A brit, német és auszál kormány egyaránt élesen bírálta Izraelt az E1-es telepbővítési projekt, egy gázai segélyszállító konvoj elleni támadás kivizsgálásának lezárása, valamint Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter kijelentései miatt. Jeruzsálem szerint azonban a kritikák egyoldalúak, és figyelmen kívül hagyják a palesztin terrorizmus jelentette fenyegetést.
Izraelre egyre nagyobb diplomáciai nyomás nehezedik nyugati szövetségesei részéről. Nagy-Britannia, Németország, Ausztrália és az ENSZ is bírálta az izraeli kormányt az E1-es telepbővítési projekt felgyorsítása, a World Central Kitchen segélyszervezet munkatársainak halálával kapcsolatos katonai vizsgálat lezárása, valamint Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter gázai kijelentései miatt.
London és Berlin az E1-es telepbővítés miatt tiltakozik
A brit külügyminiszter, Ed Miliband bekérette Izrael londoni ügyvivőjét, miután az izraeli kormány ezen a héten pályázatot írt ki az évek óta befagyasztott E1-es telepépítési projekt megvalósítására. A Jeruzsálemtől keletre fekvő területen 1234 új lakóegység építésére írtak ki tendert.
Az E1-es projekt összekötné Jeruzsálemet Máále Adumim városával, ugyanakkor a nemzetközi közösség szerint megszakítaná a palesztin területek földrajzi folytonosságát Betlehem, Kelet-Jeruzsálem és Rámalláh között.
Miliband közölte, hogy Gideon Száár izraeli külügyminiszterrel is egyértelművé tette álláspontját.
„Az izraeli kormánynak azonnal le kell állítania az E1-es terveket, vissza kell vonnia a pályázatot és fel kell hagynia minden további telepbővítéssel.”
A projektet korábban több amerikai kormányzat is ellenezte. A terv egyik fő támogatója, Betzalel Szmotrics pénzügyminiszter tavaly úgy fogalmazott, hogy az E1-es fejlesztés „gyakorlatilag eltörli a kétállami megoldás illúzióját”.
Száár: Nagy-Britannia egyoldalúan Izraelt hibáztatja
Gideon Száár élesen reagált a brit lépésre. Az X közösségi oldalon közzétett hosszú bejegyzésében visszautasította Miliband „kioktató” hangnemét, és hangsúlyozta:
„A zsidó népnek ugyanúgy joga van Izrael egész földjén élni, mint a briteknek Londonban vagy az Egyesült Királyság bármely részén.”
Az izraeli külügyminiszter szerint London politikája kizárólag Izraelt teszi felelőssé, miközben figyelmen kívül hagyja a palesztin szélsőségességet, ami szerinte hozzájárult az Egyesült Királyságban tapasztalható antiszemita támadások erősödéséhez. Németország szintén bírálta az E1-es projektet. Friedrich Merz kancellár szóvivője kijelentette:
„Nem történhetnek újabb lépések Ciszjordánia annektálása felé.”
Ausztrália elégedetlen a World Central Kitchen ügyével
Újabb diplomáciai feszültséget okozott az izraeli hadsereg döntése, hogy nem indít büntetőeljárást a 2024 áprilisában történt légicsapás ügyében, amelyben a World Central Kitchen hét segélymunkatársa vesztette életét, köztük az ausztrál Lalzawmi „Zomi” Frankcom. Az ausztrál külügyminiszter, Penny Wong emiatt szintén bekérette Izrael canberrai nagykövetét. A politikus kijelentette: „Felháborít bennünket ez a döntés.”
Ausztrália szerint továbbra is számos megválaszolatlan kérdés maradt, mindenekelőtt az, hogy miért érte három különálló csapás ugyanazt a humanitárius konvojt.
Az izraeli katonai főügyészség ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy bár súlyos hibák történtek a célpont azonosításában, a rendelkezésre álló információk alapján nem merült fel bűncselekmény gyanúja, ezért nem indítanak katonai rendőrségi nyomozást.
Az ügy kivizsgálását követően korábban két tisztet leváltottak, több másik parancsnokot pedig fegyelmi büntetésben részesítettek.
Ben Gvir kijelentései miatt is bírálják Izraelt
Újabb nemzetközi felháborodást váltott ki Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter, aki egy podcastban arról beszélt, hogy Izraelnek „minden éjszaka harminc-negyven embert kellene likvidálnia” Gázában. A politikus hozzátette, hogy szerinte az érintettek „nem is emberek”, és „nem érdemlik meg, hogy éljenek”.
A kijelentéseket Németország, Franciaország és az ENSZ is elítélte.
Friedrich Merz német kancellár szóvivője Ben Gvir szavait „embertelen felhívásoknak” nevezte, amelyek sértik a nemzetközi jogot.
A német alkancellár, Lars Klingbeil szerint a kijelentéseknek következményekkel kell járniuk, ezért ismét napirendre került az uniós szankciók kérdése. A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot „elfogadhatatlannak és embertelennek” nevezte a nyilatkozatokat, míg António Guterres ENSZ-főtitkár úgy fogalmazott, hogy azok „megdöbbentőek, dehumanizálóak és veszélyesek”.
Már több ország is szankcionálta Ben Gvirt
Az Európai Unión belül többször is felmerült Ben Gvir szankcionálása, azonban az ehhez szükséges egyhangú támogatás eddig nem alakult ki.
Franciaország már korábban kitiltotta a minisztert az országból, miután gúnyvideót tett közzé a Gázába tartó segélyflottilla elfogott aktivistáiról.
Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Norvégia pedig 2025 júniusában egyaránt szankciókat vezetett be Ben Gvirral és Betzalel Szmotriccsal szemben, arra hivatkozva, hogy kijelentéseikkel hozzájárultak a palesztinok elleni szélsőséges erőszak szításához Ciszjordániában.
- 10:00
2024. december 1. - 06:132024. április 9.
- 10:002024. december 11.
