Uganda és Burundi katonai küldöttsége Izraelben tárgyalt a lehetséges szerepvállalásról. Kampala már parlamenti jóváhagyást adott mintegy 1200 katona kiküldésére, miközben Washington továbbra is egy 20 ezres nemzetközi stabilizációs erő felállításán dolgozik.
Újabb lendületet kaphat az Egyesült Államok által kezdeményezett, Gázába tervezett nemzetközi stabilizációs erő felállítása: Uganda és Burundi magas rangú katonai tisztviselői a múlt héten Izraelbe látogattak, hogy az izraeli vezetéssel egyeztessenek egy esetleges afrikai csapatküldésről. A tárgyalások Donald Trump amerikai elnök úgynevezett Béketanács kezdeményezésének keretében zajlottak, amely a gázai tűzszünet hosszú távú biztosítását célozza.
Az Associated Pressnek nyilatkozó, a tárgyalásokat ismerő tisztviselő szerint Uganda már a részletek véglegesítésén dolgozik, miután az ország parlamentje augusztus elején jóváhagyta a csapatküldést. Burundi esetében egyelőre nem született végleges döntés, ugyanakkor az izraeli fél szerint a burundi delegáció egyértelmű érdeklődést mutatott a misszió iránt.
Előkészítő egyeztetések Izraelben
A tárgyalások során az izraeli hadsereg és a két afrikai ország képviselői megosztották egymással a gázai biztonsági helyzetről szerzett tapasztalatokat, valamint áttekintették a lehetséges feladatokat.
Egy, a Béketanács munkáját ismerő forrás szerint a megbeszélések konstruktív légkörben zajlottak.
„Jelentős szakmai tapasztalatot osztottunk meg egymással, és a burundi képviselők komoly érdeklődést mutattak küldetésünk iránt” – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő.
A delegáció látogatását egy burundi katonai vezető is megerősítette, aki szerint három magas rangú tiszt érkezett Izraelbe, és Bujumbura komolyan fontolgatja a csatlakozást.
Uganda már 1200 katonát ajánlott fel
Uganda jelenleg a legközelebb áll ahhoz, hogy ténylegesen részt vegyen a misszióban.
Az ország parlamentje augusztus elején hivatalosan is jóváhagyta mintegy 1200 katona Gázába küldését, miután Donald Trump júliusban személyesen kérte Yoweri Museveni ugandai elnök támogatását.
A mostani izraeli látogatás már ennek a döntésnek a gyakorlati előkészítését szolgálta.
Lassan épül a 20 ezres nemzetközi erő
A Trump-adminisztráció terve szerint egy 20 ezer fős Nemzetközi Stabilizációs Erő (International Stabilization Force – ISF) venné át a biztonsági feladatok egy részét a Gázai övezetben a tűzszünet végrehajtása után.
Az alakulat parancsnoka Jasper Jeffers amerikai vezérőrnagy lenne. Feladatai közé tartozna a tűzszünet felügyelete, a palesztin rendőri erők kiképzése, a humanitárius segélyszállítmányok biztosítása valamint az új palesztin technokrata közigazgatás működésének támogatása.
A célul kitűzött létszám azonban egyelőre messze van.
Jelenleg Uganda körülbelül 1200 katonát ajánlott fel, Marokkó legfeljebb 500 főt, Koszovó, Kazahsztán és Albánia összesen mintegy 80 katonát.
Korábban Indonézia 8000 katona küldését helyezte kilátásba, de ezt az amerikai–izraeli iráni hadműveletek után határozatlan időre felfüggesztette.
A politikai megállapodás továbbra is akadozik
A nemzetközi haderő telepítése szorosan kapcsolódik a Washington által kidolgozott gázai rendezési tervhez. A megállapodás értelmében a Hamásznak le kellene szerelnie, Izrael fokozatosan kivonná csapatait a Gázai övezet jelentős részéből, az igazgatást egy palesztin technokrata testület venné át, ezt követően települne a nemzetközi stabilizációs erő.
A folyamat azonban jelenleg elakadt.
A Hamász ugyan jelezte, hogy elfogadja az amerikai kerettervet, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael csak a terrorszervezet teljes lefegyverzése után hajlandó kivonni erőit a Gázai övezetből. Emiatt a tűzszünet végrehajtása és a nemzetközi erő telepítése is késik.
Miért éppen Uganda és Burundi?
Szakértők szerint a két afrikai ország nem véletlenül került Washington látókörébe.
Mindkettő hosszú éveken át vett részt az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó missziójában, ahol jelentős tapasztalatot szerzett felkelők és iszlamista terrorszervezetek elleni műveletekben.
Paul D. Williams, a George Washington Egyetem biztonságpolitikai programjának vezetője szerint Kampala és Bujumbura vezetése korábban is bizonyította, hogy kész hosszabb külföldi missziókat vállalni, még jelentős veszteségek árán is. A szakértő szerint a szomáliai misszió fokozatos lezárásával mindkét ország új lehetőségeket keres hadereje finanszírozására és felszerelésének fejlesztésére, ezért egy amerikai támogatással megvalósuló gázai szerepvállalás számukra katonai és gazdasági szempontból is vonzó lehetőség.
- 12:11
2019. december 22. - 08:30
2025. december 5. - 08:002021. június 18.
