Polgár Judit zsidóságára tett utalást a Mi Hazánk köztársaságielnök-jelöltje

A Mi Hazánk Megafontól igazolt jelöltje egy azóta törölt Facebook-bejegyzésben kérdőjelezte meg Polgár Judit lojalitását a magyar nemzethez.

Polgár Judit lehetséges köztársaságielnök-jelöltsége nyomán rendkívül visszataszító antiszemita kampány indult a magyar internet és a közösségi média szélsőjobboldali bugyraiban – hívta fel a figyelmet Tóth Máté posztjára Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

Tóth Máté lett a Mi Hazánk jelképes jelöltje

Mint ismert, a Mi Hazánk Mozgalom a napokban jelentette be, hogy dr. Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre. Tóth Mátéról az írták, hogy kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, gyakorló ügyvéd, energiajogász és közgazdász. A Mi Hazánk szerint Tóth Máté pártfüggetlen, ugyanakkor az elmúlt években számtalan alkalommal megfordult a Fidesz körül, még alapítója is volt a Rezsivédelmi Digitális Polgári Körnek, de többször feltűnt a Megafonhoz tartozó Patrióta YouTube-csatornáján is.

Panyi Szabolcs tette közzé a Mi Hazánk táján frissen megjelent energiajogász egyik korábbi posztját, amelyben Tóth Polgár Judit jelöltségét támadta.

A Mi Hazánk jelöltje bejegyzésében Polgár Judit 2014-es Twitter-posztját osztotta meg, amelyen a világ számos hírességével játszó sakklegenda Soros Györggyel látható. Tóth a kép mellé a következőt írta: „Az Alaptörvény 9. cikk (1): a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét.

A kérdés, hogy melyikét.”

Közzétételét követően Tóth törölte a posztot.

Vihart kavart, hogy Magyar Péter Polgár Juditot szeretné köztársasági elnöknek

A döntést sokan támadják, és máris akadt, aki a jelölt zsidó származását, illetve izraeli állampolgárságát is előhozta.

Kettős lojalitás-vád Polgár Judit és a zsidók ellen

A zsidó emberek kettős lojalitással való megvádolása az antiszemitizmus egyik legrégebbi és különösen visszataszító formája, amely azt sugallja, hogy a zsidók nem lehetnek teljes mértékben hűségesek saját hazájukhoz, hanem titokban egy másik közösség vagy állam érdekeit szolgálják.

Ez a vád a 20. században számos országban megjelent: először a híres Dreyfus-ügy során Franciaországban, majd a náci Németországban, ahol a zsidókat azzal rágalmazták, hogy egy nemzetközi összeesküvés részeként Németország ellen dolgoznak. A második világháború után pedig a kommunista országokban ütötte fel a fejét, amelyek sokszor szintén idegen érdekeket képviselő elemként bélyegezték meg zsidó állampolgáraikat.

A modern Izrael létrejötte óta számos politikai mozgalom hajlamos a világ zsidó közösségeit teljes mértékben Izrael állam politikájával azonosítani, és erre hivatkozva felelősségre vonni őket, illetve megkérdőjelezni hazájuk iránti lojalitásukat.