Vannak-e titkos zsidó milliárdok az Orbán-kormány 3598 rejtett döntése között?

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A kormány nyilvánosságra hozta a 2010 és 2026 között született 3598, korábban nem publikált úgynevezett „2000-es” kormányhatározat listáját. A hatalmas adatmennyiség feldolgozásához a ChatGPT segítségét is igénybe véve azt kerestük, vannak-e közöttük korábban nem ismert, zsidó hitközségeket vagy zsidó szervezeteket támogató döntések. Egyházi támogatások és beruházások vannak a listán – református, katolikus, baptista, unitárius és más felekezeti projektek is előkerültek. Rejtett zsidó támogatási rendszernek azonban nem találtuk nyomát. A zsidó közösségeket érintő nagyobb támogatási döntések jellemzően nyilvánosan, a Magyar Közlönyben jelentek meg. A 3598 döntés között ugyanakkor találtunk egy egyértelműen zsidó tárgyú ügyet: a Sorsok Háza MTK sportkulbbá alakításával kapcsolatos döntést.

A kormány szeptember végén szokatlanul nagy adatköteget tett közzé: nyilvánosságra hozta a 2010 és 2026 között született úgynevezett „2000-es” kormányhatározatok listáját. Összesen 3598 döntésről van szó. Ezeket a határozatokat korábban nem tették közzé a Magyar Közlönyben, hanem közvetlenül az érintett kormányzati vezetők kapták meg.

A kormány tájékoztatása szerint olyan, nem publikált határozatokról van szó, amelyek jellemzően meghatározott kormányzati, rendvédelmi vagy más állami vezetők számára állapítottak meg feladatokat.

A lista nyilvánosságra kerülése ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljunk egy, a magyarországi zsidó közélet szempontjából is érdekes kérdést: vannak-e a korábban nem publikált kormányhatározatok között zsidó hitközségeknek, zsidó szervezeteknek vagy zsidó intézményeknek juttatott, eddig a nyilvánosság számára ismeretlen támogatások? Átnéztük a listát: ilyeneknek egyelőre nem találtuk nyomát.

ChatGPT-vel is kerestünk

Mivel 3598 kormányhatározat tizenhat évnyi anyagának átvizsgálásáról van szó, az adatok feldolgozásához és a kapcsolódó nyilvános kormányhatározatok visszakereséséhez a ChatGPT mesterségesintelligencia-rendszer segítségét is igénybe vettük.

A keresés során nem kizárólag konkrét szervezetnevekre kerestünk. Vizsgáltuk többek között a MAZSIHISZ, EMIH, MAOIH, Tett és Védelem Alapítvány, Tett és Védelem Liga, illetve a „zsidó”, „izraelita”, „antiszemitizmus”, „holokauszt” és „Izrael” kifejezéseket, továbbá azokat a kevésbé nyilvánvaló kategóriákat is, amelyek mögött elvileg zsidó közösségi támogatás húzódhatott meg. Ilyenek voltak például az egyházi fejlesztések, civil szervezetek támogatásai, vallási örökségi projektek, temetők, oktatási intézmények és egyházi beruházások.

Fontos módszertani korlát, hogy ez nem hatósági vagy levéltári vizsgálat, és a mesterséges intelligenciával támogatott keresés sem tévedhetetlen. A most közzétett lista ráadásul elsősorban a határozatok számát és tárgyát teszi hozzáférhetővé, nem minden esetben a teljes határozat és valamennyi melléklet szövegét. Eredményeinket ezért a nyilvánosan hozzáférhető Magyar Közlöny-, Nemzeti Jogszabálytár- és kormányzati dokumentumokkal vetettük össze. A kép azonban így is meglehetősen érdekes.

Menesztették Schmidt Máriát, „tartalmi átvilágítás” kezdődik a Terror Házában

Nem politikai vagy ideológiai, hanem jogi okokból zár be az ikonikus intézmény.

Egyházi határozatok vannak

Az egyik első dolog, ami kiderült, hogy egyházi ügyek egyáltalán nem hiányoznak a korábban nem publikált határozatokból. Vagyis nem arról van szó, hogy az egyházakkal kapcsolatos támogatási és fejlesztési döntések természetüknél fogva ne kerülhettek volna a „2000-es” határozatok közé.

Találtunk például a bánhorváti Árpád-kori református templom felújításával, valamint a Szentmártonkátai Református Általános Iskola tornatermével kapcsolatos döntést. Külön határozat született a Rózsakerti Demjén István Református Iskola és Gimnázium bővítéséről. Egy másik, 2022-es döntés címe egyenesen: „A Magyarországi Református Egyház fejlesztéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről”.

2024-ben a Magyarországi Baptista Egyház debreceni gyülekezeti központjának beruházása is bekerült a nem publikált határozatok közé. 2025-ben pedig találunk többek között az Antióchiai Szír Ortodox Egyház projektjeinek támogatásáról, a Magyar Unitárius Egyház kiegészítő támogatásáról és a budapesti Huba utcai Kármelhegyi Boldogasszony templom felújításáról rendelkező határozatot is. Ugyanebben az évben született olyan „2000-es” határozat is, amelynek tárgya: „hazai és határon túli, katolikus és református fejlesztések és beruházások támogatása”.

Vagyis a kép világos: a korábban nem publikált kormányhatározatok között igenis vannak egyházi támogatások és beruházások.

Zsidó közösségek támogatását viszont nem találni közöttük

Éppen ezért érdekes, hogy ugyanez a zsidó hitközségek esetében nem rajzolódik ki.

A 3598 tétel átvizsgálásakor nem találtunk olyan korábban nem publikált határozatot, amelyből egy eddig ismeretlen, jelentős MAZSIHISZ-, EMIH-, MAOIH- vagy más zsidó egyház vagy civil szervezet támogatása lenne azonosítható.

Ezeket ugyanis megtaláljuk, csak éppen nem a korábban elrejtett 2000-es határozatok között, hanem a Magyar Közlönyben.

A zsidó támogatások nyilvánosak voltak

Vegyük például 2017-et: az 1010/2017. (I. 11.) kormányhatározat két zsidó közösségi fejlesztést támogatott. A MAZSIHISZ a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítására 1 milliárd 717 millió forintot, az EMIH pedig a Bét Menachem oktatási intézmény gimnáziummal történő bővítésére 250 millió forintot kapott.

A határozat nyilvános volt. Ugyanebben az évben az EMIH további 450 millió forintos fejlesztési támogatást kapott egy nagyobb országos egyházi támogatási program keretében.

Ez is nyilvános volt.

A 1041/2018. (II. 13.) kormányhatározatban együtt szerepelt a három jelentős zsidó hitközség: a MAZSIHISZ 62 millió, az EMIH 23,946 millió, a MAOIH pedig 19,364 millió forintot kapott fejlesztési, működési és programcélokra. Ez is megjelent a Magyar Közlönyben.

Még a 2012-es, a három zsidó hitközség közötti, az ún. örökjáradék kérdésének pénzügyi rendezése is nyilvános volt. Az 1120/2012. (IV. 21.) kormányhatározat alapján 190 millió forint került a MAOIH-hoz és 150 millió az EMIH-hez, a MAZSIHISZ által engedményezett forrásból.

G Rasék a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél gyalázták Izraelt

A magyar anticionisták bejelentés nélkül tartottak újabb megmozdulást Budapesten.

Sok milliárd a Szeretetkórházra

A nagyobb zsidó intézményi fejlesztések esetében még látványosabb a helyzet.

A 2119/2017. (XII. 28.) kormányhatározat a MAZSIHISZ Szeretetkórházának fejlesztéséről rendelkezett. Az eredeti állami forrás mintegy 4,845 milliárd forint volt. 2024-ben ehhez újabb 2,8 milliárd forintos költségvetési többletforrás társult.

Vagyis csak ennél az egy projektnél nagyjából 7,645 milliárd forintnyi állami támogatási döntést lehet azonosítani.

Több mint 13,5 milliárd a Rabbiképzőre

Hasonló a helyzet az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem felújításával. A 1329/2024. (XI. 6.) kormányhatározat a teljes rekonstrukció előkészítésére legfeljebb 635 millió forintot biztosított.

A 1080/2026. (III. 12.) kormányhatározat pedig már a beruházás megvalósításáról rendelkezett. Ennek kerete: 13 581 629 700 forint.

A nyilvános adatokban a MAZSIHISZ nagyobb tételei dominálnak

Az általunk azonosított nyilvános kormányhatározatok egy másik érdekes következtetésre is lehetőséget adnak.

Ha csak a nagyobb, közvetlenül beazonosítható egyedi támogatásokat nézzük – és nem keverjük hozzá a normatív oktatási, szociális vagy más közfeladat-finanszírozást –, akkor a MAZSIHISZ-hez kapcsolódó projektek messze a legnagyobb összeget képviselik.

A Rumbach zsinagóga, a Szeretetkórház és a 2018-as támogatás együtt már több mint 9,4 milliárd forintnyi azonosítható támogatási döntést jelent.

Egy zsidó ügy mégis van a 3598 között

Van azonban egy feltűnő kivétel, a 2196/2025. kormányhatározat címe:

„A Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja megvalósításához szükséges intézkedésekről.”

Ez a volt Sorsok Háza ügye.

A kormány 2025-ben úgy döntött, hogy az évek óta üresen álló komplexum az MTK-hoz kerül, és ott Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja néven új intézményegyüttest alakítanak ki. A tervek szerint iskola, holokauszt-emlékmű, közgyűjtemény, közösségi tér, vendéglátóhelyek, kóser piac és MTK-múzeum is helyet kaphat a komplexumban.

A terület átalakítására 2 milliárd forintos állami forrásról született döntés, a későbbi működés kapcsán pedig évi több százmillió forintos támogatási igényről jelentek meg információk. Vagyis az általunk megtalált egyértelműen zsidó tárgyú „2000-es” döntés nem valamelyik zsidó hitközségnek juttatott rejtett támogatásról szól. Éppen ellenkezőleg: egy korábban zsidó hitközségi közreműködéssel tervezett projekt más konstrukcióban történő folytatásáról.

Néppártosodna a Mi Hazánk? Toroczkai a cigányokat és zsidókat is várja a pártba

Az új irányvonalat meghirdető pártelnök arról már nem beszélt, hogy mit akar kezdeni a Mi Hazánk folyamatosan zsidózó politikusaival.