A jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője, Marine Le Pen, aki a jövő évi elnökválasztás fő esélyese, már az Ukrajna elleni háború után is bírálta Moszkvát, most viszont már élesen elítélte.
A francia politika nem fogja hagyni, hogy az orosz „megfélemlítés” befolyásolja – jelentette ki szombaton Marine Le Pen, a korábban markánsan szélsőjobboldali párt vezetője, és az RN elnöke, Jordan Bardella, felkészültve a jövő évi választásokra.
A Nemzeti Tömörólés két vezetője – akiket a múltban barátságos viszony fűzött Moszkvához – elítélte Oroszország Franciaország ellen irányuló „ellenséges” cselekedeteit.
A közvélemény-kutatások szerint Le Pen vezeti a jövő év áprilisában megrendezendő francia elnökválasztás első fordulóját, annak ellenére, hogy a fellebbviteli bíróság helybenhagyta a korrupció miatti elítélését – számol be az AFP nyomán az Euractiv.
Marine Le Pen a jelek szerint elköszönt Moszkvától
Jordan Bardella várhatóan Le Pen miniszterelnöke lesz, ha ő nyeri meg a választásokat.
A Moszkvától való elhatárolódást kifejező közös nyilatkozatukra azután került sor, hogy a Kreml a héten elrendelte több nagy francia vállalat orosz leányvállalatainak, valamint a svájci élelmiszeripari óriás, a Nestlé leányvállalatának lefoglalását.
Moszkva szerint a lépés csapást jelent azokra a „barátságtalan országokra”, amelyek támogatják Ukrajnát, ahová Oroszország bevonult, és amelynek meghódításáért harcol.
Bardella és Le Pen szerint ez a lépés „Franciaország és az európai nemzetek érdekei ellen irányuló ellenséges cselekmény”, amelyet „határozottan el kell ítélni.
Emmanuel Macron francia elnök, aki a két hivatali ciklusra vonatkozó korlátozás miatt nem indul a jövő évi választásokon, pénteken találkozót szervezett a francia politikai vezetőkkel, hogy megvitassák a Moszkvából érkező egyre növekvő fenyegetést. Le Pen azonban nem vett részt a találkozón.
Az RN nem támogatja Moszkva háborús céljait
Marine Le Pent elnökválasztási riválisai azzal vádolják, hogy máig túl barátságos viszonyban van Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Pártja korábban 9,4 millió eurós hitelt vett fel egy moszkvai banktól, amelyet 2023-ban törlesztettek. Vele ellentétben Bardella, aki az Európai Parlament tagja, már eddig is sokkal inkább arra törekedett, hogy Oroszországot fenyegetéseként állítsa be Franciaország és Európa számára.
Bár Le Pen 2017-ben még Moszkvába utazott, hogy találkozzon Putyinnal, később elítélte Oroszország 2022-ben megkezdett, teljes körű ukrajnai invázióját.
Szombaton Bardellával közösen kiadott nyilatkozatában megemlítette a lipcsei repülőtér elleni augusztusi dróntámadást is, amelyet a német hatóságok Oroszországnak tulajdonítottak, és kijelentették: Oroszország „nem remélheti, hogy közvetve vagy közvetlenül diktálhatja Franciaország politikáját” „megfélemlítés, fenyegetések, destabilizálás vagy pszichológiai nyomásgyakorlás” révén.
A két jobboldali vezető hozzátette: „Semmiféle provokáció, titkos művelet vagy destabilizáló akció nem fogja rákényszeríteni Franciaországot arra, hogy elősegítse Oroszország háborús céljait Ukrajnában.”
Fotó: Philippe LOPEZ / AFP








