A damaszkuszi vezetés szerint hamarosan újraindulhatnak az amerikai közvetítéssel zajló izraeli–szíriai biztonsági tárgyalások. A külügyminiszter azt állítja, a felek már szinte mindenben megállapodtak, Izrael azonban az utolsó pillanatban visszalépett.
Szíria arra számít, hogy a közeljövőben újraindulnak az Izraellel folytatott biztonsági tárgyalások, amelyek végső célja az izraeli hadsereg kivonása lenne a Szíria területén elfoglalt térségekből – jelentette ki Aszaad as-Saibáni szíriai külügyminiszter a Reutersnek adott interjújában.
A damaszkuszi diplomácia vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: Szíria jelenleg nem bízik Izraelben, és elsődleges célja az izraeli légicsapások és katonai műveletek leállítása.
Egy éve próbál közvetíteni Washington
Az Egyesült Államok több mint egy éve dolgozik azon, hogy biztonsági megállapodást hozzon létre Izrael és Ahmed as-Saraa szíriai elnök kormánya között. A Trump-adminisztráció új közel-keleti stratégiájának egyik fontos eleme, hogy stabilizálja Szíriát és megakadályozza egy újabb regionális háború kitörését.
A tárgyalások azonban rendre elakadtak, miközben Izrael többször is csapást mért szíriai katonai célpontokra, illetve katonai jelenlétet tart fenn az ország délnyugati részén, arra hivatkozva, hogy meg kell akadályoznia az ország biztonságát fenyegető új katonai infrastruktúra kiépülését.
Saibáni elmondta, hogy az egyeztetések az iráni háború kitörése óta szünetelnek, de bízik benne, hogy hamarosan folytatódnak.
„Úgy gondoljuk, szükség van a kapcsolattartásra, különösen egy olyan féllel, amely folyamatosan fenyegeti Szíria biztonságát. De ha ezek a kapcsolatok nem vezetnek eredményre, akkor nincs rájuk szükség. Jelenleg nem bízunk Izraelben” – fogalmazott.
Az amerikaiak próbálják visszaültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz
A külügyminiszter szerint Washington folyamatos nyomást gyakorol Izraelre annak érdekében, hogy újrainduljon a párbeszéd.
„Az Egyesült Államok folyamatosan azon dolgozik, hogy Izrael visszatérjen a tárgyalóasztalhoz” – mondta.
Arra a kérdésre, mennyire optimista az egyezség esélyeit illetően, úgy válaszolt:
„Izraellel kapcsolatban nagyon nehéz bármire fogadni.”
Ennek ellenére Damaszkusz továbbra is reménykedik abban, hogy sikerül stabil kapcsolatokat kialakítani valamennyi szomszédos országgal. „Szíria békét, diplomáciát és regionális stabilitást kínál” – tette hozzá.
A török katonai jelenlét miatt romlott meg ismét a helyzet
A két ország közötti feszültség kedden ismét kiéleződött, amikor az izraeli légierő csapást mért az Abu al-Duhur légibázisra.
Izrael szerint hírszerzési információk alapján Törökország radarrendszereket, légvédelmi eszközöket és katonákat készült telepíteni a bázisra, ami Jeruzsálem szerint elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentett.
Szíria és Törökország egyaránt tagadta, hogy állandó török katonai bázis létesült volna a területen. Saibáni azt állította, hogy Damaszkusz még a támadás előtt hivatalos üzenetben tájékoztatta Izraelt: az Abu al-Duhur bázis nem lesz török katonai támaszpont. Ennek ellenére az izraeli légicsapást végrehajtották. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szíria tiszteletben tartja Izrael biztonsági aggályait, ugyanakkor elvárja, hogy Izrael is figyelembe vegye Szíria szuverenitását, beleértve a légterének ismétlődő megsértését, a déli területeken végrehajtott razziákat és letartóztatásokat.
Már majdnem megszületett a megállapodás
Saibáni szerint a felek az év elején papíron szinte minden kérdésben megegyeztek.
A tervezet értelmében Izrael leállította volna a szíriai célpontok elleni támadásokat, cserébe pedig fokozatosan kivonult volna az Aszad-rendszer bukása után elfoglalt területekről.
A megállapodás több, egymást követő biztonsági övezet létrehozását is tartalmazta volna az izraeli–szíriai határ mentén. A legérzékenyebb ütközőzónában kizárólag az ENSZ erői állomásoztak volna, míg a további övezetekben különböző létszámú szíriai katonai jelenlétet engedélyeztek volna. A külügyminiszter szerint azonban Izrael végül nem mutatott valódi hajlandóságot a megállapodás végrehajtására.
„Nem láttuk, hogy valóban meg akarták volna kötni ezt a megállapodást.”
A Golán-fennsík kérdése egyelőre háttérbe szorul
A két ország hivatalosan 1948 óta hadban áll egymással. Izrael az 1967-es hatnapos háború során foglalta el a stratégiai jelentőségű Golán-fennsíkot, amelyet később annektált, ezt azonban a nemzetközi közösség túlnyomó része nem ismeri el.
Saibáni szerint jelenleg nem a békeszerződés vagy a Golán-fennsík jövője a legsürgetőbb kérdés.
„Először az izraeli agressziót kell megállítani. Csak ezután lehet szó a békéről vagy a Golán-fennsíkról.”
Washington külön mechanizmust dolgoz ki
Tom Barrack, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja a héten közölte, hogy Washington olyan mechanizmus kialakításán dolgozik, amely megakadályozhatja az izraeli, török és szíriai erők közötti közvetlen katonai összecsapásokat. Saibáni szerint erről egyelőre még nincs végleges megállapodás, ugyanakkor hangsúlyozta: bármilyen mechanizmusnak nem az izraeli katonai jelenlét megszilárdítását, hanem a feszültség csökkentését és a biztonsági megállapodás előkészítését kell szolgálnia.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy Szíria továbbra is számít Törökország katonai támogatására a hadsereg újjászervezésében. Hozzátette: Ankara mellett Jordánia, Szaúd-Arábia és más arab országok is segítséget nyújtanak Damaszkusznak.
„Hálásak vagyunk Törökország támogatásáért a hadseregünk újjáépítésében, és erről a támogatásról nem fogunk lemondani” – jelentette ki.








