Péntek este, a sábát mellett, újabb zsidó ünnep kezdődik: smini áceret, amelyet a diaszpórában szimchát Tóra követ. Mit ünnepelnek ilyenkor, honnan ered a két ünnep, és milyen szokások kapcsolódnak hozzájuk?
Péntek este, közvetlenül szukkot hét napja után kezdődik smini áceret, a zsidó őszi ünnepi időszak utolsó szakasza. Magyarországon és általában Izraelen kívül ezt szombat este szimchát Tóra követi, amikor a zsinagógákban befejezik, majd rögtön újrakezdik a Tóra éves felolvasási ciklusát. Izraelben a két ünnepet ugyanazon a napon tartják.
Bár smini áceret közvetlenül szukkot után következik, a zsidó vallásjog önálló ünnepként kezeli. Erre utal a neve is: a héber „smini” nyolcadikat jelent, vagyis a szukkot kezdetétől számított nyolcadik napot, az „áceret” pedig ünnepi gyülekezést, megállást jelent.
Már a Bibliában is szerepel a „nyolcadik nap”
Smini áceret bibliai eredetű ünnep. Mózes negyedik könyve a szukkot hét napjának áldozatait részletesen felsorolja, majd külön rendelkezik az azt követő napról:
„A nyolcadik napon ünnepi gyülekezésetek legyen, semmiféle munkát ne végezzetek.” (4Mózes 29:35)
Az ünnep ugyancsak szerepel Mózes harmadik könyvében. A Tóra itt a szukkot hét napjának leírása után szintén külön említi a nyolcadik napot: „A nyolcadik napon szent gyülekezés legyen számotokra” (3Mózes 23:36).
A rabbinikus hagyomány ezért smini áceretet nem egyszerűen szukkot nyolcadik napjának, hanem külön ünnepnek tekinti. A Talmud több olyan részletet is felsorol, amely megkülönbözteti szukkottól. Ennek a gyakorlatban is jól látható jele, hogy ekkor már nem használják a szukkot egyik legismertebb kellékét, a négy növényt – a lulávot, az etrogot, a mirtusz- és fűzfaágakat.
A diaszpórában ugyanakkor smini áceretkor hagyományosan még étkeznek a szukkoti sátorban, de már nem mondják el az erre vonatkozó külön áldást. Izraelben smini áceretkor már a sátor használata sem része az ünnepnek.
Esőért imádkoznak, és megemlékeznek az elhunytakról
Smini áceret egyik fontos vallási eleme az esőért mondott ima.
Ennek nagyon is gyakorlati, földrajzi háttere van: a Szentföldön a szukkotot követő időszak jelenti az esős évszak kezdetét, az ókori mezőgazdasági társadalomban pedig a következő év termése nagymértékben függött attól, hogy megfelelő időben érkezik-e csapadék.
Smini ácerettől kezdve ezért a napi imában ismét megemlítik Istent mint azt, „aki szelet fúvat és esőt hullat”. Az ünnep délelőttjén külön esőért mondott imát is beiktatnak a liturgiába. A diaszpórában smini áceret délelőttjén mondják el a jizkor, vagy áskenázi kiejtéssel mázkir néven ismert emlékező imát is, amelynek során az elhunyt szülőkre és közeli hozzátartozókra emlékeznek.
Szimchát Tóra: befejezik, majd rögtön újrakezdik a Tórát
A diaszpórában smini áceret másnapja szimchát Tóra, vagyis szó szerint „a Tóra öröme”. Izraelben ezt smini ácerettel együtt, ugyanazon a napon ünneplik.
Szimchát Tóra központi eseménye a Tóra éves felolvasási ciklusának befejezése. A zsinagógákban az év során hétről hétre végigolvassák Mózes öt könyvét, és ezen a napon jutnak el Mózes ötödik könyvének utolsó fejezetéhez, amely Mózes halálával ér véget.
A ciklust azonban nem hagyják lezárva: közvetlenül az utolsó szakasz felolvasása után egy másik Tóra-tekercsből felolvassák Mózes első könyvének elejét, a világ teremtésének történetét. Ezzel az éves ciklus azonnal újraindul.
Szimchát Tóra mai formája nem közvetlen bibliai előírás. Az ünnep szokásai fokozatosan alakultak ki, összefüggésben azzal, hogy a babilóniai zsidó közösségekben elterjedt a Tóra egy év alatt történő végigolvasásának gyakorlata. A szimchát Tóra elnevezés és az ünnep ma ismert szokásai a középkor során váltak általánossá.
Tánc a Tóra-tekercsekkel
Szimchát Tóra legismertebb szokása a hákáfot, vagyis a Tóra-tekercsekkel tartott körmenet. A zsinagógában valamennyi Tóra-tekercset kiveszik a frigyszekrényből, majd hét körmenetet tartanak velük. A körmeneteket hagyományosan éneklés és tánc kíséri.
A hákáfotot este, majd másnap délelőtt is megtartják. Egyes közösségekben – különösen hászid közösségekben – már smini áceret estéjén is tartanak hasonló körmeneteket.
Az ünnepnek fontos szereplői a gyerekek is: sok helyen kis zászlókkal vesznek részt a körmenetben, édességet kapnak, és külön figyelmet fordítanak arra, hogy ők is részesei legyenek az ünneplésnek. Szimchát Tórakor hagyományosan arra is törekednek, hogy a közösség minden férfi tagját – sok helyen a fiúgyerekeket is – felhívják a Tórához.
Október 7. zsidó dátum szerinti harmadik évfordulója
Smini áceret 2023 óta egy tragikus történelmi eseménnyel is összekapcsolódik. A Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása a zsidó naptár szerint tisri hónap 22-én, smini áceret napján történt. Mivel Izraelben smini áceretet és szimchát Tórát ugyanazon a napon tartják, az országban éppen szimchát Tórát ünnepelték, amikor a támadás megkezdődött.
A Hamász vezette terroristák aznap hajnalban rakétatámadást indítottak, majd több ponton áttörték az izraeli határt, és dél-izraeli településeket, kibucokat, katonai állásokat, valamint a Nova zenei fesztivált támadták meg. Mintegy 1200 embert meggyilkoltak, 251 embert pedig túszként a Gázai övezetbe hurcoltak.
A Gergely-naptárban az évforduló minden évben október 7-re esik, a zsidó naptár szerint azonban tisri 22. a dátuma. Ezért idén smini áceret egyben a támadás zsidó naptár szerinti harmadik évfordulója is.
A 2023-as támadás óta számos izraeli és diaszpórabeli közösségben megemlékezések is kapcsolódnak az ünnephez, miközben smini áceret és szimchát Tóra hagyományos rendje változatlanul megmaradt: az esőért mondott ima, az elhunytakról való megemlékezés, a Tóra éves olvasásának befejezése és újrakezdése, valamint a Tóra-tekercsekkel tartott hákáfot továbbra is az ünnep legfontosabb elemei.
