Írország parlamentje elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a Júdea-Szamáriából (Ciszjordániából) származó termékek behozatalát, tovább fokozva Dublin Izrael ellen hozott kereskedelmi intézkedéseit.
Írország törvényhozói kedden egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy életbe léptessék Európa egyik legszigorúbb, Izrael ellen irányuló kereskedelmi intézkedését: elfogadtak egy törvényt, amely korlátozza a kelet-jeruzsálemi, valamint a „megszállt” Júdea-Szamária területén található izraeli településekről származó termékek behozatalát – írja az AFP nyomán az Arutz Sheva izraeli hírportál.
A törvény – amelynek címe: „Izraeli településekről származó áruk behozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslat” – kifejezetten a mezőgazdasági, kereskedelmi és lakóépületi tevékenységeket célozza meg azzal, hogy megtiltja a „bizonyos izraeli településekről” származó áruk behozatalát.
Írország befejezte az importot Júdea-Szamáriából
Bár eredetileg Írország kezdeményezte az Európai Unión belül a javaslatot, az Izrael-ellenességben az elmúlt években élenjáró Spanyolország volt az első tagállam, amely tavaly októberben bevezette az importkorlátozások sorozatát.
Írország jobbközép kormánykoalíciója a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2024-es tanácsadó ítéletét követően fogalmazta meg a szöveget, amelyben a bíróság megállapította, hogy Izrael jelenléte Júdea-Szamáriában, Kelet-Jeruzsálemben és a Gázai övezetben szerinte sérti a nemzetközi jogot.
A dublini parlament 2025 novemberében terjesztette elő a törvényjavaslatot.
A lépés heves bírálatot váltott ki az amerikai külügyminisztérium részéről, amely arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály „kedvezőtlenül érintheti az Írországban működő amerikai vállalkozásokat”.
Dublin az Izrael Gázában folytatott katonai hadjáratának leghevesebb európai bírálói közé tartozik, amely hadjáratot a Hamász terroristái által 2023 októberében Izrael ellen elkövetett támadás után indítottak – emlékeztet az izraeli portál.
2024 áprilisában Simon Harris akkori ír miniszterelnök a megválasztását követő első beszédében nem tett említést a Hamász által fogva tartott túszokról, ami Izrael külügyminisztériumának bírálatát vonta maga után.
Dublin miatt vége a diplomáciai kapcsolatoknak is
Később Harris bírálta Izrael libanoni Hezbollah-célpontok ellen indított támadásait, azzal vádolva Izraelt, hogy „rendszeresen megsérti a nemzetközi jogot és figyelmen kívül hagyja a harci szabályokat”. Azt elfelejtette megemlíteni, hogy a síita terrorszervezet volt az, amelyik folyamatosan rakétázta Izrael északi részét, majd az IDF antiterrorista egységeit Dél-Libanonban.
Egy hónappal később Írország Spanyolország, Norvégia, majd Szlovénia nyomdokaiba lépve hivatalosan is elismerte a palesztin államot.
Erre válaszul Gideon Száár külügyminiszter elrendelte az izraeli dublini nagykövetség bezárását, hivatkozva Írország „szélsőségesen Izrael-ellenes politikájára”.
A feszültségek a múlt hónapban tovább fokozódtak, amikor az ír hatóságok beutazási tilalmat rendeltek el Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter ellen – idézi fel az Arutz Sheva.
Amennyiben a törvényt életbe léptetik, az Írország által a Júdea-Szamária területéről származó árukra kivetett tilalom gazdasági következményei nagyrészt csak szimbolikusak. Az érintett területekről származó kétoldalú import teljes volumene – amely elsősorban fatermékekből, gyümölcsökből és zöldségekből áll – 2020 és 2024 között összesen kevesebb mint egymillió eurót tett ki.
A törvényjavaslat most az ír parlament felsőházába kerül végleges jóváhagyásra.
Képünkön palesztinpárti felvonulás Dublinban. Fotó: Anadolu via AFP
