Berlin szerint a lipcsei incidens egy szélesebb orosz hibrid hadviselési kampány része. Németország válaszul bezárat egy orosz konzulátust és kulturális központot, és újabb uniós szankciókat sürget.
A német kormány kedden hivatalosan is Oroszországot tette felelőssé a lipcsei–hallei repülőtér ellen augusztusban megkísérelt dróntámadásért. Berlin szerint a rendőrségi nyomozás eredményei, az elkövetési módszerek és a hírszerzési információk együttesen Moszkva felelősségére utalnak. Alexander Dobrindt német belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a kormány nem egyszeri incidensként tekint a történtekre, hanem további orosz hibrid műveletekre számít.
„Abból indulunk ki, hogy Németország további orosz hibrid támadások célpontja lesz” – jelentette ki Dobrindt.
A miniszter szerint „a rendőrségi vizsgálatok, az elkövetési mintázatok és a hírszerzési információk együttesen megalapozzák Oroszország felelősségét a lipcsei repülőtér elleni támadási kísérletért”.
Berlin szerint egy szélesebb orosz műveletsorozat része volt a támadás
Johann Wadephul német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Berlin nem elszigetelt eseményként értékeli a lipcsei incidenst.
„Ez beleillik az Európában végrehajtott orosz hibrid műveletek szélesebb mintázatába.”
A német kormány értékelése szerint Moszkva hibrid műveleteinek célkeresztjében elsősorban kritikus infrastruktúrák, hadiipari vállalatok, valamint az Ukrajnának nyújtott európai támogatás állnak. A „hibrid hadviselés” kifejezés olyan, a hagyományos katonai támadás küszöbe alatt maradó ellenséges műveleteket foglalhat magában, mint a szabotázs, kibertámadások, dezinformáció, kritikus infrastruktúrák megzavarása vagy fedett hírszerzési akciók.
Dobrindt szerint Németország mellett egész Európa komoly fenyegetéssel néz szembe az ilyen műveletek miatt.
Bezárják az orosz konzulátust és a berlini Orosz Házat
Berlin diplomáciai intézkedésekkel is válaszol. Wadephul bejelentette, hogy bezárják Oroszország bonni főkonzulátusát, valamint felmondják a berlini Orosz Ház kulturális központ működését lehetővé tevő megállapodást.
A külügyminiszter szerint Németország nem engedi, hogy az ilyen műveletek félelmet keltsenek az országban vagy aláássák a társadalmi stabilitást.
„Németország biztonságban van, és Németország meg fogja védeni magát azokkal az ellenfelekkel szemben, akik bizonytalanságot akarnak kelteni. Nem engedjük, hogy Oroszország támadásai megosszanak vagy megfélemlítsenek bennünket.”
Berlin ezenfelül az Európai Unión belül újabb orosz személyek szankciós listára helyezését és utazási korlátozását kezdeményezi, valamint fokozná a nyomást az úgynevezett orosz „árnyékflottára” is. Ez utóbbi alatt elsősorban azokat a hajókat és közvetítői struktúrákat értik, amelyek segítségével Moszkva megpróbálja fenntartani energiahordozóinak exportját és megkerülni a nyugati korlátozásokat.
Moszkva megtorlást ígér
Oroszország visszautasította a német vádakat. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az Interfax szerint közölte, hogy Moszkva válaszolni fog Berlin „oroszellenes intézkedéseire”, de egyelőre nem részletezte, milyen lépéseket terveznek. A berlini orosz nagykövetség már korábban is tagadta az Oroszország elleni hasonló vádakat, amelyeket „megrendezett provokációnak” és a Németországban tapasztalható „oroszellenes hisztéria újabb hullámának” nevezett.
Európai országok álltak Németország mellé
Az ügy európai szintű reakciót is kiváltott. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy szerdán Mark Rutte NATO-főtitkárral is megvitatja a történteket, miközben az uniós külügyminiszterek közös válaszlépéseket készítenek elő. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter teljes szolidaritásáról biztosította Németországot, és jelezte, hogy az uniós külügyminiszterek írországi informális találkozóján megvitatják a lehetséges közös ellenintézkedéseket.
Nagy-Britannia szintén Berlin mellé állt. Andy Burnham brit miniszterelnök közleményében kijelentette, hogy az Ukrajna támogatásának aláásására irányuló orosz kísérletek „kudarcra vannak ítélve”. Wadephul egyúttal világossá tette, hogy az incidens nem változtat Berlin Ukrajna-politikáján.
„Folytatjuk Ukrajna polgári és katonai támogatását, és eltökélten kitartunk Ukrajna mellett az orosz agressziós háborúval szembeni védekezésében.”







