Az IDF csütörtökön adta ki első átfogó és részletes válaszát, amelyben elutasítja a NAZA c. nagy vihart kavart dokumentumfilm állításait, miszerint Izrael „népirtást” követett volna el a gázai háború során. A hadsereg szerint a késedelmes válasz oka az, hogy a film készítői előzetesen nem tájékoztatták őket az állításokról, egészen mostanáig pedig nem engedték meg, hogy a filmet megtekintsék.
A The Jerusalem Post szerint az IDF – néhány nappal a film globális bemutatásának bejelentése után közzétett – válaszának lényege a NAZA három kulcsfontosságú elemének cáfolata:
- a célpontok kiválasztásakor alkalmazott harcos-civil arányra vonatkozó összes állítás konkrét cáfolata;
- azoknak az állításoknak a cáfolata, miszerint az IDF visszaélésszerűen használta a mesterséges intelligenciát több civil megölése érdekében;
- tisztázták azt is, hogy a filmben névtelenül meginterjúvolt IDF hírszerzési szakértők a célpontok kiválasztásának folyamatában csak a közbenső lépésben vesznek részt, a végső lépésről sokkal kevesebbet tudnak.
A harcosok és civilek célpontok arányát illetően az IDF elutasította a film azon állításait, miszerint volt olyan támadás, amelynek során a civilek és terroristák halálozási aránya 500:1 volt, valamint azokat az állításokat is, miszerint gyakoriak voltak a 200:1 arányú támadások a Hamász magas rangú tisztségviselői ellen, és 20:1 arányú támadások a Hamász alacsonyabb rangú tisztségviselői ellen.
Nem a végső döntést meghozó katonák nyilatkoztak a NAZA-ban
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az IDF célpontjainak kiválasztásában alkalmazott AI vezetett-e a civilek jelentősebb mértékű bántalmazásához és meggyilkolásához – mivel a rendszer a Hamász-tisztviselők megölésének hatékonyságára összpontosít, és háttérbe szorítja a civilek megmentését -, a hadsereg kijelentette, hogy a végső döntéseket mindig az IDF emberi tisztek hozzák meg, nem pedig a mesterséges intelligencia.
A NAZA filmje azért is problematikus, írja az IDF, mert nem derül ki belőle, hogy ki fogalmazza meg a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos állításokat (az IDF-tisztek kilétét elrejtették), sőt azt sem, hogy pontosan mely támadásokra utalnak.
De ami még ennél is fontosabb: a hadsereg állítja, hogy miután megvizsgálta a felvételt, egyértelművé vált, hogy az IDF hírszerzési tisztviselői a művelet közepén kezelték a célpontokra vonatkozó adatokat.
Ezzel szemben az IDF szerint csak azok a célkijelölő csoportok – amelyeknek tagjai között ügyvédek és a polgári áldozatok számának csökkentésére szakosodott tisztviselők is vannak – tudják, hogyan születnek a végső döntések, nem pedig azok a hírszerző tisztviselők, akik felkutatják a célpontokat és „támadhatóként” jelölik meg őket.
Civilek és harcosok manipulált halálozási aránya
Az IDF másik állítása szerint a dokumentumokban szereplő arányok nem tükrözik a támadások során ténylegesen alkalmazott arányokat.
A The Jerusalem Post emlékeztet rá, hogy már a háború korai szakaszában több alkalommal is exkluzív beszélgetéseket folytatott az IDF jogi tisztviselőivel, akik elmagyarázták:
ha vannak olyan dokumentumok, amelyek 100:1 vagy 20:1 arányokat említenek, azokat gyakorlatilag soha nem alkalmazzák, hanem olyan maximális értékeknek szánják őket, amelyeket még csak fontolóra sem lehet venni.
Ugyanúgy, írja a hadsereg nyomán a lap, ahogyan az izraeli igazságszolgáltatási rendszerben is vannak olyan maximális büntetések, amelyeket a bíróságok szinte soha nem alkalmaznak, inkább gyakran feleakkora vagy akár kétharmadával rövidebb büntetéseket szabnak ki.
A hadsereg hangsúlyozza:
„Az IDF kötelező érvényű irányelvei kifejezetten, átfogóan és egyértelműen megkülönböztetik a terroristákat és a gázai, az ügybe nem keveredett civileket.
Az IDF támadási folyamatai teljes mértékben ezen a megkülönböztetésen alapulnak; tiltják a civilek megcélzását, és előírják, hogy a civilek sérelmének kockázatát a lehető legnagyobb mértékben minimalizálják.”
Képünkön izraeli katonák a gázai határnál. Fotó: Jack GUEZ / AFP
- 17:11
2026. szeptember 15. - 17:10
2026. szeptember 17. - 11:09
2026. szeptember 15.
