhelyettese áll, akik kampányt folytattak ezért.
Hónapok óta keringenek hírek arról, hogy as-Sejk le akarja fújni a választást. Joni Ben-Menahem, a Jeruzsálemi Biztonsági és Külügyi Központ vezető kutatója úgy tudja, hogy az alelnök kifejezetten Kelet-Jeruzsálemet nevezte meg ürügyként a szavazás törléséhez. Abbász 2021-ben ugyanezzel indokolta a választások elhalasztását.
„Ezek a törekvések semmibe vették annak a palesztinok millióinak a reményeit, akik két évtizedig vártak, és örömmel fogadták ezt a demokratikus lehetőséget – mondta Szinidzslávi. – Részt vehettek volna a politikai rendszerben a legalapvetőbb joguk gyakorlásával: megválaszthatták volna képviselőiket a Törvényhozó Tanácsba, és évekig tartó elhallgattatás után végre hallathatták volna a hangjukat.”
„A szavazati jog nem kegy”
Szinidzslávi szerint „nehéz” a halasztást bármi másnak látni, mint annak, hogy „a status quo haszonélvezőinek érdekeit a közérdek elé helyezik”. Hozzátette: „A szavazati jog nem kegy, amelyet bárki osztogat. Nem maradhat azok számításainak túsza, akik félnek a nép választásától.”
A Postnak azt is elmondta, hogy a döntés különösen súlyosan érinti a gázai jelölteket. Közülük sokan sátrakban élve vállalták az indulást, és minden erejüket a kampányba fektették, „mert hitték, hogy segíthetnek egy másfajta jövőt formálni”.
„Az indulásuk a remény gesztusa volt: esély arra, hogy a pusztítás túléléséből eljussanak oda, hogy képviseljék a közösségüket és újjáépítsék az életüket – folytatta. – Most újabb bizonytalan év vár rájuk, és semmi sem garantálja, hogy az új időpontot betartják. A kár túlmegy a félbeszakadt kampányokon. Aláássa a békés demokratikus változásba vetett bizalmat, és azt üzeni egy generációnak, amely még soha nem szavazott, hogy a hangja megint várhat. Gáza feltörekvő vezetői megérdemlik, hogy vezethessenek, népe pedig azt, hogy megválaszthassa őket.”
„Menjetek a pokolba”
Ahmad Sahid, a Főnix (Phoenix) lista vezetője sem hisz a PH magyarázatában, és nem válogatta meg a szavait: „Ha én is azok közé tartoznék, akik kitalálták a halasztást, lenne bennem annyi önbecsülés, hogy őszinte legyek, és megmondjam az embereknek: »A hatalom a mi kezünkben van. Úgy döntöttünk, hogy választást tartunk, aztán meggondoltuk magunkat. Menjetek a pokolba.«
De nem kellene hülyét csinálni magamból azzal, hogy körülményekről, nemzeti párbeszédről és… legitimitásról beszélek.”
„A válság mélységét mutatja”
Madzsda al-Maszri, a Palesztina Felszabadításáért Demokratikus Front (DFLP) főtitkárhelyettese és az Egység és Demokratikus Változás lista vezetője azt írta, hogy „a választások elhalasztása a jelenlegi válság mélységét és a meglévő intézmények tehetetlenségét tükrözi”. Nemzeti párbeszédet sürgetett, hogy „egyesítsék az erőfeszítéseket a megszállás és tervei elleni fellépéshez”.
Musztafa Barghouti, a Palesztin Nemzeti Kezdeményezés lista vezetője, a 2007-ben megalakult palesztin egységkormány egykori tájékoztatási minisztere szintén elutasította a halasztást. Az X-en azt követelte, hogy a Palesztin Hatóság garantálja: jövő szeptemberben nem tolják el ismét a választást.
Barghouti ugyanakkor üdvözölte, hogy a törvényhozási és az elnökválasztást egyszerre tartják meg. Szerinte szeptemberig felül kell vizsgálni azokat a korlátozásokat, amelyek „aláássák a választhatóság és a szavazás demokratikus jogát”. Szokásához híven Izraelt is támadta: azt mondta, a nemzeti párbeszédnek közös stratégiát kell kidolgoznia „a Gázai övezetben zajló népirtó háború, valamint a Ciszjordániában és Jeruzsálemben folyó telepesterror és etnikai tisztogatás” ellen.
- 10:45
2021. június 28. - 09:002019. február 18.
- 12:002021. december 29.
