Azerbajdzsán segíteni kisimítani a ráncokat Törökország és Izrael között

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Baku csendes diplomáciával igyekszik megakadályozni, hogy az izraeli és a török hadsereg Szíriában közvetlenül összecsapjon. Az Egyesült Államok is próbálja csökkenteni a feszültséget, miközben Izrael továbbra is aggódik Ankara növekvő katonai jelenléte miatt.

Azerbajdzsán közvetítő szerepet vállalt Izrael és Törökország között annak érdekében, hogy mérsékelje a Szíria miatt kialakult feszültséget, és megakadályozza a két regionális katonai hatalom közötti esetleges összecsapást – közölték izraeli források. A diplomáciai erőfeszítésekkel párhuzamosan az Egyesült Államok is igyekszik megakadályozni a helyzet további eszkalálódását. Az izraeli források szerint Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke már egy évvel ezelőtt kezdeményezte a közvetlen párbeszédet Izrael és Törökország között.

A tárgyalások eredményeként létrejött egy operatív koordinációs mechanizmus, amelynek célja, hogy a két ország fegyveres erői véletlenül se kerüljenek egymással szembe Szíriában.

A Daily Sabah beszámolója szerint Baku jelenlegi diplomáciai erőfeszítései arra irányulnak, hogy folyamatos kommunikációt biztosítsanak a felek között, és megelőzzék az esetleges katonai félreértéseket, különösen a légtérben végrehajtott műveletek során.

A tárgyalások egyik résztvevője szerint Azerbajdzsán számára különösen fontos a közvetítés, mivel Izrael és Törökország egyaránt stratégiai partnere az országnak.

Washington is próbálja csillapítani a feszültséget

Az Egyesült Államok szintén aktív szerepet vállal a konfliktus enyhítésében, izraeli források szerint azonban Jeruzsálemben komoly bizalmatlanság övezi Tom Barrack amerikai különmegbízottat.

Barrack a közelmúltban „szükségtelen eszkalációnak” nevezte az izraeli légierő szíriai csapását, és azt állította, hogy a művelet mögött részben izraeli belpolitikai megfontolások is állhattak az októberi választások előtt.

Izrael ugyanakkor továbbra is attól tart, hogy Törökország fokozatosan növeli katonai jelenlétét Szíriában, ami hosszabb távon jelentős biztonsági kockázatot jelenthet.

Amerika „szükségtelennek” nevezte Izrael légicsapásait egy szíriai légibázis ellen

Törökország tagadja, hogy katonákat akart volna telepíteni Idlib mellé. Izraelnek hírszerzési információi voltak erről.

Netanjahu figyelmeztette Ankarát

Benjamin Netanjahu miniszterelnök az Abu al-Duhur katonai repülőtér elleni izraeli légicsapást követően egyértelművé tette: Törökország katonai jelenlétének további erősödése Dél-Szíriában elfogadhatatlan Izrael számára.

A kormányfő szerint egy török katonai infrastruktúra kiépítése megváltoztatná a térség stratégiai egyensúlyát, és közvetlen fenyegetést jelentene Izrael biztonságára.

A damaszkuszi vezetés ugyanakkor tagadja az izraeli állításokat. Aszád as-Saibáni szíriai külügyminiszter kijelentette, hogy az Abu al-Duhur légibázist kizárólag a Szíriai Légierő számára újítják fel, és Törökország nem kíván ott állandó katonai bázist létrehozni.

Izrael üzent Ankarának: nem engedi, hogy Törökország katonailag megvesse a lábát Szíriában

Erdoğan kormánya fokozatosan katonai befolyási övezetet épít ki Szíriában, amely hosszabb távon közvetlen fenyegetést jelenthet Izrael számára.

Izrael és Szíria között is folynak háttértárgyalások

A török közvetítéssel párhuzamosan Izrael és Szíria között is zajlanak diplomáciai egyeztetések.

A jelentés szerint Roman Gofman, a Moszad vezetője Jordániában magas szintű megbeszélést folytatott Aszád as-Saibánival. A találkozó célja az volt, hogy csökkentsék a két ország közötti feszültséget, valamint újraindítsák a korábban félbeszakadt biztonsági tárgyalásokat.

A háttérben zajló diplomácia azt mutatja, hogy a térség valamennyi szereplője igyekszik elkerülni egy olyan katonai konfliktust, amelyben izraeli és török erők közvetlenül is összecsaphatnának Szíria területén.

Megmagyarázzuk: Háborúba lépne-e a NATO Izrael ellen, ha Törökországot támadás érné?

Fokozódik a feszültség Törökország és Izrael között Szíriában. Magától értetődő kérdés: mit lépne a NATO?