Izrael az egyetlen OECD-ország, amely az elmúlt években tartósan a reprodukciós szint felett tudta tartani termékenységi rátáját.
Miközben a fejlett világ demográfiai válsággal küzd, Izraelben 2026-ban ismét növekedésnek indult a zsidó újszülöttek száma, folytatva azt a figyelemre méltó demográfiai tendenciát, amely a háború, a belpolitikai feszültségek és a fokozott kivándorlás ellenére is a népesség további bővülését mutatja.
Folytatódik az izraeli demográfiai csoda
Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal (CBS) új adatai szerint 2026 első hat hónapjában 66 753 gyermek született zsidó anyától, ami 2,6 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi, azonos időszakban regisztrált 65 091-hez képest. A növekedés ráadásul nem egyetlen hónap kiugró eredményének köszönhető. Márciusban, áprilisban, májusban és júniusban is több zsidó gyermek született, mint az előző év azonos hónapjában, júniusban pedig a növekedés meghaladta a 4 százalékot 2025 júniusához viszonyítva.
A júniussal záruló 12 hónap során összesen 137 343 zsidó gyermek született Izraelben, ami a CBS 1996-ig visszanyúló adatsorában a legmagasabb éves érték. Izrael teljes lakosságát tekintve ugyanebben az időszakban 185 344 születést regisztráltak, ami szintén kissé meghaladta a korábbi, 2021-ben elért 185 040-es csúcsot. Az adatok jelentős fordulatot jeleznek ahhoz a visszaeséshez képest, amely az izraeli, koronavírus-járvány előtti „baby boom” után következett.
2022-ben még arról számoltak be, hogy az izraeli születések száma a 2018-as, akkor rekordnak számító 184 370-ről 2020-ra 177 307-re csökkent, miközben a teljes termékenységi arányszám – vagyis az egy nőre jutó gyermekek átlagos száma – 2019 és 2020 között 3,01-ről 2,9-re mérséklődött.
Izrael azonban már akkor is rendkívüli kivételnek számított a fejlett országok között, termékenységi rátája ugyanis messze meghaladta az OECD-országok átlagát.
Látványos fordulat a zsidó és arab termékenységi arányokban
Az izraeli demográfiai változások hosszabb távon még szembetűnőbbek. Amikor 2015-ben nyilvánosságra kerültek az akkori CBS-adatok, az arab nők átlagosan még valamivel több gyermeket szültek, mint a zsidó nők: előbbiek esetében 3,17, utóbbiaknál 3,11 gyermek jutott egy nőre. A két népesség közötti korábban hatalmas különbség azonban ekkorra már jelentősen lecsökkent.
A 2000-es évek elején ugyanis az arab termékenységi ráta még körülbelül 4,3 gyermek volt nőnként, szemben a zsidó nők nagyjából 2,6-os átlagával. Ez az arány azóta teljesen megfordult.
A legfrissebb teljes termékenységi adatok szerint 2024-ben a zsidó nők átlagosan 3,07 gyermeket vállaltak, míg az arab nők esetében ez az érték 2,59 volt.
A legújabb havi születési adatok arra utalnak, hogy a különbség tovább nőhet, bár ezekből egyelőre nem lehet biztosan megállapítani, hogy 2026-ban magának az egy nőre jutó termékenységi rátának az értéke is emelkedett-e.
Miközben 2026 első felében a zsidó születések száma 2,6 százalékkal nőtt, az arab születések száma mindössze körülbelül 0,5 százalékkal, a muszlim népességen belüli születéseké pedig 0,4 százalékkal emelkedett. Júniusban még nagyobb különbség mutatkozott:
a zsidó születések száma 4,2 százalékkal nőtt éves összevetésben, miközben az arab születések 4,1, a muszlim születések pedig 4,4 százalékkal csökkentek.
Az izraeli arab népesség ugyanakkor továbbra is gyorsabb ütemben növekszik összességében, elsősorban fiatalabb korösszetétele miatt, vagyis azért, mert arányosan több ember tartozik a gyermekvállalási korosztályokba. A zsidó lakosság száma a 2025 júliusi mintegy 7,27 millióról 2026 júliusára 7,35 millióra nőtt, míg az arab népesség 2,12 millióról 2,17 millióra emelkedett.
Mi az izraeli demográfiai növekedés titka?
Izrael mindeközben továbbra is szinte egyedülálló kivétel a fejlett országok között, ahol a csökkenő születésszám és az elöregedő társadalom vált általánossá. Míg az OECD legtöbb országában a termékenységi ráta jóval az egyszerű reprodukcióhoz – bevándorlás nélküli népességfenntartáshoz – szükséges, hozzávetőlegesen 2,1 gyermek/nő érték alatt marad, Izrael teljes termékenységi rátája 2024-ben 2,87 volt, a zsidó nők körében pedig elérte a 3,07-et.
Izrael az egyetlen OECD-ország, amely az elmúlt években tartósan a reprodukciós szint felett tudta tartani termékenységi rátáját,
ezért demográfiai pályája egyedülálló egy olyan időszakban, amikor Európától Kelet-Ázsiáig egyre több ország küzd a születések visszaesésével.
Az izraeli termékenység mögött nincs egyetlen „titkos recept”, hanem vallási, kulturális, történelmi és társadalmi tényezők szokatlanul erős együttállása kell hozzá. A nagycsalád az izraeli társadalom jelentős részében – nemcsak az ultraortodox és vallásos közösségekben – továbbra is széles körben elfogadott és kívánatos életforma, miközben a gyermekvállalás társadalmi presztízse jóval magasabb, mint Európa nagy részén.
A zsidó történelmi tapasztalat, különösen a népességveszteség és a holokauszt emlékezete is hozzájárulhat ahhoz a kollektív szemlélethez, amely a családot és a demográfiai fennmaradást kiemelt jelentőségűnek tekinti. Emellett Izraelben a nők viszonylag magas foglalkoztatottsága és gyermekvállalása kevésbé zárja ki egymást:
a kiterjedt családi hálók, a közösségi támogatás, valamint az állami és önkormányzati családpolitikai intézkedések sokak számára könnyebbé teszik a munka és a több gyermek nevelésének összeegyeztetését.
Ez a társadalmi normák, a vallási közösségek, az erős családközpontúság és a gyermekvállalást támogató környezet kombinációja teszi Izraelt demográfiai kivétellé a fejlett világban.
- 17:44
2020. április 26. - 18:452019. június 9.
- 06:072019. június 7.
