A különleges könyvet a Magyar-Izraeli Média Center Egyesület adta ki.
Ze’év Zsabotyinszkij önéletrajza végre magyarul is megjelent, és a Magyar-Izraeli Média Center Egyesület jóvoltából mindenki számára ingyenesen elérhetővé tették.
Ze’év Zsabotyinszkij élete már magyarul is olvasható
Örömmel osztjuk meg, hogy Vlagyimir Ze’év Zsabotyinszkij „Életem története” című önéletrajza mostantól magyarul is olvasható! – adta hírül a Magyar-zsidó történelem szerelmesei nevű Facebook-oldal.
A mindenki számára ingyenesen letölthetővé tett kötetet a Neokohn egykori főszerkesztő-helyettese, Veszprémy László Bernát történész és holokauszt-kutató szerkesztette, illetve látta el bevezető tanulmánnyal, valamint magyarázató jegyzetekkel. Mint ismert, Zsabotyinszkij a modern cionizmus egyik legnagyobb hatású alakja volt, aki könyvében saját szemszögéből mesél életéről, gondolatairól és a cionista mozgalom történetének fontos időszakáról.
Az ingyenes kötet ide kattintva tölthető le.
Ki volt Ze’év Zsabotyinszkij?
Ze’év Zsabotyinszkij Odesszában született 1880. október 18-án. Tanulmányait Olaszországban és Svájcban végezte, itt dolgozott később is tudósítóként. Kiemelkedő színvonalú írásai széles körben ismert szerzővé tették. A cionizmussal leginkább az 1903-as kisinyovi pogromok hatására kezdett el foglalkozni, ekkor fogott hozzá az oroszországi zsidóság önvédelmének megszervezéséhez is.
Őt választották a 6. Cionista Kongresszus képviselőjévé, ez volt az utolsó kongresszus, melyen Benjamin Ze’év (Theodor) Herzl is részt vet. Abban az időben Zsabotyinszkij nagyon aktív volt a héber nyelv és kultúra területén is, ezzel összefüggésben részt vett egy héber egyetem létrehozásában. Az első világháború 1914-es kitörése után katonai tudósítóként a frontra került.
Az első világháború alatt érett meg benne egy zsidó légió létrehozásának a gondolata, amelyet a britekkel együtt kívánt harcba indítani a Palesztinát akkor kontrolláló oszmánok ellen. A cél elérése érdekében Londonba ment, ahol addig folytatta erőfeszítéseit, amíg 1917 augusztusában hivatalosan jóváhagyták az első zsidó brigád felállítását. Maga Zsabotyinszkij ebben a brigádban hadnagyként szolgált, részt vett Palesztina török uralom alóli felszabadításáért folytatott harcban.
1920 tavaszán Ze’év Zsabotyinszkij vezette Jeruzsálem arab lázadókkal szembeni védelmét, amiért a brit mandátumhatóságok 15 év kényszermunkára ítélték, de a példátlanul szigorú büntetés által kiváltott vihar eredményeként megkegyelmeztek neki és szabadon engedték a börtönből. 1921-től Zsabotyinszkij a Cionista Végrehajtó Tanács tagja volt, és Keren Hajeszod egyik alapítója. Mivel nem értett egyet az uralkodó cionista politikával, lemondott és 1925-ben létrehozta a Revizionista Cionisták Szövetségét, amely megkövetelte a zsidó állam azonnali létrehozását Palesztinában.
1923-ban felállította a Betár (Joseph Trumpeldor Szövetség) ifjúsági mozgalmat. A mozgalom célja a tagok nemzeti és katonai szellemben való oktatása volt. 1928-1929-ben Palesztinában élt, ahol a Doár Hajom napilap szerkesztőjeként dolgozott, és széles körű politikai tevékenységet folytatott. Amikor 1929-ben egy előadás-sorozat miatt elhagyta az országot, a brit hatóságok megtagadták a visszatérését, és élete végéig külföldön maradt.
Zsabotyinszkij és az Új Cionista Szövetség
1935-ben, mikor a fősodorbeli cionizmus elutasította Zsabotyinszkij nézeteit, lemondott a Cionista Szövetségbeli tagságáról, és létrehozta az Új Cionista Szövetséget, amely független politikai tevékenységet folytatott egy zsidó állam létrehozásáért a Jordán folyó mindkét partján, és a zsidók szabad bevándorlását sürgette Palesztinába.
1937-ben az Etzel (izraeli nemzeti katonai szervezet) Zsabotyinszkij mozgalmának katonai szárnyává vált. A Zsabotyinszkij által vezetett három szervezetben az Új Cionista Szövetség képviselte a politikai ágat, a Betár oktatta a diaszpórában élő zsidó fiatalokat a felszabadulásért folytatott küzdelem fontosságával kapcsolatban, az Etzel pedig a mozgalom katonai ágaként működött. E szervezetek összehangolt munkájának eredményeképp mintegy 40, európai kikötőkből elindult hajót sikerült Palesztinába juttatni, több tízezer menekültet a későbbi Izraelbe segítve, a brit hatóságok engedélye nélkül.
Zsabotyinszkij rendkívül termékeny író is volt. Verseket, regényeket, novellákat és cikkeket írt politikai, társadalmi és gazdasági témákról, valamint a világirodalom válogatott alkotásait fordította héberre.
A második világháború kitörése után Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban dolgozott egy zsidó hadsereg létrehozásán, hogy a Szövetségesekkel együtt harcoljon Németország ellen.
A New York-i Betár nyári táborába tett látogatása során 1940. augusztus 4-én szívrohamban halt meg. Végrendeletében kijelentette, hogy maradványait csak egy autonóm zsidó állam képviselői szállíthatják Izraelbe. Kívánságát Levy Eshkol teljesítette: 1969. szeptember 29-én Zsabotyinszkij és felesége, Joanna maradványait Izrael államába vitték és Jeruzsálemben, a Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra.
- 06:15
2020. október 18. - 19:072020. június 15.
- 17:502019. augusztus 29.
